ERDÉLYI KRÓNIKA KÖSZÖNTŐK

BAKK ANTAL-PÁL, történelemtanár, Marosvásárhelyi Református Kollégium

Erdélyben mindeddig egyedülálló kezdeményezésként jött létre az Erdélyi Krónika történelmi portál, amely tudománynépszerűsítő tartalmai által lehetőséget teremt a régió történelme iránt érdeklődőknek történelmi ismereteik bővítésére. Tartalmai által minden korosztály számára betekintést nyújt a különböző történelmi korszakok eseményeinek, személyiségeinek és meghatározó folyamatainak a megismerésére. Mérföldkőhöz érkezett az Erdélyi Krónika öt éves fennállása által és ezúton kívánok további sikeres tevékenységet mindenkinek, aki hozzájárult és hozzá fog járulni a tudománynépszerűsítéshez ezen portál keretein belül.  

BARTHA ZOLTÁN, történész

A tudományos történetírás egyik veszélye, hogy a történetírók, eltelve magas képzettségük és a felgyülemlett szaktudás fensőbbségétől, valóságos elefántcsonttornyokba vonulnak vissza, ahonnan vérre menő csatákat vívnak egymással, sokszor a közvélemény számára egészében vagy részben érthetetlen témákról, sok esetben egy olyan magas szakmai nyelvezeten, mely a közvélemény számára gyakran érthetetlen és elérhetetlen. Ráadásul a történetírók között is megjelent egy kasztosodás, törésvonalak jöttek létre nem csak az egyes történelmi korokat, de még az egy adott kort kutató történészek között is. És mindezek mellett a történetírás ki van téve a politika támadásának is. Sok történész szinte politikai szekértáborokba tömörül és valóságos lejárató kampányt vív a másik ellen. Ebben a szinte átláthatatlan állapotban a normalitás szigeteit képezik az olyan, történetírás iránt elkötelezett csoportok, mint amilyen az Erdélyi Krónika, melyek igyekeznek egyensúlyt teremteni és teret adni bárkinek, aki a történetírás elkötelezett híve. A ma már öt évet ünneplő Erdélyi Krónika – bár megköveteli az alapos történészi szakmaiságot – leközölt anyagai a széles közönségnek szólnak, és az a tény, hogy már az ötödik életévüket ünneplik, bizonyság arra, hogy jó úton haladnak. Az oldalt létrehozó és működtető ifjú történészcsoport célja a történetírás legújabb termékeinek bemutatása a nagyközönség számára, és ezt sikeresen művelik és művelni fogják: minderre a kis csapat tagjainak magas és alapos szakmai felkészültsége a garancia. Bízom benne, hogy az Erdélyi Krónika még hosszú ideig lesz az erdélyi magyar és román történetírás elkötelezett híve és terjesztője. Még hosszú és sikeres jövőt, Erdélyi Krónika!

BARTOS ELEKES IMRE, egyetemi hallgató, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Már nagyon régóta szükség volt egy olyan internetes portálra, amely Erdély történelmét és kulturális örökségét színvonalasan és érdekesen mutatja be, figyelembe véve a szakmán kívüli, széles olvasóközönség igényeit. Úgy vélem, öt év alatt az Erdélyi Krónika ezt a feladatot sikeresen teljesítette.

FORRÓ-BATHÓ ÁKOS, egyetemi hallgató, Babeș–Bolyai Tudományegyetem

Az Erdélyi Krónika történelmi portálról 2020. április 30-án hallottam először, amikor elsőéves egyetemistaként megkaptam a visszajelzést az egyik szemináriumi feladatomra. Kutatásmódszertan órára, már az online tanítás alatt, kellett egy családfát készíteni, és egy családtörténeti esszét írni. Én dédnagyanyám életének azt a rövid szakaszát mutattam be, amikor a Târgu-Jiu határában felállított lágerben raboskodott.

