A középkori épített örökség legikonikusabb épülettípusa a vár, amely monumentalitásával napjainkban is uralja a környező tájat, ugyanakkor maradandó, reprezentatív emléket állít építőinek. Ennek következtében a 19. században, amikor a nemzeti múlt kutatása nagy lendületet vett, a várkutatás is központi szerepet […]
A középkori várkutatás kezdetei Erdélyben a 19. század folyamán Elolvasom >>
A csíksomlyói pünkösdi búcsú a több évszázadra visszatekintő múltjával ma is élő hagyomány. A székelyföldi katolikus közösség egyik legfontosabb vallási ünnepeként tartják számon, azonban idővel átformálódott. Az identitás, az összetartozás, a közösségi megélés, a történelmi emlékezet metszéspontjává nőtte ki magát,
Apor Gábor Sokszor emlékezetes, meghatározó személyiségekhez, államférfiakhoz, hadvezérekhez, honalapítókhoz kötjük a történelmet, elfeledkezve arról, hogy számos háttérszereplő is befolyással volt a később meghatározóvá vált események, fordulópontok alakulásában. Ezek az ún. „szürke eminenciások” mindig a paraván mögött maradnak, hagyva, hogy a
Apor Gábor: Egy elfeledett magyar nagykövet Elolvasom >>
Mikó László 1897. június 22-én született a Marosvásárhely melletti Jedden, anyai nagyapja, Turman László birtokán. A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban tette le érettségi vizsgáit 1915-ben, majd októberben bevonult a hadseregbe a 9. magyar királyi honvéd huszárezred kötelékében. Katonai szolgálatával párhuzamosan
Tisztviselő, áldozat, beszervezett. Mikó László rövid életrajza Elolvasom >>
A városvezetés egy ideig halogatta vagy helyileg próbálta megoldani a felmérést, de így csak egy megközelítőleges pontosságú hálózatot tudtak kialakítani. Amikor új utcát kellett a városi rendszerbe beilleszteni, az illetékes földmérő mérnök mindig egy új „szabályozási vonalféle” alapján mérte meg
A kolozsvári szintjelzők és a város geodéziai felmérése a 19. század végén Elolvasom >>
A dualizmus kori választások a helyi közösségek életében rendkívüli jelentőséggel bíró eseményeknek számítottak, amelyek során a lakosság széles rétege – függetlenül attól, hogy rendelkezett-e választójoggal – aktívan részt vett a politikai eseményekben. E választások gyakran feszült légkörben zajlottak, és nem
Az 1899-es választási zavargás Kolozsváron Elolvasom >>
Az étkezés és az étrend nem csak egyszerű biológiai szükségleteket ellátó folyamat, hanem egy megkülönböztető jelzés is, amellyel az egyén a valahova tartozását mutatja, vagy ellenkezőleg elkülöníti magát más népektől, társadalmi rétegektől. Ugyanakkor az étel társadalmi rangjelölő funkciót is betölt,
A haltermékek kulináris, gazdasági és kulturális szerepe a Római birodalomban Elolvasom >>
Bokros Elek 1875-ben lépett be az országos politikai életbe, amikor a Kolozsvár II. kerületében tartott országgyűlési választásokon képviselővé választották. Bár ekkor vált országosan ismertté, Kolozsvár társadalmi életében már ezt megelőzően is aktívan jelen volt, és fokozatosan a város egyik meghatározó
Bokros Elek országgyűlési képviselő ifjúkora Elolvasom >>
Az alábbi írás a nők változó helyzetére kíván rövid betekintést nyújtani a 20. század második felében, melyből megismerhetjük a kihívásokat és nehézségeket, amelyekkel szembe kellett nézniük a második világháború után, valamint a szocializmus ideje alatt. Kutatásomban elsősorban a sajtóanyagot vizsgálom,
A bölény Európa legnagyobb növényevő emlőse, mely valaha az eurázsiai kontinens nagy részét benépesítette. Jelentős populációja élt a Kárpát-medencében és kiemelten az erdélyi Kárpátokban is. Az ember és a bölény együttélése sajátos színfoltja a térség történelmének, mely sajnos hosszabb távon
