Baráth Magdolna: A szovjet tényező. Szovjet tanácsadók Magyarországon. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2017. 256. Elgondolkodtató az, hogy milyen kérdéseket teszünk fel saját magunk, kisebb-nagyobb régiónk, népünk és nemzetünk múltjának? S ez a kérdésfeltétel vajon milyen módon befolyásolja az érkező választ s annak hitelességét? Emellett felmerül az a kérdés is, hogy […]
A szovjet tényező. Szovjet tanácsadók Magyarországon Tovább olvasom
Élt egyszer egy nagy, lomha kétfejű sas, saját elképzelése szerint egy szívvel és egy gyomorral. Egyik feje németül, másik magyarul tudott, viszont valamiért sem külön, sem együtt nem akartak tudomást venni arról, hogy a sasnál sokkal erősebb és fürgébb madarak lakják immár az eget, s neki magának is számtalan apró
Kovács Elek újságíró, lapszerkesztő 1955-ben hunyt el, Marosvásárhelyen. 87 évet élt és igencsak gazdag életpályát hagyott maga mögött. Igazi marosvásárhelyi kispolgár volt, az ellenzéki szellemiség megtestesítője, az egyszerű kisemberek barátja. Életéről azért is érdemes röviden megemlékezni, mivel egy olyan korban hunyt el, amikor erre nem volt lehetőség. Kovács Elek ifjúkoráról
Inasból lapszerkesztő – Kovács Elek életútja Tovább olvasom
A székelység történetét már sokan és számos különböző szempont szerint vizsgálták, mint például eredet-, társadalom- és önkormányzat-történet[1], azonban még ezeken a kérdéskörökön belül is maradtak kiegészítésre váró fejezetek. Ezek lehetőséget nyújtanak újabb kutatások elvégzésére, melyek által Székelyföld kisebb történeti régióit is megismerhetjük. A miklósvárszéki közigazgatási elit vizsgálata a 19. század
A miklósvárszéki önkormányzat működése a 19. század első felében Tovább olvasom
Szabó Máté: Repülés a múltba. A légirégészet története. ZiMédia Kiadó, Pécs, 2018. A Pécsi Légirégészeti Téka és a PTE BTK Régészet Tanszék munkatársa, az erdélyi kutatásai és légirégészeti felmérései révén is jól ismert Szabó Máté új kötete az első színes, és kortárs eredményekre támaszkodó összefoglalója a légirégészeti kutatások történetének. Az
Repülés a múltba. A légirégészet története Tovább olvasom
1901 augusztus elsején, csütörtökön, a hajnali órákban Kolozsváron két részeg rendőr hirtelen felindulásból rátámad egy nemkülönben ittas honvédőrmesterre, majd pár napra rá utcai zendülés tör ki, amely a belváros néhány épületén és a sétatéri világítótesteken véghezvitt pusztításba torkollik. Az események hatására a városvezetés aprólékos gonddal és rendkívüli szigorral szervezi újjá
Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben Tovább olvasom
Zágoni Balázs: A püspök reggelije: Márton Áron első ötven éve – dokumentumfilm Az 1980-ban elhunyt Márton Áron a hagyományos erdélyi társadalomszervező csoportokra egyformán hatást gyakorló, rendkívül konszenzusos személyiség. Ilyen szempontból alakja és emlékezete egyes önmagában gyűjtőmedencéje az erdélyi magyar lelkek közösségi képzeletének. Benne sűrűsödve, tőle összeragasztva, együtt mindannyian nagyok lehetünk, nincs
A püspök reggelije: Márton Áron első ötven éve Tovább olvasom
Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a valamivel kevesebb, mint 165 év gyökeresen megváltoztatta e térség szociális
Szentélyek a római Daciában Tovább olvasom
Vannak súlyos történelmi drámák, a nézőre mély hatást gyakorló háborús filmek, de vannak olyan alkotások is, amik úgy beszélnek a történelemről, hogy egyszerre líraiak, hol örömmel, hol sajgó fájdalommal teliek, és közben realisztikusak, szinte hihetőek. És bár a Legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar díjat valószínűleg a mexikói Roma elviszi
Hidegháború – Pawel Pawlikowski filmje Tovább olvasom
2018. december 7-én, pénteken szép számú hallgatóság gyűlt össze a tordai polgármesteri hivatal (valamikori vármegye háza) tanácstermében Süli Attila hadtörténész-őrnagy legújabb könyvének bemutatójára, melynek címe: Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben. A hallgatóságot Józan Erzsébet, a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum igazgatónője köszöntötte, aki bemutatta a szerzőt és kiemelte a
Torda megye és Aranyosszék szabadságharca 1848-49-ben Tovább olvasom
