Szerző: Fazakas László Kolozsváron az 1880-as évek elején alakult az első ún. „villamos-mozgalom”, melynek célja, hogy a Kis-Szamos vízi erejét kihasználva áramot fejlesszen.[1] A mozgalom irányítóját, Süss Nándort azonban Budapestre […]
Összeállította: Fazakas László Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapját fogom rekonstruálni és bemutatni. A képaláírásokat a történelmi tények figyelembe vétele alapján írtam, ám helyenként szükség volt fiktív […]
Szerző: Fazakas László A kiegyezés első évtizede nem hozott lényegbeli változást Kolozsvár kezdetleges, éppen csak pislákoló gyáripara számára. A város jókora lemaradását mutatja, hogy Erdélyben és annak szűkebb szomszédságában 1867 […]
Szerző: Fazakas László Kolozsvár dualizmus kori története mindmáig javarészt ismeretlen a történészek számára. A dualizmus időszakában megjelent történeti jellegű írások főképp a város egy-egy jól körülhatárolt szegmenésre fókuszáltak, és nem […]
Szerző: Fodor János Marosvásárhely politikai élet szempontjából mindig kiemelkedő helyen szerepelt. Erdély hovatartozásától függetlenül a helyi politikai életet meghatározták az országos folyamatok, ebből kiindulva pedig a 19. század végén, 20. […]
Szerző: Gál Zsófia Annak gondolata, hogy a jó nevelés a legjobb nemzeti politika, már az 1825–27. évi magyar országgyűlésen megfogalmazódott. Az új nemzeti művelődési eszmény megfogalmazásában és kialakításában fő szerepet […]
Szerző: Fazakas László A cikkben Haller Károly, Kolozsvár egykori városépítő polgármesterére emlékezünk. Haller Károly 1836. október 14-én született Nagyszebenben. Előtanulmányait ebben a városban kezdte, majd a nagybányai minorita gimnáziumban folytatta. […]
Author: László Fazakas The aim of this paper is to present the main stages in the introduction of public lighting to Kolozsvár during the 19th and at the beginning of […]
Szerző: Ferenczi Szilárd A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal […]
Szerző: Killyéni András A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből európai […]
Szerző: Gál Edina A sajtó nagyon jól megragadta a kolerajárványok alakulását, a nép reakcióját a járványos időszakban, a közegészségügyi problémákat, a tévhiteket illetve közvetlen felhívásokat is intézett a lakossághoz. Ebben […]
Szerző: Csécs Kinga Emőke Arad város vezetősége 1870-ben döntött a belvárosi Ótemető, a Bodrogi út melletti Alsótemető (ma Cimitirul Pomenirea), a Poltura és Séga[1] külvárosokban létező két kisebb temető és […]
Szerző: Lőrinczi Dénes A csendőrség intézménye a neoabszolutizmus időszakában honosodott meg a Kárpát-medencében, viszont a közhasználatban a 19. század első felétől már a zsandár megnevezés élt a köztudatban. A zsandár, […]
Szerző: Killyéni András A Kolozsvári Kerékpáros Egylet egyik gondját az 1890-es évek elején a modern sportaréna hiánya jelentette. A Sétatéren létezett egy elhagyott atlétikapálya, melyet nem használt senki, így 1893-ban […]
Szerző: Killyéni András Borbély György (Aranyosrákos, 1860. augusztus – Zalaegerszeg, 1930. február 8.) a kor sportéletének kiemelkedő egyénisége volt. A debreceni kollégiumban érettségizett, itt került kapcsolatba a versenysporttal. Kolozsváron magyar–latin […]