Az erdélyi bölény: történeti áttekintés és vadászati vonatkozások Elolvasom >>
A tanulmány eredetileg az Urbs Várostörténeti Évkönyv 2023/18. számában jelent meg. „Senki soha tán hivatalosan ki nem mondotta a száján, és semmi hivatalos írás ki nem hirdette, de Kolozsvár Erdély fővárosa száz és száz évek óta.” – írta Kós Károly
A főváros tudat kialakulása és hatása Kolozsváron a dualizmus korában Elolvasom >>
„Megindult szívvel állok itt az országzászló előtt, amely minden időkben hirdetni fogja a magyarság, összetartozását, egységét, közös akaratát, hitét és erejét.”[1] 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A Magyar Királyi Honvédség szeptember
Országzászló avatás Marosvásárhelyen 1942-ben Elolvasom >>
Erdély 1848-49 évi története kicsiben tükrözi a magyarországi eseményeket. Az átalakulás kezdeti lelkesedését 1848 késő tavaszától (összefüggésben Erdély és Magyarország uniójával) egyre inkább a nemzetiségi feszültségek kiéleződése követte, párhuzamosan a cs. kir. katonai hatóságok egyre csökkenő együttműködési hajlandóságával. Mindez 1848
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben Elolvasom >>
Ha magyar és osztrák történelemről van szó, a legtöbben nem tengerentúli gyarmatokra gondolnak, érthető módon. Ez a két ország sosem közelítette meg az angol, francia, német és portugál gyarmatbirodalmak méreteit. Ennek ellenére volt néhány kolonialista jellegű kísérletük, melyek a legtöbbek
Ausztria és az Osztrák–Magyar Monarchia gyarmatai és gyarmatosítási ambíciói Elolvasom >>
Nemrég látott napvilágot Mihai Bărbulescu ókortörténész, régész, a Román Akadémia rendes tagjának monumentális, közel 840 oldalas kötete (Civilizația Romană în Dacia, Editura Școala Ardeleană, Bucuresti, 2025), amely Dacia római provincia római civilizációját, annak tárgyi, szellemi és történelmi emlékeit és hosszú
Egy monumentális Dacia monográfiáról Elolvasom >>
Köztudott, hogy a Mikó nevet Erdély-szerte több nemesi család is viselte. Közülük egyedüli főnemesek, arisztokraták a hidvégi Mikók voltak, akik férfiágon kihaltak gróf Mikó Imrével. Mikó Árpád, a történetünk főszereplője az egyik köznemesi, az oroszfáji Mikó család tagja volt. A
Az Erdélyi Fejedelemségben I. Apafi Mihály uralkodása idején (1661–1690) belső-erdélyi, máramarosi és székelyföldi sókitermelésről beszélhetünk. A belső-erdélyi régióban Torda, Dés, Désakna, Kolozs, Szék és Vizakna településein,[1] Székelyföldön Sófalván, Máramarosban pedig Rónaszéken zajlott ásványkitermelés.[2] Torda a központi elhelyezkedése, a tekintélyes ásványkészlete
A kősó, mint jótékonysági gesztus I. Apafi Mihály uralkodása idején Elolvasom >>
În lista imaginară a celor mai emblematice clădiri din Cluj, un loc de seamă îl ocupă fosta clădire a Institutului Romano-Catolic pentru Fete „Marianum”, care astăzi găzduiește Facultatea de Filologie a Universității Babeș-Bolyai. După înființare, școala a devenit în scurt
Syko Kanuth nem tartozik a magyar, vagy az erdélyi történelem legnagyobb alakjai közé, még a családnak sem ő volt a legnevesebb tagja. Ám életútja, céljai és elért eredményei egyfajta röntgenképként világítják át az erdélyi nemzetiségi kapcsolatok bonyodalmait, a kormányzati hozzáállás
Syko Kanuth és a dualizmuskori nemzetiségi kérdés Elolvasom >>
Arra a kérdésre, hogy Székelyföldön hogyan tükröződött le a dualizmuskori magyar politika, és a közjogi kérdések mentén formálódott tömbök hogyan éreztették hatásukat ebben a régióban, úgy érzem, tökéletes példát tud adni a Gyergyószentmiklós központú választókerületben lezajlott események sorozata az 1910-es
Országgyűlési választások a gyergyószentmiklósi választókerületben 1910-ben Elolvasom >>
