Erdélyi Krónika – Történelmi portál

Tusnádfürdő, vagy a korabeli forrásokban Csík-Tusnádként emlegetett, akkoriban még falu, ma Románia egyik legkisebb városaként számontartott település, Hargita megyében, az Olt szorosában, a Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin található.[1] 1842-ben alapították és 1968-ban emelkedett városi rangra.[2] A kisvárost gyógyvize tette Európa-szerte híressé, melyet gyógyászati és üdülési célokra ma is előszeretettel…

Előpatak földrajzi elhelyezkedés szempontjából szerencsés, hiszen mondhatni a mai Románia szívében van, de egykoron nem volt ilyen centrális helyzete, mégis sok embert vonzott. Barcaság és Háromszék határán húzódik, más nevezetes fürdőhelyek szomszédságában, mint például Tusnádfürdő, vagy a vulkanikus Szent Anna tó.[1] Domborzat tekintetében a baróti hegyláncvonalat követve, a legalacsonyabb nyereg…

Napjainkban, ha azt halljuk, hogy Borszék, akkor a kellemesen pezsgő palackozott borszéki vízre gondolunk, mely szinte minden becsületes kisbolt polcán megtalálható. Viszont a 18. és a 19. században itt több mindenről volt szó. Legendák keringtek arról, hogy pontosabban ki is fedezte fel elsőként ezeket az „isteni erővel” bíró forrásokat. A…

Székelyföld a történelmi Erdélyen belül viszonylag homogén magyar lakosságú területnek tekinthető. A domináns magyar többség mellett azonban elsősorban a gazdasági vagy infrastrukturális szempontból fontosabb településeken kisebb népcsoportok, elsősorban örmények és zsidók is megjelentek. Már a 17. század második feléből vannak írott forrásaink a zsidó lakosság szórványos székelyföldi jelenlétéről (elsősorban Marosvásárhely…

Szent László és a leányrabló kun legendája a magyar középkori mondakincs egyik legismertebb darabja, a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő része. Jankovics Marcell animációs sorozatának[1] képsorai szórakoztató módon, de a 14. századi miniatúrák és freskók képi világát követve, idézik fel a szent lovagkirály küzdelmét a pogány ellenséggel, aki a székelyek hívására,…

A cikksorozat utolsó részében a zalatnai szakoktatás két évtizedes történetét mutatjuk be. A szakiskola alapítása nyitotta meg a Zalatna környékére azóta is jellemző erőltetett, a helyi érdekeket és lehetőségeket figyelmen kívül hagyó központi politikai szándékon alapuló iparosítás sorozatát. A szakiskola küldetése kettős volt. Egyrészt a dualizmus építészeti konjunktúráját kiszolgáló, elsősorban…

Ha azt is állítjuk, hogy mi sokkal előrehaladottabbak vagyunk őseinknél, nem feledkezhetünk meg arról, hogy rengeteg tudományág, amely már az ókorban kibontakozott, nem tartana ott, ahol most van, ha nem dolgoztak volna olyan nagyszerű elmék, mint Arkhimédész, Arisztotelész, Ptolemaiosz stb. E tudományágak közül az orvoslás sem kivétel, amely a görög…

Az 1903-ban történt választás Szatmárnémetiben egyike a város legizgalmasabb dualizmuskori történeteinek. Nem csupán a helyi napilapok írtak róla, hanem más, Magyarország területén aktív sajtóorgánumok – és nem csak azok, amelyek a dolgozatvégi forrásjegyzékben szerepelnek – is tárgyalták az eseményeket és annak következményeit. A Szabadelvű és Függetlenségi Párt nézőpontjain kívül a…

Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már megbízhatatlannak ítélte az erdélyi magyarságot és intézményeit. A kompromitáló anyag…