Az Urbs – Magyar Várostörténeti Évkönyv 2017. évi konferencia-felhívása

Város – liget – köztér – szórakozás

Az Urbs – Magyar Várostörténeti Évkönyv 2017. évi konferencia-felhívása

Budapest Főváros Levéltára, 2017. november 3. hete

A Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége által szervezett VI. Magyar Várostörténeti Konferencia a városi térhasználat kérdéskörének egy specifikus részét helyezi a vizsgálat középpontjába: a közterek és parkok szerepét a városok életében. A városi köztér fogalmának számos értelmezési lehetősége van. Legáltalánosabban az épületek által szabadon hagyott és elvben bárki, vagy legalábbis a városlakók és a várost felkeresők széles köre számára szabadon megközelíthető területeket érthetjük alatta. Ezek ugyanakkor a városi élet lényegét alkotó érintkezések, találkozások, konfliktusok, élmények, tapasztalatok, többek között a szórakozás nyilvános helyszínei is, amelyek döntő szerepet játszanak a városlakók helyi társadalommá szerveződésében, az identitás és a városimázs alakításában.

A városi köztér sajátos típusát jelentik a nyilvános kertek és parkok, amelyek a hazai várostörténeti kutatás viszonylag elhanyagolt területei. Holott különösen jó terepet kínálnak annak tanulmányozásához, hogy miként hatják át egymást a téralakítás és térhasználat fizikailag megragadható és szimbolikus elemei. A 19. század második felében a városigazgatás egyre komplexebbé váló feladatai között a közparkok létrehozása és fenntartása is helyet kapott, s az ezt szolgáló szakhivatalok is megszerveződtek – a konferencia évében lesz a FŐKERT és a Fővárosi Kertészet elődjének, a pesti Városi Kertészet felállításának 150 éves jubileuma. A konferencia ezért – bár a kérdéskört a történeti Magyarország teljes területének vonatkozásában kívánja vizsgálni – önálló panelt szán a fővárosi Városliget kialakulása, funkcióváltásai, térhasználata, városfejlesztési programokban betöltött szerepe, a városligeti intézmények mint a szórakozás és szórakoztatás színterei vizsgálatának.

A konferencia szervezői olyan előadásokat várnak, amelyek – kronológiai megkötés nélkül – egy város esetében vagy különböző városok összehasonlításával, elsődleges forrásanyagon keresztül ábrázolják a közterek, a parkok létrehozásának, használatának, ellenőrzésének és a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatoknak és jelentéseknek különböző dimenzióit. Néhány ajánlott, de semmiképpen sem kizárólagos témakör:

  • Közterek, zöldterületek, zöldfelületek a városok szerkezetében
  • A városi közterületek, zöldfelületek történeti funkcióváltásai
  • Városi kertek, zöldfelületek, parkok, temetők tervezése és építészete (a tervezés elméletének, módszertanának, kompozíciós elveinek változásai, a növényalkalmazás fejlődése stb.)
  • A zöldfelületek változó szerepe az urbanisztikai gondolkodásban, tervezésben
  • Az utca és a köztér szerepe a városnegyedek, szomszédságok szerveződésében
  • Utcák, terek és parkok szerepe a városlakók mindennapi térhasználatában
  • Közterületi, területhasználati konfliktusok
  • Közterek és parkok mint a társas élet, a szórakozás és szórakoztatás színterei
  • A városi szórakozás és szórakoztatás színterei, eszközei és infrastruktúrája
  • Közterek és parkok a városlakók mentális térképén
  • A köztér mint politikai csatatér
  • A köztér mint a hatalom szimbolikus eszköze és kifejezője
  • A közterületi viselkedés felügyelete és szabályozása
  • A kertészet mint városi üzem
  • A köztér és a park mint kulturális táj
  • A köztér és a park mint a látványosság és a szórakoztatás színtere
  • A speciális funkciójú városi zöldfelületek (játszóterek, sportterek) kialakulása
  • A köztér és a közpark mint emlékezeti hely
  • Közterületek és parkok örökségvédelme
  • Közterek és parkok művészi ábrázolása
  • Városi zöldterületek és környezetvédelem, környezeti konfliktusok
  • A fővárosi Városliget története

A 2000 karakternél nem hosszabb szinopszisokat és a mellékelt jelentkezési lapot 2017. január 31. éjfélig a lukacsa@bparchiv.hu e-mail címre kérjük beküldeni. A konferenciával kapcsolatos esetleges kérdéseiket is ezen a címen várjuk. A jelentkezőket legkésőbb 2017. március 31-ig értesítjük a szinopszisok elfogadásáról, illetve elutasításáról (ekkor már a konferencia pontos dátumát is meg tudjuk majd adni). A legjobb előadásoknak publikálási lehetőséget biztosítunk az Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 12. és 13. évfolyamaiban (várható megjelenés: 2018. és 2019). A megjelentetésre szánt kéziratokat a konferencián kérjük leadni!

Letölthető jelentkezési lap:

Kategóriák:Hírek