Bernády György életútja
- Összeállította
- Fodor János
- Események
- 67
-
április 10. , fordulópont
Bethlen községben született. Apja Bernády Dániel gyógyszerész, anyja Mike Julianna. Születése után édesanyja meghalt.
-
Apja újranősült. Máthé Janett-tel (1846–1904) kötött házasságából három gyermekük született: Dániel (1865–1923), Margit (1868–1903) és Lajos (1870–1903).
-
Bernády Dániel családjával együtt Marosvásárhelyre költözött. Bérbe vette, majd 1879-ben megvásárolta az Aranyszarvashoz címzett gyógyszertárat.
-
A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett. Orvostanhallgatónak iratkozott be a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre, majd apja halála után a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karán gyógyszerészetet hallgatott.
-
augusztus 2.
Az Udvarhely vármegyei Bikafalván meghalt édesapja, Bernády Dániel.
-
november 18.
Egyetemi tanulmányai végeztével kitűnő fokozattal megszerezte gyógyszerészmesteri oklevelét.
-
október 16.
Első házassága: nőül vette Hegedüs Rozáliát.
-
november 1.
Egyéves önkéntesi szolgálata után gyógyszerügyi tisztviselőként, segédgyógyszerügyi tiszti ranggal tartalékos állományba helyezték.
-
december 22.
Orvoskari rendkívüli hallgatóként megszerezte a doktori fokozatot. Dolgozatának címe: Adatok a kénhidrogéngáz vegyi sajátosságaihoz.
-
november 25-től
A marosvásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjává választották.
-
július 19.
Püspöki engedéllyel felbontották házasságát Hegedüs Rozáliával.
-
július 26.
Második házassága: Nagyváradon feleségül vette Madarász Erzsébet budapesti színésznőt. 1913-ban elváltak.
-
Nyilvánosan is elkötelezte magát politikailag: apponyistaként a marosvásárhelyi függetlenségi pártot támogatta az országgyűlési választásokon. Az általa támogatott jelölt győzött.
-
Feleségével örökbe fogadták egy tragikus tűzesetben árván maradt izraelita pék kislányát, Glauber Margitot. Három évvel később belügyminisztériumi engedéllyel átkeresztelték Bernádyra. Margit pedagógusként folytatta pályáját, Marosvásárhelytől távol.
-
A városi iskolaszék elnökévé választották.
-
Az Iparos Polgári Egylet elnöke lett.
-
Felvételt nyert a budapesti Demokrácia szabadkőműves páholyba. Vállalta, hogy új, vidéki leánypáholyt hoz létre.
-
A Nagyváradi Királyi Katholikus Jogakadémia államtudományi karán állam- és jogtudományi államvizsgát tett, előbbiből kitüntetéssel.
-
október
A város alsó kerületében országgyűlési képviselővé választották; kihívója, Kossuth Ferenc alulmaradt. Mandátumát nem töltötte ki: 1901 januárjában lemondott. Képviselősége alatt egy felterjesztése és három felszólalása volt az országgyűlésben.
-
december 28.
A budapesti Demokrácia nagypáholyban tagságát mesteri fokra emelték.
-
Már bérbe adott gyógyszertárát a Toldalagi-palotából a mai Rózsák tere 55. szám alá költöztette.
-
Megkezdődött a Trébely szőlőbeli villa építése.
-
december 24.
Mikó Árpád főispán városi rendőrfőkapitánnyá nevezte ki. Ekkor lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.
-
Gyógyszertára felét, majd 1908-ban teljes tulajdonjogát eladta Hints Zoltán gyógyszerésznek.
-
február 6.
A marosvásárhelyi „véres választások” során a csendőrség a tömegbe lőtt. Az esetért rendőrfőkapitányként Bernádyt is felelősségre vonták, később azonban felmentették a vádak alól.
-
március 8. , fordulópont
Közfelkiáltással Marosvásárhely polgármesterévé választották. Tisztségétől 1913 januárjában vált meg.
-
április 10.
Lemondott rendőrfőkapitányi tisztségéről. A választási botrány ellenére elkezdte a városi rendőrség modernizálását és korszerű szabályzatának kidolgozását.
-
–
Szabályrendeletek sorozatát dolgozta ki és fogadtatta el a városi törvényhatósági bizottságban, ezzel párhuzamosan hozzálátott a város infrastrukturális fejlesztéséhez (aszfaltozás, csatornázás, az áram bevezetése stb.).
-
Jóváhagyásával a város jelentős kölcsönöket vett fel különböző városfejlesztési beruházásokra.
-
április 10.
Megalapította a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholyt, amely a világháború időszakáig az ő vezetésével működött.
-
A tisztújítást már az újonnan felépült szecessziós városházán tartották.
-
körül
Megvásárolta első szovátai villáját.
-
nyár
Tanulmányutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, hogy a földgáz felhasználását dokumentálja.
-
október 22.
Udvari tanácsosi címet kapott.
-
december 20. , fordulópont
Marosvásárhely főispánjává nevezték ki. Tisztségéről 1917 őszén mondott le.
-
december 31.
Székelyföld iparfejlesztési miniszteri biztosává nevezték ki.
-
november 15.
A város közönsége előtt felolvasta első háborús röpiratát, a Kötelességeinket. A kormány képviselőjeként (főispánként) egyetértését fejezte ki annak háborús politikájával.
-
április 21.
Harmadik házassága: Kleé Erzsébet Auguszta Máriával, Heltai Ferenc budapesti főpolgármester özvegyével. A házasság ugyanezen év novemberéig tartott.
-
július 23–27.
Ady Endre Bernády vendége volt Marosvásárhelyen és Szovátán. A látogatásról Ady néhány sorban megemlékezett a Nyugat hasábjain.
