Bernády György életútja

Összeállította
Fodor János
Események
67
  1. április 10. , fordulópont

    Bethlen községben született. Apja Bernády Dániel gyógyszerész, anyja Mike Julianna. Születése után édesanyja meghalt.

  2. Apja újranősült. Máthé Janett-tel (1846–1904) kötött házasságából három gyermekük született: Dániel (1865–1923), Margit (1868–1903) és Lajos (1870–1903).

  3. Bernády Dániel családjával együtt Marosvásárhelyre költözött. Bérbe vette, majd 1879-ben megvásárolta az Aranyszarvashoz címzett gyógyszertárat.

  4. A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett. Orvostanhallgatónak iratkozott be a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre, majd apja halála után a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karán gyógyszerészetet hallgatott.

  5. augusztus 2.

    Az Udvarhely vármegyei Bikafalván meghalt édesapja, Bernády Dániel.

  6. november 18.

    Egyetemi tanulmányai végeztével kitűnő fokozattal megszerezte gyógyszerészmesteri oklevelét.

  7. október 16.

    Első házassága: nőül vette Hegedüs Rozáliát.

  8. november 1.

    Egyéves önkéntesi szolgálata után gyógyszerügyi tisztviselőként, segédgyógyszerügyi tiszti ranggal tartalékos állományba helyezték.

  9. december 22.

    Orvoskari rendkívüli hallgatóként megszerezte a doktori fokozatot. Dolgozatának címe: Adatok a kénhidrogéngáz vegyi sajátosságaihoz.

  10. november 25-től

    A marosvásárhelyi törvényhatósági bizottság tagjává választották.

  11. július 19.

    Püspöki engedéllyel felbontották házasságát Hegedüs Rozáliával.

  12. július 26.

    Második házassága: Nagyváradon feleségül vette Madarász Erzsébet budapesti színésznőt. 1913-ban elváltak.

  13. Nyilvánosan is elkötelezte magát politikailag: apponyistaként a marosvásárhelyi függetlenségi pártot támogatta az országgyűlési választásokon. Az általa támogatott jelölt győzött.

  14. Feleségével örökbe fogadták egy tragikus tűzesetben árván maradt izraelita pék kislányát, Glauber Margitot. Három évvel később belügyminisztériumi engedéllyel átkeresztelték Bernádyra. Margit pedagógusként folytatta pályáját, Marosvásárhelytől távol.

  15. A városi iskolaszék elnökévé választották.

  16. Az Iparos Polgári Egylet elnöke lett.

  17. Felvételt nyert a budapesti Demokrácia szabadkőműves páholyba. Vállalta, hogy új, vidéki leánypáholyt hoz létre.

  18. A Nagyváradi Királyi Katholikus Jogakadémia államtudományi karán állam- és jogtudományi államvizsgát tett, előbbiből kitüntetéssel.

  19. október

    A város alsó kerületében országgyűlési képviselővé választották; kihívója, Kossuth Ferenc alulmaradt. Mandátumát nem töltötte ki: 1901 januárjában lemondott. Képviselősége alatt egy felterjesztése és három felszólalása volt az országgyűlésben.

  20. december 28.

    A budapesti Demokrácia nagypáholyban tagságát mesteri fokra emelték.

  21. Már bérbe adott gyógyszertárát a Toldalagi-palotából a mai Rózsák tere 55. szám alá költöztette.

  22. Megkezdődött a Trébely szőlőbeli villa építése.

  23. december 24.

    Mikó Árpád főispán városi rendőrfőkapitánnyá nevezte ki. Ekkor lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

  24. Gyógyszertára felét, majd 1908-ban teljes tulajdonjogát eladta Hints Zoltán gyógyszerésznek.

  25. február 6.

    A marosvásárhelyi „véres választások” során a csendőrség a tömegbe lőtt. Az esetért rendőrfőkapitányként Bernádyt is felelősségre vonták, később azonban felmentették a vádak alól.

  26. március 8. , fordulópont

    Közfelkiáltással Marosvásárhely polgármesterévé választották. Tisztségétől 1913 januárjában vált meg.

  27. április 10.

    Lemondott rendőrfőkapitányi tisztségéről. A választási botrány ellenére elkezdte a városi rendőrség modernizálását és korszerű szabályzatának kidolgozását.

  28. –

    Szabályrendeletek sorozatát dolgozta ki és fogadtatta el a városi törvényhatósági bizottságban, ezzel párhuzamosan hozzálátott a város infrastrukturális fejlesztéséhez (aszfaltozás, csatornázás, az áram bevezetése stb.).

  29. Jóváhagyásával a város jelentős kölcsönöket vett fel különböző városfejlesztési beruházásokra.

  30. április 10.

    Megalapította a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholyt, amely a világháború időszakáig az ő vezetésével működött.

  31. A tisztújítást már az újonnan felépült szecessziós városházán tartották.

  32. körül

    Megvásárolta első szovátai villáját.

  33. nyár

    Tanulmányutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, hogy a földgáz felhasználását dokumentálja.

  34. október 22.

    Udvari tanácsosi címet kapott.

  35. december 20. , fordulópont

    Marosvásárhely főispánjává nevezték ki. Tisztségéről 1917 őszén mondott le.

  36. december 31.

    Székelyföld iparfejlesztési miniszteri biztosává nevezték ki.

  37. november 15.

    A város közönsége előtt felolvasta első háborús röpiratát, a Kötelességeinket. A kormány képviselőjeként (főispánként) egyetértését fejezte ki annak háborús politikájával.

  38. április 21.

    Harmadik házassága: Kleé Erzsébet Auguszta Máriával, Heltai Ferenc budapesti főpolgármester özvegyével. A házasság ugyanezen év novemberéig tartott.

  39. július 23–27.

    Ady Endre Bernády vendége volt Marosvásárhelyen és Szovátán. A látogatásról Ady néhány sorban megemlékezett a Nyugat hasábjain.

  40. ősz

    A román betörés idején a székelyföldi menekültek ellátásáért felelt. A megfeszített munkát élete egyik legnehezebb időszakaként idézte fel.

  41. december 19.

    Negyedik házassága: feleségül vette Kelemen Margitot. A korábbi házasságkötésekkel ellentétben ez teljes diszkréció mellett zajlott, csak az eskető lelkipásztor volt jelen.

  42. április 23.

    A háború alatt tett erőfeszítéseiért a király a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta neki.

  43. június 27.

    A belügyminisztérium jóváhagyta lemondását a főispáni tisztségről; korábban már elbúcsúzott munkatársaitól és a városi törvényhatóságtól. Egy ideig visszavonult a politikától, és a Zabolai Faipari Részvénytársaság igazgatósági tagjaként és ügyintézőjeként tevékenykedett.

  44. október

    Az őszirózsás forradalom idején Budapesten „ragadt”. Mélyen megrendítette a Tisza-gyilkosság híre; az ezt követő időszakban bujkált, és sikertelenül próbált hazatérni.

  45. március 3.

    Megszületett egyetlen gyermeke, Bernády Györgyike. Kisgyermekkori skarlátfertőzés szövődményeként maradandó szívkárosodást szenvedett, amely korai halálához vezetett.

  46. július

    Kalandos úton visszatért Marosvásárhelyre, és rögtön bekapcsolódott az impériumváltást követő időszak eseményeibe. A marosvásárhelyi és erdélyi magyarság panaszaival több alkalommal felkereste a Kormányzótanácsot és Románia miniszterelnökét.

  47. május–június

    A trianoni békeszerződés aláírásának időszakában látta elérkezettnek az időt a politikai szerepvállalásra és a romániai magyarság politikai megszervezésére. Ekkor három röpiratot adott ki: Emlékirat, Nyílt levél, valamint Előterjesztés a magyar tisztviselők és ügyvédek eskütétele tárgyában. Röpiratai nem hoztak azonnali sikert, szervezkedése azonban később hasznosnak bizonyult.

