Szerző: Gyáni Gábor A történelmi determinizmust, mint kézenfekvő történetszemléletet korrigálandó lép fel a tényellenes történeti elbeszélés, melyet alternatív és virtuális történelem címkékkel is elláttak már. A mi lett volna ha…? kérdésére válaszoló hipotetikus, egyszersmind spekulatív történeti beszéd egyik első ismert megnyilatkozása volt a kliometrikus történetírás kiemelkedő terméke, Robert William Fogel …
Szerző: Ungváry Krisztián Sokan úgy gondolják, hogy a történész egyedüli feladata a múlt minél pontosabb rekonstruálása. Leopold von Ranke nyomán úgy tartják, a történettudomány arra született, hogy bemutassa a múltat, ahogyan az valójában volt („Geschichte wie es wirklich gewesen ist”). E sorok szerzője sem gondolja ezt másképp. Arról a kérdésről …
Mi lett volna, ha…? A kontrafaktuális történetírás mint tudományos módszer Elolvasom
Szerző: Tóth Gödri Iringó Az 1950-es évek a magyar filmtörténet egyik legambivalensebb évtizede volt. Éppen az évtizedet megelőzően, 1949-ben készült el az első magyar színes film (majd rá egy évre az első színes rajzfilm is) Továbbá 1949-ben hozták létre a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályt, amit az ötvenes évek közepén a …
Szerző: Ladó Árpád Gellért Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja szorosan összefonódik a magyar fegyverforgató réteg …
Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Elolvasom
Csaba Horváth Interviul va fi disponibil în curând și în lb. maghiară / Az interjú hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Dr. Mircea-Gheorghe Abrudan este cercetător științific grad III la Institutul de Istorie „George Barițiu” din Cluj-Napoca al Academiei Române. Mircea Abrudan are două titluri de doctor: în istorie (2013), …
Szerző: Székely Miklós A cikksorozat harmadik részében a marosvásárhelyi szakoktatás kezdeteit mutatjuk be, különös tekintettel a szakiskola és Bernády György polgármester kapcsolatára. Marosvásárhely két szempontból is eltért a hasonló lélekszámú és fejlettségű magyarországi városoktól, Budapest és Kolozsvár mellett itt működött az ország harmadik iparmúzeuma, az akkori Hajós, később Baross, ma …
Szerző: Tőtős Áron A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található épület adott otthon. Napjainkban is eredeti céljának …
Szerző: Kovács Szabolcs A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista Párt (RKP) és szövetségesei között. Abból a …
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom
Szerző: Tóth Gödri Iringó Miután az elmúlt években igyekeztünk az egyetemes filmtörténet, filmművészet legjobb történelmi filmjeit, történelmi tematikájú alkotásait szemlézni – minden esetben annyi művet tárgyalva egy cikken belül ahányadik évtizedben készültek azok–, új cikksorozatot indítunk: ahányadik évtized annyi magyar történelmi film. A sorozat a negyvenes évekkel, a hangosfilm magyar …
Szerző: György Árpád Botond A cigányság története minden esetben adalékokkal szolgálhat egy korszak mentalitás- és társadalomtörténetéhez. Rövid tanulmányomban szeretném kibővíteni mindazokat az eredményeket, amelyeket a történetírás elért a marosvásárhelyi cigányság történetének feltárása során, szeretném az időhatárokat a 16. század elejétől kitolni egészen a 17. század elejéig. A tanulmány első részében …
Cigányok a 17. századi Marosvásárhelyen a peres iratok tükrében Elolvasom
Szerző: A. Gergely András Elhatároztam, hogy szakember (nem) leszek. Ezúttal. Mert szeretnék bár, de nem fog menni. S ha már a jó Shakespeare lenyúlta az „Országomat egy lóért” költői mondatot, akkor az alábbi kötet esetében csak utókezelésről, kétségbe pottyant megidézésről lehet talán szó, amikor a Birodalmat is adná bárki egy …
Szerző: Olosz Levente Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista jelzőt juttatja eszébe. Mind a Tanácsköztársaságról kialakított …
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom
Szerző: Izsán Csaba A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző őrző-védő és biztonsági cégek emberei, akik a …
Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Elolvasom
Szerző: Kovács Szabolcs A cikk az Azopan.ro és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában aláírták a második bécsi döntést, mely Erdély sorsát volt hivatott rendezni és a hónapok óta tartó román–magyar tárgyalásokra próbált pontot tenni. A német és olasz védnökség alatt létrejött szerződés értelmében …
Az 1940-es marosvásárhelyi bevonulás egy helyi zsidó szemszögéből Elolvasom
Szerző: Horváth Sz. Ferenc Az „Országos Magyar Párt“ (OMP) létrejöttével 1922 december 28. nemcsak a romániai magyarság többéves útkeresése ért véget, hanem a két világháború közötti periódus legmarkánsabb, legbefolyásosabb és tevékenységével mindmáig ható politikai pártja keletkezett. Ám mi is volt az OMP tulajdonképp? Miben állt különlegessége, mi jellemezte és miben …
Szerző: Székely Miklós A cikksorozat második részében a kolozsvári szakoktatás kezdeteit mutatjuk be. A kincses város kitűnt a többi szakiskolai központ közül korai kezdeményező szerepével. A jelentős iparosságra alapozva itt alakult ki először városi keretek között szervezett középfokú szakoktatás, amely elsősorban az építkezéseken hasznosítható tudás és ehhez igazodó képzettség átadását …
Az ipartól az iparművészetig II. – Pákei Lajos és a kolozsvári Fa- és Fémipari Szakiskola Elolvasom
Szerző: Székely Miklós Sorozatunkban a 19. század végén Erdélyben létesített ipari szakiskolák történetébe engedünk betekintést. Az első bevezető írás után az építészet, belsőépítészet és tárgykultúra szempontjából meghatározó ipari szakiskolák történetét mutatjuk be, sorra véve Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Zalatna emlékeit.[1] A 19. századi iparfejlesztés sajátos jelenségei azok a múzeumok és …
Az ipartól az iparművészetig I. – Szakoktatás a századfordulós Erdélyben Elolvasom
Szerző: A. Gergely András Éppen negyedszázada, hogy az Editura Enciclopedică kiadásában színes és impozáns kötet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyagából Romănia. Evoluţie în Timp şi Spaţiu címen. Az enciklopédia a tér és idő román történeti fejlődés-irányáról haza és/vagy haladás versengését tükrözi az elmaradott polgárosodással szemben, melyet e …
Öntörténeti összkép, avagy nemzetben az államság…? Elolvasom
Szerző: Téglás Hunor Nemzetiségi kérdés, vagy a szocializmus rügye? Hogyan járult hozzá az MSZDP, miként „verték le” a hatalmon lévők? Az élesdi sortűzről talán túlozva, de mégis jól alátámaszthatóan kijelenthető, hogy a hanyatlás kezdetét jelzi az 1903–1904-es évek agrármozgalmaiban.[1] Jogos ugyanakkor a kérdés, hogy egyáltalán milyen hanyatlásról beszélhetünk, mi kezdett …
Autor: Pál Hatos Un sfârșit de vară ciudat la Cluj Dacă e să dăm crezare rubricii mondene a presei locale, opinia publică din Cluj nu era pregătită pentru dezastru în vara anului 1918. La jumătatea lunii august, ziarul Kolozsvári Hírlap a făcut un rezumat al experiențelor din sezonul estival, conform …
„Noi ne-am depus armele.” Transilvania în 1918-1919 Elolvasom