-
ősz
A román betörés idején a székelyföldi menekültek ellátásáért felelt. A megfeszített munkát élete egyik legnehezebb időszakaként idézte fel.
-
december 19.
Negyedik házassága: feleségül vette Kelemen Margitot. A korábbi házasságkötésekkel ellentétben ez teljes diszkréció mellett zajlott, csak az eskető lelkipásztor volt jelen.
-
április 23.
A háború alatt tett erőfeszítéseiért a király a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta neki.
-
június 27.
A belügyminisztérium jóváhagyta lemondását a főispáni tisztségről; korábban már elbúcsúzott munkatársaitól és a városi törvényhatóságtól. Egy ideig visszavonult a politikától, és a Zabolai Faipari Részvénytársaság igazgatósági tagjaként és ügyintézőjeként tevékenykedett.
-
október
Az őszirózsás forradalom idején Budapesten „ragadt”. Mélyen megrendítette a Tisza-gyilkosság híre; az ezt követő időszakban bujkált, és sikertelenül próbált hazatérni.
-
március 3.
Megszületett egyetlen gyermeke, Bernády Györgyike. Kisgyermekkori skarlátfertőzés szövődményeként maradandó szívkárosodást szenvedett, amely korai halálához vezetett.
-
július
Kalandos úton visszatért Marosvásárhelyre, és rögtön bekapcsolódott az impériumváltást követő időszak eseményeibe. A marosvásárhelyi és erdélyi magyarság panaszaival több alkalommal felkereste a Kormányzótanácsot és Románia miniszterelnökét.
-
május–június
A trianoni békeszerződés aláírásának időszakában látta elérkezettnek az időt a politikai szerepvállalásra és a romániai magyarság politikai megszervezésére. Ekkor három röpiratot adott ki: Emlékirat, Nyílt levél, valamint Előterjesztés a magyar tisztviselők és ügyvédek eskütétele tárgyában. Röpiratai nem hoztak azonnali sikert, szervezkedése azonban később hasznosnak bizonyult.
-
március 22. , fordulópont
A nyárádszeredai kerületben a román parlament képviselőjévé választották. Elsőként szólalt fel a román parlamentben a magyar közösség legitim képviselőjeként.
-
december 22.
A megalakult romániai Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke lett. Az OMP-ből 1927-ben lépett ki.
-
–
Hosszas betegsége miatt csak 1923 végén kapcsolódott be az OMP ügyvitelének alakításába. Ennek egyik eredménye az 1923. november 25-én aláírt „csucsai paktum” volt.
-
december 13.
Az OMP Brassóban tartotta tisztújító nagygyűlését. Bernádynak elnöki ambíciói voltak, végül azonban alulmaradt Ugron Istvánnal szemben, így el sem utazott a nagygyűlésre.
-
októbertől
Vezetésével az OMP tárgyalásokat folytatott a román Nemzeti Liberális Párttal. A tervezett paktum nem jött létre, az OMP azonban többnyire közös listákon indult az 1926-os helyhatósági választásokon.
-
március 12-től
Ismét Marosvásárhely polgármestere lett. 1929 januárjában felfüggesztették tisztségéből, amelyről nem sokkal később maga is lemondott.
-
március
A parlamenti választásokon ismét bejutott a román törvényhozásba. Parlamenti tevékenységével 1927-ben felhagyott, az újabb választáson nem indult.
-
január 9-től
Bekapcsolódott a Krenner Miklós által szervezett reformcsoportba, amely az OMP demokratizálását tűzte ki célul. A kezdeményezés azonban elbukott.
-
november
Döntően e kudarc hatására többedmagával kilépett az OMP-ből.
-
Felesége, Kelemen Margit megvásárolta a család második szovátai villáját, az Etelka villát.
-
augusztus 31.
Megalapította a Szováta-fürdői Villatulajdonosok Egyesületét.
-
szeptember 25.
Beválasztották Szovátafürdő legfőbb vezető testületébe, a Fürdőbizottságba.
-
Marosvásárhelyen megalakította a Magyar Polgári Demokrata Blokkot, amellyel részt vett a közigazgatási választásokon. Kisebb politikai sikerek után 1933 júniusában feloszlatta a Blokkot, amelynek tagjai kibékültek az OMP-vel, és beléptek a pártba.
-
–
Szovátán felújította az 1905-ben épült Etelka villát: elkészítette díszes homlokzatát és székelykapus bejáratát (a mai Bernády-villa).
-
június 19.
A szovátai Fürdő Albizottság elnökévé választották; ebben a minőségében a fürdő teljes gazdasági életének irányítója lett.
-
április 10.
70. születésnapján hívei nagyszabású ünnepséget szerveztek tiszteletére.
-
Ettől kezdve haláláig ismét az OMP vezetőségi tagja volt. Politikával ritkábban foglalkozott, elsősorban a helyi – marosvásárhelyi és szovátai – ügyekre összpontosított.
-
április 6.
Húsvét nagyhetében meghalt egyetlen gyermeke, Bernády Györgyike. Ezt követően visszavonultan élt.
-
A Magyar Kisebbség című folyóiratban cikksorozatban válaszolt Gyárfás Elemérnek, és kifejtette nézeteit az 1920-as évek kisebbségi magyar politizálásáról. Ez volt utolsó „nyilvános” szereplése.
-
október 22. , fordulópont
Október 20-án Szovátán rosszul lett, kocsival Marosvásárhelyre szállították, ahol két nappal később szívbénulásban elhunyt. 1951-ben helyezték végső, ma is ismert nyughelyére. Özvegye, Kelemen Margit 1961-ben hunyt el; a család hagyatéka részben a református egyház, részben a Maros Megyei Múzeum gondozásába került.