  48. március 22. , fordulópont

    A nyárádszeredai kerületben a román parlament képviselőjévé választották. Elsőként szólalt fel a román parlamentben a magyar közösség legitim képviselőjeként.

  49. december 22.

    A megalakult romániai Országos Magyar Párt (OMP) egyik alelnöke lett. Az OMP-ből 1927-ben lépett ki.

  50. –

    Hosszas betegsége miatt csak 1923 végén kapcsolódott be az OMP ügyvitelének alakításába. Ennek egyik eredménye az 1923. november 25-én aláírt „csucsai paktum” volt.

  51. december 13.

    Az OMP Brassóban tartotta tisztújító nagygyűlését. Bernádynak elnöki ambíciói voltak, végül azonban alulmaradt Ugron Istvánnal szemben, így el sem utazott a nagygyűlésre.

  52. októbertől

    Vezetésével az OMP tárgyalásokat folytatott a román Nemzeti Liberális Párttal. A tervezett paktum nem jött létre, az OMP azonban többnyire közös listákon indult az 1926-os helyhatósági választásokon.

  53. március 12-től

    Ismét Marosvásárhely polgármestere lett. 1929 januárjában felfüggesztették tisztségéből, amelyről nem sokkal később maga is lemondott.

  54. március

    A parlamenti választásokon ismét bejutott a román törvényhozásba. Parlamenti tevékenységével 1927-ben felhagyott, az újabb választáson nem indult.

  55. január 9-től

    Bekapcsolódott a Krenner Miklós által szervezett reformcsoportba, amely az OMP demokratizálását tűzte ki célul. A kezdeményezés azonban elbukott.

  56. november

    Döntően e kudarc hatására többedmagával kilépett az OMP-ből.

  57. Felesége, Kelemen Margit megvásárolta a család második szovátai villáját, az Etelka villát.

  58. augusztus 31.

    Megalapította a Szováta-fürdői Villatulajdonosok Egyesületét.

  59. szeptember 25.

    Beválasztották Szovátafürdő legfőbb vezető testületébe, a Fürdőbizottságba.

  60. Marosvásárhelyen megalakította a Magyar Polgári Demokrata Blokkot, amellyel részt vett a közigazgatási választásokon. Kisebb politikai sikerek után 1933 júniusában feloszlatta a Blokkot, amelynek tagjai kibékültek az OMP-vel, és beléptek a pártba.

  61. –

    Szovátán felújította az 1905-ben épült Etelka villát: elkészítette díszes homlokzatát és székelykapus bejáratát (a mai Bernády-villa).

  62. június 19.

    A szovátai Fürdő Albizottság elnökévé választották; ebben a minőségében a fürdő teljes gazdasági életének irányítója lett.

  63. április 10.

    70. születésnapján hívei nagyszabású ünnepséget szerveztek tiszteletére.

  64. Ettől kezdve haláláig ismét az OMP vezetőségi tagja volt. Politikával ritkábban foglalkozott, elsősorban a helyi – marosvásárhelyi és szovátai – ügyekre összpontosított.

  65. április 6.

    Húsvét nagyhetében meghalt egyetlen gyermeke, Bernády Györgyike. Ezt követően visszavonultan élt.

  66. A Magyar Kisebbség című folyóiratban cikksorozatban válaszolt Gyárfás Elemérnek, és kifejtette nézeteit az 1920-as évek kisebbségi magyar politizálásáról. Ez volt utolsó „nyilvános” szereplése.

  67. október 22. , fordulópont

    Október 20-án Szovátán rosszul lett, kocsival Marosvásárhelyre szállították, ahol két nappal később szívbénulásban elhunyt. 1951-ben helyezték végső, ma is ismert nyughelyére. Özvegye, Kelemen Margit 1961-ben hunyt el; a család hagyatéka részben a református egyház, részben a Maros Megyei Múzeum gondozásába került.