Hadak útján

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka?

A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka. Hermann Róbert történelmi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. 2009 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A Magyarország […]

Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka? Tovább olvasom

Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében

Szent László és a leányrabló kun legendája a magyar középkori mondakincs egyik legismertebb darabja, a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő része. Jankovics Marcell animációs sorozatának[1] képsorai szórakoztató módon, de a 14. századi miniatúrák és freskók képi világát követve, idézik fel a szent lovagkirály küzdelmét a pogány ellenséggel, aki a székelyek hívására,

Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében Tovább olvasom

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán

Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja szorosan összefonódik a magyar fegyverforgató réteg egyik korai nemzetközi szerepvállalásával

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Tovább olvasom

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban

A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző őrző-védő és biztonsági cégek emberei, akik a város dinamikájával szemben

Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Tovább olvasom

„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben

Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári polgárok  – szelíd gúnnyal: ’Hadi Milliék’  – inkább a Balaton

„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben Tovább olvasom

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658)

„Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, hogy 1654-ben a moszkvai cár kegyesen oltalmába fogadta a lázadó „zaporozsjei hadat”,

Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Tovább olvasom

Generációk háborúi képekben

A 20. század történetét talán leginkább a két világháború határozza meg. Ezzel (is) van összefüggésben, hogy minden egyes generációt érintett valamilyen formában a katonai szolgálat. Az alábbi gyűjteményben a történelmi Csík megye katonáinak kizárólag a magyar haderőkben eltöltött szolgálatáról közlök képeket. Az első kép a „békebeli” dualizmus korához kapcsolódik.  Ezt

Generációk háborúi képekben Tovább olvasom

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok

A bizonytalan eredetű, de magyar nyelvű székelyek a honfoglalást követő évtizedekben a történeti Magyarország különböző peremvidékein éltek, és határvédelmi feladatokat láttak el. Mai szállásterületükre – az ún. Székelyföldre – a 12-13. században kerültek részben Biharból, részben Dél-Erdélyből. A minden bizonnyal tudatos telepítést a Magyar Királyság délkeleti határainak őrzése indokolta[1]. A

Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok Tovább olvasom

Az első erdélyi ágyúk születése 1848-ban

Szerző: Süli Attila A tüzérség az 1848-49-es szabadságharc honvédhadseregének a legsikeresebb fegyverneme volt. Különösen igaz ez a megállapítás az erdélyi hadseregre, amelynek élén az a Józef Bem vezérőrnagy állt 1848 decemberétől, aki a tüzértiszti pályafutását még a napóleoni háborúk idején kezdte, majd 1831-ben az ország függetlenségéért küzdő lengyel hadsereg tüzérségének

Az első erdélyi ágyúk születése 1848-ban Tovább olvasom

KÉRJÜK TÁMOGASSON MINKET ADÓJA 3,5%-VAL!