Dr. Pál Judit tanárnő a visszajelzésben megemlítette, hogy szerinte az esszémet érdemes lenne megjelentetni az Erdélyi Krónika családtörténeti rovatában, és amennyiben érdekel a közlés, küldjem el az esszémet neki e-mailben, hogy ő tudja továbbítani a portál szerkesztőségének. Rettenetesen megörültem a lehetőségnek, hogy elsőéves történelem szakos hallgatóként egy internetes, Erdély történetét népszerűsítő portálon megjelenhet az írásom. Miután megtekintettem az Erdélyi Krónika honlapját, rájöttem, hogy egy olyan portálon fog szerepelni az írásom, ahol ismert és elismert történészek, egyetemi tanáraim, doktoráló ismerőseim publikálják kutatási eredményeiket. 2020. szeptember 18-án megjelent a családtörténeti esszém, az első történelmi témájú publikációm. Az örömöm természetesen leírhatatlan volt.

Szerintem az Erdélyi Krónika történelmi portál fontossága megkérdőjelezhetetlen. Szakszerű, de érdekes, közérthető cikkeket közöl Erdély történelméről szinte bármilyen történeti témában: várostörténet, családtörténet, sajtótörténet, politikatörténet vagy egyháztörténet. Emellett a portál interjúkat közöl több ismert erdélyi történésszel (bemutatva őket a nagyközönségnek), de találunk bibliográfiai tételeket, kronológiákat, szótárakat, könyvrecenziókat és filmajánlókat is. Szerintem a portál az elmúlt öt évében sikeresen közvetített megjelenő cikkeivel a történészi szakma művelői és a nagyközönség között.

A legfontosabb eredménynek én mégis a szakmai utánpótlás kinevelését, segítését tartom, hiszen az Erdélyi Krónika egy tág publikálási felületet biztosít az egyetemi hallgatók, doktoranduszok, fiatal kutatók részére. Az elmúlt öt év alatt az Erdélyi Krónika történelmi portálon publikáló történészek közül sokaknak jelent már meg szakkönyve. Nekem az Erdélyi Krónika az első lépcsőfok volt a most induló szakmai pályafutásomban, amiért nagyon hálás vagyok. Ezzel az érzéssel pedig szerintem nem vagyok egyedül.

Köszönet illeti azokat, akik öt évvel ezelőtt kigondolták, és azóta is folyamatosan működtetik ezt a nemes projektet. További szép eredményeket és érdekes cikkeket kívánok az Erdélyi Krónikának!

FŐCZE JÁNOS, történész, levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár

Vannak történetek, amelyeket nehezen értenek, kevesen találnak érdekesnek Erdélyen kívül. És vannak olyanok is, amelyek bárhol értő és érdeklődő fülekre találnak. Ha valami az Erdélyi Krónika mellett szól, akkor ez éppen az: sajátos erdélyi történelmünknek nem csak azok a fejezetei férnek bele, amelyek bárhol első címolvasatra izgalmasnak tűnhetnének, hanem azok is, amelyekre Budapesten vagy Bukarestben inkább csak legyintenének. Ezek a történetek – legyen szó helytörténeti epizódokról, elsüllyedt erdélyi históriákról vagy egy-egy történelmi személyiség leellenőrzött, a Wikipédia-szócikkeknél messze pontosabb rövid életrajzáról, esetleg egy kronológiáról – egy pontig csak minket, erdélyi témák kutatóit érdekelnek. És csak amint kikerekedtek ezek a jobb esetben izgalmasan megírt történetek, illetve amint egy klikk-távolságra kerülhettek, derül ki csak, hogy hány és hány erdélyi vagy innen elszármazott életének, esetleg felmenője történetének egy-egy epizódja nyer magyarázatot és kontextust, hány kis helyére került puzzle révén érti meg jobban az interneten bolyongó a közös múltunkat. Apró lépésekkel, kitartó kutatással lehet csak egyre több ismeretlenre fényt deríteni. Ezen a történészi úton azonban feltétlenül szükség van az olyan fórumokra, mint amilyen az Erdélyi Krónika, ahol az Erdély történelmét kutatók a szélesebb közönséggel találkozhatnak.

