Haller Károly polgármesteri tevékenysége 1885-ben

Fazakas László

Haller Károly mindössze két évig volt Kolozsvár polgármestere, de ez idő alatt olyan fontos korszerűsítési folyamatokat indított el, amelyek jelentősen felgyorsították a város modernizálódását. A következő írás Haller Károly 1885-dik évi polgármesteri tevékenységének fontosabb városfejlesztési intézkedéseit mutatja be.

Haller Károly (Kép - wikipedia.org)

Haller Károly. Kép: wikipedia.org

Az 1884-es országos képviselő választás alkalmával történő nagy rendzavargások (felbérelt ismeretlenek kővel dobálták meg a szabadelvű párt képviselőit ) miatt lemondani kényszerült Minorich Károly polgármester hivatali helyének betöltésére, a párt Haller Károlyt javasolta a szabadelvű párt.

A  választásokon sikerült legyőznie a függetlenségi párt jelöltjét Deáky Albertet. A szavazás szoros volt, a városi tanácsosok közül 53-an Haller Károlyra, és 48-an Deáky Albertre szavaztak.

Megválasztása után azonnal az ellenzéki sajtó kereszttűzébe került. Legtöbben azt kifogásolták, hogy állítólag nem mondott le az egyetemen betöltött tanári állásáról, és emiatt nem lesz képes városvezetői feladatait megfelelő elhivatottsággal végezni. Olyanok is voltak, Bartha Miklóssal az élen, akiknek az nem tetszett, hogy a tanári fizetése mellett a polgármesteri fizetésre is igényt tartott (sajtóhír).

A polgármesteri szék elnyerését követően, kiváló szervező képességeit teljes mértékben a város javára fordította. Két évi polgármesteri tevékenysége alatt nemcsak, hogy megcáfolta az ellenzékieket, de azt is sikerült elérnie, hogy a kezdetekben őt erősen támadó függetlenségi sajtó az egyik legnagyobb támogatójává váljon.

132

A városháza. Kép: R.A.K. Kvár.

Az 1884. október 27-én megtartott városi közgyűlésen kijelentette, hogy: „Csak rendszeres munkálatok által lehet a várost vonzóvá tennünk. Ha e célt elérhetjük, az áldozat bizonyára meghozza gyümölcseit. (…) A város közegészségügyi, gazdasági és vagyonosodási érdekei követelik a javasolt munkálatokat. (…) Tegyük széppé és vonzóvá a külső várost és meglátjuk, csakhamar föllendül az építkezési kedv karöltve a jó ízléssel.”

A közvágóhíd kérdése hozta meg számára az ellenzék szimpátiáját, mivel az ügy érdekében felutazott Budapestre, és ott személyesen győződött meg arról, hogy a Bel-, a Közmunka-, és a Földművelésügyi Minisztérium is tárgyalás alá bocsájtotta a kérdést. A következő napokban az ellenzéki sajtó már a következőket írta a polgármesterről: „Ő mihelyt átvette a polgármesterséget, kötelességének tartotta, a város minden nagyobb ügyét, mely netalán szunnyadott, megint folyamatba tenni.”

Közvágóhíd. (Kép - Dunky fivérek felvétele)

Közvágóhíd. Kép: R.A.K. Kvár.

A város urbanizációs átalakítása és az infrastruktúra fejlesztése is Haller Károly kezdeményezésére indult el. Jelentős szerepet játszott a város első vízművének a megépítésében. 1885-ben Trefort Ágoston, Vallás és Közoktatási miniszter leiratban közölte Kolozsvár törvényhatóságával, hogy egy vízvezeték kiépítését tervezik az egyetemi intézetek számára. A tárgyalásokat Haller Károly felügyelete alatt kezdték el, aki teljes mértékben támogatta a vízmű megépítését. Továbbá azt is kilátásba helyezték, hogy olyan vízművet építsenek, melyet a későbbi években ki tudnak bővíteni, hogy a város többi részére is eljusson a vízszolgáltatás. A vízmű építkezési munkálatait 1887-ben, Albach Géza polgármester idején fejezték be.

Ugyancsak 1885-ben fogadták el a város új építkezési szabályrendeletét, melyre nagy szükség volt a biztonságos és tervszerű építkezési munkálatok szempontjából. Továbbá rendeletet dolgoztak ki az engedélyhez kötött iparok tárgyában is. Egy későbbi bizottsági gyűlés során határoztak a város pontos feltérképezéséről. Erre a feladatra, Haller Károly Debreczeni Balázs városi mérnököt kérte fel.

