2017 május

Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból

Szerző: Lupescu Radu Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király nevében az ispánok igazgatták Kolozs megyét, különösen […]

Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Tovább olvasom

„Nagyvárad volt az én bölcsőm.” Marosán György első évei a mozgalomban

Szerző: Bárány Balázs Marosán György (1908-1992) baloldali szociáldemokrata politikus volt. A két világháború közötti szakszervezeti mozgalom vezéralakja, 1945 után népszerű szónok. Ellentmondásos személyiség, aki elősegítette a szociáldemokrata és kommunista pártok fúzióját Magyarországon, ám a Rákosi-korszakban ezt börtönnel „jutalmazták”. 1956-os szabadulása után a kádári vezetést pártolta, elsők közt követelte a szovjet

„Nagyvárad volt az én bölcsőm.” Marosán György első évei a mozgalomban Tovább olvasom

A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban

Szerző: Egyed Ákos Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megfelelő törvényt fogadott el, amely – miután április 11-én kihirdették – késedelem nélkül életbe is lépett. Ez Magyarország lakosságának mintegy

A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban Tovább olvasom

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben

Szerző: Kovács Zsolt A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként tartja számon a szakirodalom, de emellett az

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Tovább olvasom

Az 1879-es árvíz Kolozsváron

Szerző: Karda-Markaly Aranka Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta tartó havazásban és az utána bekövetkező rohamos olvadásban és esőben látták. A korabeli újságcikkek szerint a Szamos pár óra alatt

Az 1879-es árvíz Kolozsváron Tovább olvasom

Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején

Szerző: Fodor János A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést követő időszakban a politikai nyomás enyhült, így megjelenhettek az első vicclapok. Ezekből „táplálkozott” a vidéki humorlap-irodalom is. Marosvásárhelyen az első

Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején Tovább olvasom

KÉRJÜK TÁMOGASSON MINKET ADÓJA 3,5%-VAL!