Albach Géza: Kolozsvár polgármestere 1886 és 1898 között

Szerző: Fazakas László

Kolozsvár egyik legjelentősebb, legellentmondásosabb és második leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármesteréről szinte semmit sem tudunk. A várost 12 évig vezető (1886-1898) Albach Géza neve feledésbe merült és emlékét a házsongárdi temetőben lévő szerény sírhelyén kívül semmi sem őrzi. Polgármestersége ideje alatt a város számos változáson ment keresztül, jelentős városrendezési, kulturális, közegészségügyi és közigazgatási fejlesztések valósultak meg.

Albach Géza

Albach Géza (Nemzeti Portrétár)

Kolozsvár közművesítése is az ő vezérletével indul el, habár hozzá kell tenni, hogy elődje Haller Károly két éves mandátuma alatt számos urbanizációs folyamatnak volt a kezdeményezője, melyeket később Albach Géza irányítása alatt kiviteleztek. Hosszú hivatali tevékenysége során különféle konfliktusok, ellentétek és botrányok vezettek népszerűségének csökkenéséhez, azonban a pártja erős támogatottságának köszönhetően polgármesteri széke soha nem került igazán veszélybe.

Bártfán, Sáros megyében született, 1829. március 31-én. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön, Szolnokon és Budán végezte, majd ezt követően Egerben tanult jogot. A forradalom kitörésekor beállt honvédnek, Budavár ostrománál lőtt sebet kapott, s vitézségéért hadnagyi ranggal jutalmazták. A forradalom leverése után unokabátyja, Albach Gyula befolyásának köszönhetően kerülte el a börtönbüntetést.

640px-Than_Buda_ostroma

Buda ostroma, 1849. Kép: wikipedia.org

Az 1850-es években, hosszas bujdosás után egy osztrák hivatalnok irattárosaként dolgozott az egyik szilágysági városban (valószínűleg Szilágysomlyón). Itteni tartózkodásáról egy érdekes anekdotát őrzött meg a korabeli köztudat. Az abszolutizmus éveiben a város fiatalsága nehezen tudott beletörődni az új helyzetbe, ezért titkos összejöveteleken egy új szabadságharc kitörését szerették volna elérni. Az osztrák hivatalnok tudott a találkozásokról és a Bécsbe küldött jelentéseiben ezt meg is említette volna, de mivel Albach Géza feladata volt megírni a leveleket, a titkos találkozásokról soha nem tett említést, ezzel megóvta a fiatalokat a börtöntől.

szilagysomlyo-1905

Szilágysomlyó 1905. Kép: képeslapok.wordpress.com

Ezt követően 1861-ben Kraszna megye tiszteletbeli főjegyzőjévé választották. 1865-ben szolgabíróvá, 1869-ben pedig központi szolgabíróvá nevezték ki. 1872-ben Szilágysomlyóra került, mint királyi járásbíró, majd 1876-ban Dévára helyezték át. 1879-ben a kolozsvári királyi törvényszékre kapott meghívást, mint elnökhelyettes.

1886 április 6-án a városi tisztújító közgyűlésen megválasztották polgármesternek. Mandátuma második évében, az a megtiszteltetés érte, hogy ő vehette át, az újonnan felépített kolozsvári neológ zsidóhitközség templomának (ezt az E.M.K.E által kölcsönzött pénzből építették fel) az ezüstkulcsát. A megnyitó ünnepségen a hitközség elnöke Fischer Tivadar továbbra is a város pártfogását kérte, majd Albach Géza mondott köszöntő beszédet a városi katolikusok nevében.

zsinagoga-kolozsvar

A kolozsvári zsinagóga. Kép: centropa.org

A következő években kellemetlenebb ügyek is tarkították polgármesteri pályafutását. 1889-ben utasította a város főkapitányát, hogy az egyik nagyobb vendéglőben megtelepedett német orfeumot azonnal tiltsák be, mert az sértette a magyar lakosságot. A kényes intézkedést azzal magyarázta, hogy az nem fér össze Kolozsvár kulturális és kereseti viszonyaival.

1891-ben választási botrányba keveredett. A függetlenségi párt elnöke Benel Ferenc azzal vádolta meg Albach Gézát, hogy a városi törvényhatósági bizottság tagjainak választásakor saját pártjának jelöltjei érdekében korteskedett. A függetlenségiek szabályellenesnek tartották, hogy a város nyomdájában készített ajánlólapokat és szavazócédulákat, továbbá olyan vádak is elhangzottak, hogy a városi rendőrökkel hordatta ki a szavazócédulákat. Albach Géza nem tagadta tettét, és kijelentette, hogy mindezt magánemberként, nem pedig polgármesterként végezte. Mindezek ellenére a polgármester mögött egy erős frakció állt, akik teljes mértékben támogatták és ennek következtében a közgyűlés többsége elfogadta válaszát, ezzel zárva le a kínos ügyet.

c2911vem023

A Szabadelvű Párt legnagyobb politikai riválisa a Függetlenségi Párt volt. A képen a párt vezető képviselői. Kép: mek.oszk.hu

Albach Géza a hivatali szék elnyerését követően folytatta az elődje, Haller Károly által elkezdett infrastrukturális fejlesztések megvalósítását.  1887-ben a katonauszoda ügyében intézkedett (e kérdésben már hosszabb ideje nem tudott megegyezni a katonai parancsnokság és a városi tanács). Javaslatában előterjesztette, hogy az uszoda képezze Kolozsvár tulajdonát, de a következő 20 évben azt a katonaság alatt felügyeljék,  majd szintén az ő kezdeményezésére kértek be terveket a városháza telkén lévő üres területek beépítése céljából, melyet a vármegyei mérnöki hivatal dolgozott ki.

img_0019

A dualizmus kori Kolozsvár, háttérben a New York Szálloda. Kép: R.A.K, Kvár.