Döntés született a városi közvilágítás kiterjesztéséről is, mely szerint a helyi gázgyár a Kül-monostor utcán keresztül egészen Kolozsmonostorig, valamint a vasúti pályaudvarig kiépíti a gázvilágítást. Fontos kiemelni, hogy mindezt a városi költségvetés megterhelése nélkül sikerült elérni.

1885 februárjában, Haller Károly elnöklete alatt tartottak rendkívüli közgyűlést a vashíd ügyében. A polgármester által felkért Herczog József vasúti osztálymérnök, három tervezetet mutatott be: 1). pillér nélküli híd, egy összekötő ívvel a híd felső részén (75. 000 forint). 2). két íves és két pilléres híd (100. 000 forint). 3). egy pilléres híd (85. 000 forint). A következő hónapok alatt folytatott tárgyalások során a 85. 000 forint költségvetésű tervezetet fogadták el.

Vashíd (Kép - Román Akadémiai Könyvtár - Kvár.)

Vashíd. Kép: R.A.K. Kvár.

Fontos előrelépéseket tett a város köztisztaságának megóvása szempontjából. A Trencsin tér (ma Piata Avram Iancu) felső részénél, egy „közszükségrésznek” (városi toalettek) a felállításáról döntöttek (egy későbbi jelentésből kiderül, hogy rendkívül szükséges volt egy ilyen illemhelynek a kialakítása). Emellett a Kül-monostor utca északi oldalát egészen Kolozsmonostorig gránit porondjárdával egészítették ki, továbbá a Zsák-utcától a városhatáráig haladó út sáncait is kikövezték, ami szintén jelentős közegészségügyi követelmény volt.

Sikeres tárgyalásokat folytatott a római katolikus egyházzal és a mészáros társulatokkal a főtéri Szent-Mihály templom köré épített tákolmányok átalakításáról. Megegyeztek, hogy pavilonszerű épületeket emelnek fel és ezeket vasráccsal kötik össze. A létesítményeknek közhasznú feladatokat is szántak, ugyanis a szerződésbe foglalt tervek szerint ezt nappal parkként is használhatják.

1885-ben a város közigazgatási befolyását is növelte, mivel sikerült elérnie, hogy a postaigazgatóságot Nagyszebenből Kolozsvárra költöztessék. Szintén Haller Károly kezdeményezésére kezdték el felépíteni a Trencsin téren az erdőigazgatóság és a pénzhatóságok kétemeletes palotáját. 1885-ben fogtak neki az Igazságügyi-palota előmunkálatainak is.

A honvéd laktanya felépítése tovább erősítette a város vezető szerepét a régióban. „…nagy része természetesen Dr. Haller Károly polgármestert illette, aki példás erélyével oda vitte a dolgot, hogy ami 15 éven keresztül vajúdott: a honvéd laktanya fölépítése, az ő hivatalosodása olyan rövid idő alatt ténnyé vált.”— írja az Ellenzék.  A 47. 519 forint 71 krajcár költségű laktanya 1885. október 1-től került használatba. Azonban a kolozsvári helyőrség létszámának növelése (további 243 katona érkezett) következtében a polgármesteri hivatal kénytelen volt 12.000 forintért és 12 évi törlesztési részlet mellett a Nagymalom utcai Rosenfeld telek megvásárlására is.

Laktanya. (Kép - Román Akadémiai Könyvtár - Kvár.)

Laktanya. Kép: R.A.K. Kvár.

Előrehaladás történt a kolozsvári honvédkórház ügyében is, ugyanis a városi közgyűlés elvetette a 300.000 forintot meghaladó költségű új kórház tervezetét, ehelyett arról határoztak, hogy a Kül-magyar utcai laktanyákat alakítsák át honvédkórházzá, és a nagy-laktanyákat aszerint építik át, hogy oda a fióklaktanyák összes legénysége is elhelyezhető legyen.