GIDÓ ATTILA, történész, kutató, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Az eltelt öt év munkája és eredményei mögött lelkes csapat áll. Fontos, amit tesznek. Íme öt érv ezen állítás mellett:

1. Fontos, mert szakszerűen és hitelesen szolgálják az ismeretterjesztést. Az Erdélyi Krónikában közölt írások a népszerűsítő cikkek és a szaktanulmányok közötti átmenetet képezik, némely szöveg pedig kifejezetten szaktanulmány jellegű. A rövidre fogott terjedelemben és a jól adatolt tartalomban egyaránt kedvüket lelik a laikusok és szakmabeliek.
2. Fontos, mert az Erdélyi Krónika rólunk szól. Elsősorban olyan témákat hoz közel az olvasókhoz, amelyek az erdélyi, illetve a magyar történelemmel foglalkoznak. Mindemellett kitekintést nyújt az egyetemes történelemre is.
3. Fontos, mert a cikkek módszertanilag a friss megközelítéseket alkalmazzák, a pozitivista, vagy szenvedéstörténeti szemléletmódon felülemelkednek.
4. Fontos, mert teret biztosítanak pályakezdőknek és tapasztalt kutatóknak egyaránt.
5. Fontos, mert kiválóan lehet használni az Erdélyi Krónika tartalmát az általános- és középiskolai, valamint az egyetemi oktatásban.

Kívánom, hogy minden újabb születésnappal újabb érvek sorakozzanak az Erdélyi Krónika fontossága mellett!

KOVÁCS SZABOLCS, történész

Mikor 2017. január 27-én megjelent első cikkem az Erdélyi Krónika felületén, még én sem gondoltam volna, hogy egy lassan öt éves együttműködésem veszi kezdetét a portállal. Azóta sok víz lefolyt a Szamoson: én is fejlődtem, az EK is. Remélem, mindketten pozitív értelemben, bár ezt eldönteni az olvasó feladata. A tudományos ismeretterjesztés fontosságát nem kell külön hangsúlyozni: mindazt a száraz szakszöveget, melyet a szakmai közeg produkál, az Erdélyi Krónika teszi a szélesebb közönség számára is fogyaszthatóvá. Ha az olvasók is így akarják majd, remélhetőleg még jópár évig el tudja látni ezt a feladatot.

L. BALOGH BÉNI, történész, főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár

Makkai László írta az 1944-ben megjelent Erdély története című könyvének előszavában: „semmire sincs nagyobb szükségünk, mint magunk és környezetünk reális megismerésére”. Megállapítása közel nyolc évtized elteltével sem veszített időszerűségéből, hiszen Erdély történelméhez a magyar köztudatban manapság is számos tévhit, illúzió, vagy tudatlanságon alapuló féligazság kapcsolódik. A Fazakas László által 2017 januárjában alapított „Erdélyi Krónika” című internetes portál célja éppen az, hogy a világháló által kínált szinte korlátlan lehetőségeket kihasználva, hozzájáruljon egy valós alapokon nyugvó, korszerű, 21. századi erdélyi magyar történeti tudat megalapozásához. A lap profilja szigorúan tudományos jellegű, szerkesztői ugyanakkor ‒ a fenti cél érdekében ‒ felvállalták a tudomány-népszerűsítés nemes feladatát is. Az itt közölt írások ugyanis nemcsak szakszerűek, hanem közérthetőek, izgalmasak és érdekfeszítőek is. Mi mást kívánhatna az olvasó, mint azt, hogy a jövőben is hasonlóan színvonalas publikációkat olvashasson az „Erdélyi Krónika” felületén!

MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF, egyetemi oktató, történész, Sapientia EMTE

Őszintén megmondva nagyon örvendek az Erdélyi Krónika történelmi portálnak. Nagyon hasznosnak, sőt hiánypótlónak tartom. Először is azért, mert a történelem iránt érdeklődő közönség, az értő olvasó tartalmas, helytálló és igényes írásokkal találkozhat, ha belenéz a kínálatába. Egy olyan világban, amikor az interneten iszonyatos mennyiségű álhír, áltudományos halandzsa és mérhetetlen mennyiségű ostobaság terjeng szabadon és korlátlanul, nagyon fontos, hogy ez a (dez)információs „cunami” legalább részben ellensúlyozva legyen. A minőségi tartalom azonban nem minden. A tálalás, a dizájn is alapvetően fontos, ami az Erdélyi Krónika esetében különösképpen sikeres. Letisztult, átlátható, egyszerűen kezelhető, de ugyanakkor színes és érdekfeszítő is. Egyszóval: egyensúlyban van az egyszerű forma az érdeklődést fenntartó megjelenítéssel. Másodsorban azért tartom nagyon jó projektnek az Erdélyi Krónikát, mert a fiatalokat a saját közegükben, az interneten ragadja meg és segít számukra eligazodni a múlt fontos részletkérdéseiben. Családapaként örömmel látom, hogy olykor a fiaim is böngészik az Erdélyi Krónikát, hiszen az könnyen elérhető számukra és az internet értelmes használatára sarkallja őket. Végül pedig amit igazán nagyon szeretek ebben a portálban: erdélyi kérdésekre, a mi ügyeinkre, a mi múltunkra fókuszál. Olyan anyagokat tesz közzé és elérhetővé, amelyek rólunk, a mi tájainkról, közösségünkről, múltunkról, történelmünkről szólnak. Ízig-vérig erdélyi tehát, és nem csak a nevében az. Számomra a sok tartalmas és élvezetes írás mellett történészként is nagyon hasznos az Adattár menüpontban található bibliográfia Kolozsvár dualizmus kori történetéhez, a különböző kronológiák, a magyar-román művészeti szótár stb. Remélem, sikerül ezeket továbbra is folyamatosan bővíteni, hiszen óriási segítségére vannak a kutatóknak. Igény szerint ehhez a jövőben akár magam is hozzájárulhatok. Ezúton kívánok az Erdélyi Krónikának boldog születésnapot és azt, hogy még sok-sok születésnapot érjen meg, mindig bővülő, szélesedő tartalommal mindannyiunk hasznára és örömére.

SÁRÁNDI TAMÁS, történész, muzeológus, Maros Megyei Múzeum

Amikor 2017-ben először találkoztam az Erdélyi Krónika nevével, mint frissen indult online tudománynépszerűsítő portállal, pesszimista voltam a jövőjét illetően, hogy a jelenlegi online dömping közepette sikeresen lehet-e működtetni Romániából egy magyar nyelvű és az Erdély történelme iránt érdeklődőket megcélzó honlapot. Az idő szerencsésen megcáfolt, s mára bebizonyosodott, hogy van igény, van olvasótábor, aki szívesen olvas hasonló írásokat. Úgyhogy a keret adott, s innen már a történészeken múlik, hogy mennyire fogjuk sikeresen megtölteni színvonalas írásokkal, ugyanis be kell lássuk, a tudománynépszerűsítés egy külön műfaj, amit tanulni kell – ami alól sok esetben én sem vagyok kivétel –, s nem elég az, hogy egy lábjegyzet nélküli szöveget írunk tele évszámokkal és elvont fogalmakkal.

TAMÁS CSILLA, szerkesztő, Kriterion

Bár hivatásszerűen nem ezzel foglalkozom, lélekben máig régész-történész maradtam, s mint ilyen, nagyon hasznosnak és fontosnak találtam és találom azt a munkát, amit az Erdélyi Krónika végez. Hasznosnak, mert a szakmabélieket is új megfogalmazásokra, megközelítésekre ösztönzi, őket támogatja, fejleszti és sokszínűségüket építi, s fontosnak, mert a laikusokhoz, hobbitörténészekhez, s úgy általában: minden érdeklődőhöz úgy tudja közel hozni a történelmet, hogy az érthető, élvezhető, érdekes és befogadható legyen. Sok kihívás áll még az oldal előtt, azt hiszem, s a fejlődésre persze mindig van lehetőség, de biztos vagyok benne, hogy – ha az Olvasó is úgy akarja – a most öt éves Erdélyi Krónika még sokáig izgalmas színfoltja lesz az erdélyi és az egyetemes magyar történészi és történelem iránt érdeklődő közegnek. Boldog születésnapot, Erdélyi Krónika!

