Bereczky Zsolt Utcanevek és emlékezetpolitika Marosvásárhelyen 1860-1944 között Az 1860-tól 1944-ig tartó időszakban Marosvásárhely lakosai szám szerint három impériumváltást éltek meg és mindezen államok igyekeztek legitimizálni hatalmukat saját uralmuk alatt. […]
Bélfenyéri Tamás A cikksorozat első része: Várad, mint középkori egyházi központ I. A váradi egyházmegye a középkor folyamán hat főesperességből állt: bihari, békési, kalotai, homorogi, köleséri és szeghalmi. A középkor végén […]
T. Szabó Csaba Györke Zoltán volt prefektus – helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával […]
Bélfenyéri Tamás Várad, mint ahogy a helynév (a vár főnév + d kicsinyítő képző) is mutatja, egy, a 11. század második felében már biztosan létező kisméretű földvárból nőtte ki magát […]
Muhi Sándor Szatmárnémeti lakosai számára ma már természetes, hogy a régi városközpontban egy szép, rendezett, folyamatosan karban tartott park áll fákkal, virágokkal, padokkal, sétányokkal, szökőkutakkal. Olyanokkal is találkoztam, akik hajlamosak […]
Szekernyés János A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el dr. Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia […]
Galambfalvi Angyalka Kolozsvár középkori erődítménye, amely Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben kiadott kiváltságlevele következtében jött létre, hosszú ideig ölelte körül a várost és nyújtott védelmet lakosai számára. Ennek fennmaradása a város […]
Killyéni András A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből európai polgári […]