1891-ben megszavazták a 200.000 forintos kölcsönt, mely az új posta és távírda épületének elkészítéséhez szükséges.  A város első vízművének és kisebb vízrendszerének a kiépítése is az ő és tanácsosai (a megvalósításban jelentős szerepe volt Haller Károlynak) nevéhez köthető. Azonban ennek a kivitelezése sok botránnyal és ellentéttel járt. Többször is mulasztással és hanyagsággal vádolták meg, főleg amikor hárította felelősségét a fásberki vízgyűjtő telep szennyezetté vált vize ügyében. Mint később kiderült, a városi vezetés valóban olyan intézkedéseket hozott melyeknek komoly egészségügyi következményei lettek.

A villamos energia bevezetésére tett kezdeti próbálkozások komoly akadályokba ütköztek (gázgyári monopólium). Az 1890-ben megkötött új gázgyári szerződés szerint a város 30 évre kizárólagos jogot adott a légszeszgyárnak, nagymértékű felháborodást váltva ki a lakosság körében. 1894-ben egy polgári mozgalom vette kezdetét, mely a villamos energia bevezetését tűzte ki célul, azonban a polgármesteri hivatalt célzó nyomásgyakorláson kívül nem sok eredményt értek el. A több évig húzódó probléma csökkentette a városiak bizalmát.

gaztarto2

A ferencvárosi gázgyár gáztartói, 1899. Kép: szeretlekmagyarorszag.hu

Második polgármesteri mandátumának ciklusában sem sikerült (vagy nem is állt érdekében? – e kérdés megválaszolására további kutatásokra van szükség) megtörnie a helyi gázgyár ellenállását.  Más források szerint a gázgyár a városi vezetés egy szűk körének védelme alatt állt. Például Albach Géza a Ganz Társulat villamos energia bevezetésére vonatkozó ajánlatát arra hivatkozva utasította el, hogy a szerződés nem bontható fel. 1894 januárjában többen is meghaltak a gázmérgezés miatt.

A kőbányai Ganz gyár, 1920. Kép: wikipedia.org

Mindezek mellett hivatali ideje során több olyan fejlesztés indult el vagy valósult meg, melyek a mai napig meghatározzák városunk arculatát. 1887-ben adták át a közvágóhidat, 1889-ben készült el a Szamos feletti korszerű vashíd, mely a vasútállomást kötötte össze a központtal, 1893-tól már egy közúti vasútja is van a városnak.

1888-ban kezdték meg a bonctani és anatómiai intézetek felépítését, illetve 1893-ban az egyetem keleti szárnyának megépítését. Az orvosi klinikák tervét 1896-ban hagyták jóvá, és 1897-1903 között építették fel.  1897-ben kiépítik a csatornarendszert, továbbá jelentős városrendezési munkálatokra is sor került. Korszerűsítették a Főteret, lebontották a templom körüli épületeket, a központi utcák gránitkockaköves burkolatot kaptak, a kisebb forgalmú alárendelt utcákat lekavicsozták. 1891-ben pedig a város egyes részein az aszfaltjárdákat betonnal szegélyezték.

img_0016.jpg

Kolozsváriak az aszfaltozott járdán. Kép: R.A.K, Kvár.

Magánemberként is aktívan bekapcsolódott a város életébe. Ő volt a Mátyás-szoborcsoport felállításának egyik kezdeményezője, továbbá számos intézkedésével támogatta a kolozsvári sportéletet, és a Kolozsvári Athleticai Club választmányosa volt. Ezen kívül több egylet is megválasztotta tiszteletbeli tagnak.

Polgármesteri mandátuma alatt többször is kitüntették. 1888. március 31-én királyi tanácsosi címmel, 1893. április 26-án pedig Vaskorona-renddel tüntette ki maga a király, Ferenc József. Felsőbb elismerésben részesült a millenniumi kiállítás alkalmával is. Szintén ebben az évben az Országos Történelmi Ereklye Múzeum megtartott díszközgyűlésén tiszti taggá választották.

1898-ban lemondott polgármesteri hivataláról és végleg visszavonult a közéleti tevékenységektől. 1900. január 24-én érte a halál, miután több hónapig szenvedett vérhasban és bélgyulladásban.

Albach Géza síremléke a kolozsvári Házsongárd temetőben.

Albach Géza síremléke a kolozsvári Házsongárd temetőben


A cikk nyomtatott változata megjelent a Művelődés 69. (2016) 12. számában.