Villámkérdések történészeknek: Nagy Botond

DSC04698

Nagy Botond (1976) történész, levéltáros, Román Nemzeti Levéltárak Kovászna Megyei Osztálya. Kutatási terület: 19–20. századi gazdaság- és társadalomtörténet.


  • … történelmi korszakok?

Reformkortól a második világháborúig terjedő időszak.

  • … magyar történelmi személyiségek?

Feltételezem, hogy a kérdés államférfira, vagy a történelem folyását egy átfogóbb területen befolyásoló személyre vonatkozik. Ilyen szempontból mondjuk Wekerle Sándor. Az érdeklődésem általában kisebb egységekre, szűkebb területekre összpontosul, így a kedvelt történelmi személyiségeim közül többen helyi szinten számítottak tényezőnek, vagy csak megélték az időket. Néhány példa: Köpeci Nagy György, vagy magyarhermányi Máthé János.

  • … nem magyar történelmi személyiségek?

A fenti válasznál hasonló szempontok: Friedrich List, Alexander Hamilton, Martin Guerre, Domenico Scandella (Menocchio)

  • … történelmi események?

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc

  • … történelmi városrészek?

Sepsiszentgyörgy, Kós Károly utca egy része

  • … történelmi emlékművek?

Gábor Áron emlékmű Eresztevénynél

  • … történelmi szakkönyvek?

Kövér György: A tiszaeszlári dráma

  • … történelmi folyóiratok?

Korall, Aetas, The Journal of Economic History

  • … történelmi regények?

Gion Nándor: Latroknak is játszott

  • … történelmi filmek?

Sommersby (1993)

  • … történelmi sorozatok?

Nem nagyon nézek sorozatokat, úgy emlékszem, hogy a Sándor Mátyás-t nagyon kedveltem.

  • … múzeumok?

Székely Nemzeti Múzeum, Csíki Székely Múzeum, a kairói Egyiptomi Múzeum

  • … írók, költők?

Mikszáth Kálmán

  • … versek?

Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez

  • … művészek?

Iványi-Grünwald Béla, Czóbel Béla, Koloman Moser

  • … festmények, szobrok?

Nehéz választani

  • … színházi darabok?

Az ember tragédiája

  • … zeneszerzők?

Giacomo Puccini


Fontosabb publikációk:

1. Vendégmunka és csempészet a 19. században. Kihágások a magyar-román határ Háromszék és Brassó vármegyei szakaszán az 1880-as években. Korall Társadalomtörténeti folyóirat, 30. sz. 8. évf. (2007. december). 182–203.

2. „Több előnnyel jár egy teljesen meg nem tartott jó szerződés, mint a szerződés nélküli állapot” (Kereskedelmi szerződések és vámtarifák az Osztrák-Magyar Monarchia és Románia között). In. Bodnár Erzsébet – Demeter Gábor (szerk.): Tradíció és modernizáció a XVIII.-XX. században. Budapest: Hungarovox Kiadó, 2008. 132–144.

3. A magyar és román pénzügyi bürokrácia ütközéspontja. Sóexport a Balkánra a 19. század utolsó negyedében. Öt Kontinens Az ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék tudományos közleménye, 2008. 265–279.

4. A künnrekedt jószág. Háromszéki községek vagyonveszteségei a magyar-román határrendezések nyomán a 19. század utolsó negyedében. In. Halmos Károly – Klement Judit – Pogány Ágnes – Tomka Béla (szerk.): A Felhalmozás Míve Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Budapest: Századvég Kiadó, 2009. 435–443.

5. Megélhetési taktikák válság idején: kézdivásárhelyi csizmadia- és cipészmesterek az osztrák-magyar–román vámháború körülményei között. Acta Siculica A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, 2010. 417–443.

6. Székely kivándorlás és hivatalnoki magatartás Háromszéken. Acta Siculica A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, 2011. 297–306.

7. Erdővagyon-újraelosztás és faipari vállalatok megjelenése Háromszéken. In. Egyed Emese – Pakó László – Weisz Attila (szerk.): Certamern I. Előadások a magyar tudomány napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. Kolozsvár, 2013. 335–352.

10. Munkaerő-migráció Háromszéken a dualizmus korában. In: Barna Gábor–Keszeg Vilmos (szerk.): Patrimónium és társadalom a 20. században: A VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai, Kolozsvár, 2011. augusztus 22–27. Kolozsvár – Budapest, 2015. 139–164.

11. Háromszék legkedveltebb adóalanyai 1871–1918. In. Novák Csaba Zoltán (szerk.): Elitek Háromszéken a 19–20. században: A politikai, gazdasági, egyházi és kulturális élet szereplői. Csíkszereda–Sepsiszentgyörgy, 2015. 125–176.

12. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Románia utolsó kereskedelmi és vámegyezménye. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 2016. 379–412.