A helyszín New York, Brooklyn egy nagyon sajátos és különálló része: Williamsburg. A közeg egy ultra-ortodox zsidóközösség. A Netflix négy részes minisorozata, az Unorthodox nem időben kalauzol történelmi távlatokba, ám egy olyan izgalmas világot tár elénk, amit a történészek, illetve a történelem iránt rajongók egyaránt szívesen fedeznek fel a főhős Esty (Shira Haas) „kalandjai” által.
Williamsburg New York egy modern, közel 80.000-es lakosságú körzete, melynek Satmar nevű zsidó közösségét 1905-ben alapították Szatmárnémetiben. A közösséget Joel Teitelbaum rabbi a holokauszt után szervezte újra konzervatív, anti-cionista elvek mentén Brooklynban, amit a mai napig a Teitelbaum rabbi dinasztia tagjai irányítanak. Joel Rabbit halála után unokája követte őt, majd az unoka 2006-os halála után két fia vette át a vezető szerepet (akik között jelenleg is konfliktusos helyzet áll fenn). Egyes adatok szerint a Satmar ágazat a legnagyobb haszid zsidó szekta a világon, egyesek szerint 50.000, mások szerint közel 120.000 tagot számlál, szerte a világban, Antwerpenben, Los Angelesben, Izraelben és Argentínában is vannak közösségeik. Ezek a jiddis anyanyelvű haszidok elutasítják a modern világ számos elemét, az internettől az okos telefonokig.
A williamsburgi nők legfőbb álma, célja, hogy férjhez menjenek és minél több gyereket szüljenek – a nagyobb távlatú terv, hogy újraépítsék a holokauszt miatt megcsappant létszámú közösséget. A nők szigorú szabályok szerint élik az életüket, fejüket leborotválják, parókát viselnek, oktatásuk nagyon hiányos, nem tanulhatnak zenét, nem énekelhetnek nyilvánosan.
A Netflix sorozata a 19 éves Etsy életét mutatja be ebben a világban, illetve menekülését ebből a közösségből, szökését Berlinbe. A film két szálon zajlik, párhuzamosan bontakozik ki a lány gyerekkora, felkészülése a házasságra, házassága nehézségei és a menekülése, igyekezete, hogy megtalálja helyét az új világban, egy teljesen új közegben, illetve küzdelmei, hogy hagyják őt kiszakadni.
A film Deborah Feldman, írónő 2012-es életrajzi könyvén (Unorthodox: The Scandalous Rejection of My Hasidic Root) alapszik. Elsődleges érdeme, hogy szinte dokumentarista pontossággal mutatja be a williamsburgi világot, s bár a néző számára már-már sokkoló az a fajta konzervativizmus, amivel szembesül, fontos kiemelni, hogy alkotók igyekeztek ítéletmentes művet létrehozni. A nemzetközi kritika hangsúlyozta, hogy a sorozatnak vannak gyengéi is, a berlini szál néha esetlen, nem mindig életszerű. Tény, hogy a vájt fülű, vagyis vájt szemű filmrajongók megfogalmazzák majd a film nyomán, hogy a történetalakítás, karakterépítés itt-ott hadilábon áll, de ezeknél sokkal fontosabb, hogy egy zárt közösségbe nyerhetünk betekintést egy avatott (egykor közéjük tartozó) szem által. Maria Schrader rendező, valamint Anna Winger és Alexa Karolinski forgatókönyvírók az íróval együttműködve a lehető legnagyobb hitelességre törekedtek (A filmes csapat a szintén a Netflixen megtalálható werkfilmben arról beszélt, hogy az egész folyamat olyan volt, mintha történelmi filmet forgattak volna, a kosztümök, a díszletek történelmi filmek jelmezeire hasonlítottak).
Az Unorthodoxot egyedi világa, magyar vonatkozásai miatt egyaránt érdemes megnézni.