Rövid ideig tartó (1884-1886) polgármesteri tevékenysége alatt olyan fejlődési folyamatokat indított el melyek a későbbi években történő kivitelezésük révén jelentős mértékben járultak hozzá Kolozsvár dinamikus, nagyvárosias jellegéhez. Lemondása nagy vesztesége volt a városnak, és ekkor röppent fel újra az a hír mely szerint a szabadelvű párt nyomására volt kénytelen visszavonulni, mivel nem volt hajlandó pártpolitikát folytatni.

A társadalmi-kulturális életben betöltött szerepe sem volt jelentéktelen, hiszen hosszú éveken keresztül az 1868-ban alakult Kolozsvári Kör elnöke volt. Továbbá Haller Károly nevéhez fűződik az Önkéntes Mentő Egyletnek és a Kereskedelmi Ifjak Egyletének a felállítása. A sport iránti szeretete az általa alapított Kerékpáros Egyletnek a létrehozása révén nyilvánult meg, melynek sokáig az elnöke is volt. Ő volt az egyik alapítója az 1886-ban megalakuló kolozsvári Unió szabadkőműves páholynak.

Középen Haller (Kép - Emlékkönyv Dr. Haller Károly működéséről. Kvár. 1906)

Középen Haller Károly. Kép: Emlékkönyv Dr. Haller Károly működéséről. Kvár. 1906.

A századfordulót követően egyre kevesebb közéleti szerepet vállalt, majd teljesen visszavonult. 1906-ban egy súlyos műtéten esett keresztül, mely nem sokat javított az amúgy is rossz egészségügyi állapotán. 1910-ben végleg Budapestre költözött, ettől kezdve csak ritkán jelent meg társaságokban. Ebben az évben kapta meg a Kolozsvár díszpolgára címet is. 1911. feb. 7-én a betegségének a súlyosbodása következtében meghalt.

SANYO DIGITAL CAMERA

Kerékpáros egylet, középen Haller Károly. Kép: Emlékkönyv Dr. Haller Károly működéséről. Kvár. 1906.

Források és irodalom 

  • Általános számadási kivonat Kolozsvár sz. kir. város házi- és ezzel kapcsolatos pénztárainak 1885-dik évi bevételeiről és kiadásairól. Nyomatott Gámán János örököseinél, Kvár. 1886.
  • Haller Károly polgármester évi jelentése Kolozsvár sz. kir. város önkormányzati igazgatásáról az 1885-dik évben. Nyomtatott Stein János nyomdásznál, Kvár. 1886.
  • Emlékkönyv dr. Haller Károly működéséről. Negyven éves tanári jubileuma alkalmából kiadta az ünnep-rendező bizottság. Kuszkó István. Ajtai K. Albert nyomdája, Kvár. 1906.
  • Ellenzék, 1884, 1885; Budapesti Hírlap, 1884; Fővárosi Lapok, 1884; Pesti Napló, 1893;
  • Haller Károly. In: Magyar Életrajzi Lexikon.(http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/05876.htm Letöltés: 2017. 3 10.)
  • Haller Károly gyászjelentője. In: Országos Széchenyi Könyvtár, Gyászjelentők gyűjteménye. (http://www.rakovszky.net/E1_LSG_ObitsIndex/GYJ-NevIndex.shtml Letöltés: 2017. 3. 10)
  • Haller Károly (hilibi). In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl) (http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/h/h07581.htm Letöltés 2017. 3. 12.)
  • Egyed Ákos: A korszerűsödő Kolozsvár három évtizede (1867–1900) = Kőfallal, sárpalánkkal. Németh Zsófia–Sasfi Csaba. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.
  • Fazakas László: Haller Károly, a modern Kolozsvár megálmodója. In: Kincses Kolozsvár Kalendáriuma. H. Szabó Gyula et al., Kriterion, Kvár. 2014. 122–123.
  • Fazakas László: Botrányos vízügyek Kolozsváron a 19. század végén. Művelődés, LXIX(2016) 7. 22–24.
  • Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. A 2000. október 13-14. rendezett konferencia előadásai. In: Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al., Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Közművelődési Egyesület. Kvár. 2001.
  • Gaal György: Haller Károly, a városszépítő és jogtudós. Művelődés, LXVIII(2015) 11. sz. 14–18.
  • Gyarmati Zsolt: Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. Komp–Press, Korunk Baráti Társaság. Kolozsvár, 2005.
  • Killyéni András: Polgári életvitel a dualizmus kori Kolozsváron (18671914). Szín, XVII(2012) 3. sz. 56–62.

 

Hozzászólás