Megdöbbenéssel értesülünk az MTA átalakítását célzó döntésekről. Számunkra az MTA tudósköre és az erre szervesen épülő kutatóközpontok a magyar tudományosság színvonalát, bizonyos példák esetében pedig etalonját is jelentik. Mindemellett – örvendetes módon – rendezvényeik, kiadványaik által az utóbbi évtizedekben a szélesebb olvasóközönség felé is nyitottak. Számunkra is alapvető cél, hogy
Az Erdélyi Krónika Egyesület szolidaritási nyilatkozata az MTA mellett Tovább olvasom
Haller Károly mindössze két évig (1884-1886) volt Kolozsvár polgármestere, ám ez idő alatt olyan korszerűsítési folyamatokat indított el, melyek hosszútávon nagyban segítették a város fejlődését és modernizálódását. Haller Károly 1836. október 14-én született Nagyszebenben. Előtanulmányait ebben a városban kezdte, majd a nagybányai minorita gimnáziumban folytatta. Érettségi oklevelet a szatmári Katolikus
Haller Károly, Kolozsvár városépítő polgármestere Tovább olvasom
Nagyapám, Kovács Ferenc 1929-ben született a Csík megyei Csíkzsögödben.[1] Bár gyerekkorában kifejezetten értelmiségi pályára készült (történelemtanári vágyálmokat dédelgetett), számításait a második világháború keresztülhúzta. A háború és az azt követő évek eredményeként nagyapám élete összefonódott a katona-léttel. Ez a rövid írás egy székelyföldi fiatal alternatív (és nem szokványos) pályáját vázolja fel
Erdélyi magyar katonasors Tovább olvasom
A szerző a BBTE hallgatója, a szöveg szemináriumi dolgozatnak készült. Édesapám 1970. július 8-án született, Háromszéken, Kovászna városában. Gyerekkora egy rövid részét Tamásfalván töltötte, majd szüleivel Sepsiszentgyörgyre költöztek, ahol elemi osztályait kezdte a Székely Mikó Kollégiumban, majd a Faipari Líceumban érettségizett. Szülei írástudó, a kommunista hatalmat kiszolgáló, egyszerű emberek voltak.
Apám forradalma Tovább olvasom
A Moromete család című Marin Preda könyv a romániai középiskolai oktatás egyik alapolvasmánya immár hosszú évtizedek óta, rendszerváltások ellenére. Egy könyv földől, családról, falusi életről, emberi érzelmekről. Tulajdonképpen egy jó könyv – bár középiskolásként sokan nem ezt mondták, sokan el sem olvasták, de idővel megérik hozzá az ember. A könyv
Stere Gulea: Moromeții II. Tovább olvasom
Az Új Kelet c. lapot 100 évvel ezelőtt alapították Kolozsváron (1948 óta Izraelben működik). A cionista újság létrejötte világviszonylatban is kiemelkedőnek számított, de még inkább a magyar nyelvterületeken volt az, hiszen a magyarsághoz való asszimilációt hirdető neológ, valamint ortodox zsidóság egyaránt elutasította a zsidó nemzeti eszmét. A cionista napilap (korábban
Százéves az Új Kelet. Erdély egykori cionista napilapja Tovább olvasom
1918. december 24-én Kolozsvár lakosai, nemzetiségi összetételüktől függően[1] történelmi pillanatot éltek meg. A Román Királyi Hadsereg egységei a magyar csapatok visszavonulása után bevonultak a városba. A magyar lakosság természetesen tragédiaként, a világháború elvesztése utáni sorscsapásként élte meg az eseményeket, míg a román lakosság a felszabadulás, az öröm érzésében tobzódott. A
Megszállt karácsony – A román hadsereg bevonulása Kolozsvárra Tovább olvasom
A kommunista hatalom berendezkedésével egy új értékrendszert igyekszik bevezetni a román kormány, amelynek egyik velejárója az utcanevek és a szimbolikus terek átalakítása. Az ilyen intézkedések hatással voltak a város arculatára, és emlékezetpolitikai szempontból nagyon határozott lépéseket jelentenek. Milyen személyek feladata volt véghez vinni az ilyen intézkedéseket? Hogyan nézett ki az
Széchenyitől Sztálinig. Emlékezetpolitika Marosvásárhelyen Tovább olvasom
Public lighting made its first appearances in Hungary at the beginning of the 19th century, originally prompted by public safety reasons. Nevertheless, the reasons for the introduction of public lighting were not only merely practical in nature. Since the second half of the 19th century, urban public lighting had begun
Contributions to the History of Public Lighting in Kolozsvár Tovább olvasom
A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal felruházott városok viszont egymás közt is lényeges eltérést mutattak, ami a szervezetet, a jogkört és a kormányzathoz való viszonyt illette. A törvényhatóságok működését
Kolozsvár önkormányzata a dualizmusban Tovább olvasom
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net