TÓTH GÖDRI IRINGÓ, művészettörténész, újságíró

Bevallom, a kapcsolatom az Erdélyi Krónikával nem volt szerelem első látásra, illetve első hallásra. Életem első RODOSZ-os konferenciáján hallottam a honlapról, amit akkor végigbogarásztam, de nem nyűgözött le egyből – talán nem volt elég színes, látványos a hasonló tematikájú külföldi honlapokhoz képest –, idő kellett hozzá. Miután egy váratlan felkérés nyomán megírtam az első cikkemet az Erdélyi Krónikára, lassanként kezdett el beszippantani az oldal, melynek tartalmait főleg a kolozsvári buszozások közben olvastam, órák szüneteiben. Egyszerre fedeztem fel annak a varázsát, hogy a cikkek nagy részét olyanok írják, akiket ismerek, hogy olyasmiről szól, amit szeretek, és hogy a miénk, azaz, hogy erdélyi.

Attól fogva lelkesen írtam az Erdélyi Krónikának bármit. Külön öröm volt a Filmkocka és Képkocka rovatok elindítása, nem csak azért, mert a film és fotó műfaja közel állnak a szívemhez, hanem azért is, mert úgy éreztem és érzem ma is, hogy ezek a műfajok a történelem iránt kevésbé érdeklődő nagyközönséghez is közelebb tudják hozni a múlt eseményeit.

Az Erdélyi Krónika, illetve cikkei ügyesen egyensúlyoznak a szakmaiság, tudományosság és az ismeretterjesztés között, a szakmabelieknek és a laikusoknak egyaránt érdekesek, hasznosak, szórakoztatóak egyszerre. Másfelől, azontúl, hogy jómagam is állandó szerzőnek mondhatom magam, a mai napig jó érzés a volt tanáraim, ismerőseim, kollégáim cikkeit olvasni, illetve a velük készült interjúkat, a könyveikről írt ajánlókat böngészni, hiszen ez valami kellemes otthonosságérzetet, egy szinte családias jelleget ad az erdélyi történészek körében.

És hogy szerzőként hogyan érzek az Erdélyi Krónika iránt? Azt mondhatom, hogy a szívügyem, és ezt az fejezi ki a legjobban, hogy ezen szöveg megírása közben is bűntudatom van, hogy rég írtam cikket, hogy nincs elég időm az oldalra. Az első találkozás közömbösségével ellentétben ma már hiszek az Erdélyi Krónikában, büszke vagyok, hogy szerző lehetek, dicsérem minden szerző munkáját, de különösen Fazakas László erőfeszítéseit. Még sok évfordulót a honlapnak!

TŐTŐS ÁRON, történész, muzeológus, Körösvidéki Múzeum

Ismeretterjesztő folyóiratok, portálok tömkelege érhető el az online világban. Viszont sokkal kevesebb azoknak a száma, amelyek a tágabb értelemben vett Erdély történetével foglalkoznak. Ebbe a sorba illeszkedik az Erdélyi Krónika, amely nemcsak tárgyilagossága, hanem olvasmányos írásai révén, a történetmesélés eszközén keresztül mutatja be a régió több ezer éves történetét.

A múlt megismerése sosem öncélú feladat. Identitásképző szerepén túl hozzájárul az egészséges és kritikus történelem- és múltszemlélet kialakításához. Öt évvel ezelőtt Erdély évezredes és szövevényes történelmének szakszerűen feltárt és olvasmányos módon történő megismerésére vállalkoztunk. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Széchenyi István 19. századi gondolata iránytű lehet nemcsak napjaink ma élő és a múlt szakszerű feltáráson dolgozó történészek, hanem mindannyiunk számára. Eme gondolatokkal kívánok boldog születésnapot az Erdélyi Krónikának. Remélem, hogy még sokáig fennmaradhat. Ez nemcsak rajtunk, szerkesztőkön, hanem rajtatok olvasókon is múlik.