Szerző: T. Szabó Csaba A „dunai provinciák” mint fogalom egy modern, historiográfiai találmány, amely a Római Birodalom egyik jelentős makro-régióját jelöli. A fogalom a 18. század óta létezik az európai […]
Szerző: Ferenczi Szilárd 1901 augusztus elsején, csütörtökön, a hajnali órákban Kolozsváron két részeg rendőr hirtelen felindulásból rátámad egy nemkülönben ittas honvédőrmesterre, majd pár napra rá utcai zendülés tör ki, amely […]
Szerző: Ferenczi Szilárd A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal […]
Szerző: Gál Edina A sajtó nagyon jól megragadta a kolerajárványok alakulását, a nép reakcióját a járványos időszakban, a közegészségügyi problémákat, a tévhiteket illetve közvetlen felhívásokat is intézett a lakossághoz. Ebben […]
Szerző: Bakk Antal-Pál Több évezredes múltra tekint vissza a különböző árucikkek szállításának története. Az említett folyamat jótékony hatásai az árucikkek egyik településről, régióból, országból egy másik helyszínre való eljuttatásában vizsgálhatóak. […]
Szerző: Olosz Levente A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. […]
Szerző: T. Szabó Csaba Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, […]
Szerző: Lupescu Radu Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink […]
Szerző: Egyed Ákos Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés […]
Szerző: Kovács Zsolt A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, […]
Szerző: Karda-Markaly Aranka Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta […]
Szerző: Fodor János A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést […]
Szerző: Horváth Csaba Az évszázadok folyamán több olyan jeles és kiemelkedő személyiség élt és alkotott Kolozsváron, akiknek emléke kikopni látszik a Kincses Város köztudatából. Ezen személyiségek közé tartozik György Lajos […]
Szerző: Bartha Zoltán Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, […]
Szerző: Szekernyés János A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia […]
Szerző: Bakk Antal-Pál „Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő […]
Szerző: Gál Zsófia Szüleink, nagyszüleink és tanáraink emlékezéseit hallgatva meggyőződhettünk arról, hogy bizonyára nagy élmény lehetett a Marianum diákjának lenni. De vajon minek köszönhette a hajdani Marianum Római Katolikus Leánynevelő […]
Szerző: Fodor János Marosvásárhely történetében többször is előfordult, hogy tragikus események miatt felkeltette a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ha eltekintünk a rendszerváltás időszakában lezajló fekete március gyászos eseményeitől, melyet kvázi „élőben” […]
Szerző: Bartha Zoltán Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos […]
Szerző: Ferenczi Szilárd Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról […]
Szerző: T. Szabó Csaba Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított […]
Szerző: Tőtős Áron A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték […]
Szerző: Tőtős Áron Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes […]
Szerző: Tőtős Áron Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan […]
Szerző: Horváth Csaba A kincses Város az évszázadok folyamán fontosságából (regionális gazdasági, egyházi, kulturális és politikai központ) kifolyólag sok és sokféle embert vonzott magába. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári […]
Szerző: Galambfalvi Angyalka Kolozsvár középkori erődítménye, amely Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben kiadott kiváltságlevele következtében jött létre, hosszú ideig ölelte körül a várost és nyújtott védelmet lakosai számára. Ennek fennmaradása a […]
Szerző: Vécsei Hunor Vida Árpád 1910‒1911-re tehető párizsi tartózkodásáról és tanulmányairól máig nincsenek adataink és néhány szűkszavú levél kivételével személyes feljegyzések sem állnak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány főként a kortársak élménybeszámolóinak, […]
Szerző: Karda-Markaly Aranka A koraújkor egyik legkiemelkedőbb forráscsoportját a nemesi oklevelek jelentik, melyek nemcsak család-, politika-, hely-, művelődéstörténeti adatokkal szolgálnak, hanem bemutatják a korszak karrierépítési lehetőségeit is. A fejedelemség-kori címeres […]
Szerző: Kovács Szabolcs A II. világháborút követően a hat év alatt elkövetett súlyos atrocitások, a hatalmas mértékű emberveszteségek és a holokauszt közösen ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a háború alatti […]
Szerző: Bartha Zoltán Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc […]