Szerző: Ferenczi Szilárd Erdély, Bánság és Partium városainak a dualizmus korára érvényes szakszerű várospolitikai vizsgálatával mindmáig adós a történetírás, jóllehet számos esetben a források rendelkezésre állnak, az elvégezhető munkához pedig […]
Szerző: Fazakas László Az 1800-as évek intenzív urbanizációjából fakadó köztisztasági problémák főképp a nyugat-európai városokat érintették, ugyanakkor – még ha nem is oly mértékben – a magyarországi településeket sem kerülték […]
Szerző: Fazakas László A 19. század második felében létesített kolozsvári gázgyár a modern közvilágítást volt hivatott biztosítani. Idővel azonban sorozatos botrányok és problémák forrásává vált. Működése során számos baleset, csalás […]
Szerző: Fazakas László A 19. század során Kolozsvárt négyszer sújtotta kolerajárvány. Ezek közül az 1893-as volt a legutolsó és egyben a legkevésbé virulens. Mindössze 209-en fertőződtek meg, vagyis az akkori […]
Szerző: Fazakas László Kolozsváron a villanyáramot csupán a 20. század első évtizedétől lehetett ipari célra használni. Az iparosok és a sajtó azonban már évtizedekkel korábban hangosan követelte azt. A villanyáram […]
Összeállította: Fazakas László Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapját fogom rekonstruálni és bemutatni. A képaláírásokat a történelmi tények figyelembe vétele alapján írtam, ám helyenként szükség volt fiktív […]
Szerző: Fazakas László A kiegyezés első évtizede nem hozott lényegbeli változást Kolozsvár kezdetleges, éppen csak pislákoló gyáripara számára.[1] A fejlődést ugyanis számos külső és belső tényező akadályozta. De melyek voltak […]
Szerző: Fazakas László Az államszocialista időszakban végzett történeti kutatások zöme – a politika nyomása végett – leginkább Kolozsvár középkori és kora újkori történelmi folyamatainak feldolgozására fókuszált. Ebből adódóan semmi rendkívüli […]
Szerző: Fodor János Marosvásárhely politikai élet szempontjából mindig kiemelkedő helyen szerepelt. Erdély hovatartozásától függetlenül a helyi politikai életet meghatározták az országos folyamatok, ebből kiindulva pedig a 19. század végén, 20. […]
Szerző: Gál Zsófia Annak gondolata, hogy a jó nevelés a legjobb nemzeti politika, már az 1825–27. évi magyar országgyűlésen megfogalmazódott. Az új nemzeti művelődési eszmény megfogalmazásában és kialakításában fő szerepet […]
Szerző: Fazakas László Haller Károly mindössze két évig (1884-1886) volt Kolozsvár polgármestere, ám ez idő alatt olyan korszerűsítési folyamatokat indított el, melyek nagyban segítették a város fejlődését és modernizálódását. Haller […]
Author: László Fazakas Public lighting made its first appearances in Hungary at the beginning of the 19th century, originally prompted by public safety reasons. Nevertheless, the reasons for the introduction […]
Szerző: Ferenczi Szilárd A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal […]
Szerző: Killyéni András A kiegyezéstől az első világháború kitöréséig eltelt időszakban, 1867 és 1914 között alakult ki Kolozsvár modern arculata. Ez idő alatt a város egy vidéki kis településből európai […]
Szerző: Gál Edina A sajtó nagyon jól megragadta a kolerajárványok alakulását, a nép reakcióját a járványos időszakban, a közegészségügyi problémákat, a tévhiteket illetve közvetlen felhívásokat is intézett a lakossághoz. Ebben […]
Szerző: Csécs Kinga Emőke Arad város vezetősége 1870-ben döntött a belvárosi Ótemető, a Bodrogi út melletti Alsótemető (ma Cimitirul Pomenirea), a Poltura és Séga[1] külvárosokban létező két kisebb temető és […]
Szerző: Lőrinczi Dénes A csendőrség intézménye a neoabszolutizmus időszakában honosodott meg a Kárpát-medencében, viszont a közhasználatban a 19. század első felétől már a zsandár megnevezés élt a köztudatban. A zsandár, […]
Szerző: Killyéni András A Kolozsvári Kerékpáros Egylet egyik gondját az 1890-es évek elején a modern sportaréna hiánya jelentette. A Sétatéren létezett egy elhagyott atlétikapálya, melyet nem használt senki, így 1893-ban […]
Szerző: Killyéni András Borbély György (Aranyosrákos, 1860. augusztus – Zalaegerszeg, 1930. február 8.) a kor sportéletének kiemelkedő egyénisége volt. A debreceni kollégiumban érettségizett, itt került kapcsolatba a versenysporttal. Kolozsváron magyar–latin […]
Szerző: Killyéni András A labdarúgás megjelenésétől kezdve igen közkedvelt volt a kolozsváriak körében. 1896-ban az egyetem versenyvizsgát írt ki a tornatanári és vívómesteri állásért, amelyet Vermes Lajos nyert meg. Az […]
Szerző: Killyéni András Az 1890-es évek magyar kerékpáréletének aktuális kérdése volt a profizmus meghatározása, illetve elfogadása. A sportvezetők közül többen azt vallották, hogy előrehaladást csakis magas színvonalú versenyekkel lehet elérni. Mások […]
Szerző: Karda-Markaly Aranka Kolozsvárt az árvíz 1879 telén érte el, amikor a Szamos a jégtorlaszok miatt kiöntött a város több részén is. A kortársak az árvíz okait a napok óta […]
Szerző: Szekernyés János A Béga-parti város illusztris, korszakos jelentőségű személyiségeinek sorában kiemelkedő helyet foglal el Telbisz Károly (1854–1914), Temesvár sok évszázados történelmének legkiválóbb polgármestere. A Telbisz János földbirtokos és Schiller Antónia […]
Szerző: Ferenczi Szilárd Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról […]
Szerző: Tőtős Áron Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes […]