Bernády György kronológia

Összeállította: Fodor János

1864. április 10-én született Bethlen községben. Apja Bernády Dániel gyógyszerész, anyja Mike Julianna. Születése után édesanyja meghalt.

1865-ban apja újranősül. Máthé Janett-tel (1846–1904) kötött házasságából három gyerekük születik: Dániel (1865-1923), Margit (1868-1903) és Lajos (1870-1903).

1878-ban Bernády Dániel családjával együtt Marosvásárhelyre költözik. Bérbe veszi, majd 1879-ben megvásárolja az Aranyszarvashoz címzett gyógyszertárat.

1882-ben leérettségizik a marosvásárhelyi Református Kollégiumban. Orvostan hallgatónak iratkozik a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre, majd apja halála után Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem orvosi karán gyógyszerészetet hallgat.

1884. augusztus 2-án az Udvarhely vármegyei Bikafalván meghal édesapja, Bernády Dániel.

1885. november 18-án egyetemi tanulmányai végeztével kitűnő fokozattal megszerzi gyógyszerészmesteri oklevelét.

1886. október 16. Első házassága. Nőül veszi Hegedüs Rozáliát.

1886. november 1-én, egyéves önkéntesi szolgálata után, gyógyszerügyi tisztviselőként, segédgyógyszerügyi tiszti ranggal tartalékos állományba helyezik.

1888. december 22-én orvoskari rendkívüli hallgatóként megszerzi a doktori fokozatot. Dolgozatának a címe: Adatok a kénhidrogéngáz vegyi sajátosságaihoz.

1889. november 25-től a marosvásárhelyi törvényhatósági bizottságba választották.

1890. július 19-én bontják fel a házasságot Hegedüs Rozáliával, püspöki engedéllyel.

1890. július 26. Második házassága. Az esküvőre Nagyváradon kerül sor, Madarász Erzsébet budapesti színésznővel 24 évig tart. 1913-ban válnak el.

1892. Nyilvánosan is elkötelezte magát politikailag. Apponyistaként a marosvásárhelyi függetlenségi pártot támogatta az országgyűlési választásokon. Az általa támogatott jelölt győzött.

1893. Feleségével örökbe fogadták egy tragikus tűzeset által árván maradt izraelita pék kislányát, Glauber Margitot. Három évre rá belügyminisztériumi engedéllyel átkeresztelték Bernády-ra. Margit pedagógusként folytatta pályafutását, távol Marosvásárhelytől.

1893-ban a városi iskolaszék elnökévé választották.

1894-ben az Iparos Polgári Egylet elnöke lett.

1895-ben felvételt nyert a budapesti Demokárcia szabadkőműves páholyba. Feladatául egy új, vidéki leánypáholy létrehozását ígérte.

1896-ban a Nagyváradi Királyi Katholikus Jogakadémia Államtudományi Karán állam és jogtudományi államvizsgálatot tesz, előbbiből kitüntetéssel vizsgázva.

1896. októberében országgyűlési képviselővé választották a város alsó kerületében. Kihívója, Kossuth Ferenc alulmaradt a szavazatokban. Bernády mandátumát nem töltötte ki, 1901 januárjában lemondott képviselőségéről. Összesen egy felterjesztése és három felszólalása volt ez idő alatt az országgyűlésben.

1896. december 28-án a budapesti Demokrácia nagypáholyba a tagságát mesteri fokra emelték.

1900-ban a Toldalagi-palotából a mai Rózsák tere 55 sz. alá költözteti a már bérbe adott gyógyszertárát.

1900. A Trébely szőlőbeli villa építésének kezdete.

1900. december 24-én Mikó Árpád főispán kinevezte városi rendőrfőkapitánnyá. Ugyanekkor lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.

1901-ben gyógyszertára felét, majd 1908-ban annak teljes tulajdonjogát eladja Hints Zoltán gyógyszerésznek.

1901. február 6. A marosvásárhelyi „véres választások,” mely során a csendőrség a tömegbe lőtt. Az esetért Bernádyt is felelősségre vonták rendőrfőkapitányként, a későbbiekben felmentették a vádak alól.

1902. március 8-án, közfelkiáltással Marosvásárhely polgármesterévé választják. Tisztségétől 1913. januárjában vált meg.

1902. április 10-én vált mondott le a rendőrfőkapitányi tisztségéről. A választási botrány ellenére sikerült elkezdenie a városi rendőrség modernizálását, korszerű szabályzat kidolgozását.

1902-1905. Szabályrendeletek sorozatát dolgozta ki és fogadtatta el a városi törvényhatósági bizottságban, mellyel párhuzamosan nekilátott a város infrastrukturális fejlesztéséhez (aszfaltozás, csatornázás, áram bevezetése, stb.)

1904-ben jóváhagyásával a város tetemes kölcsönöket vesz fel a különböző városfejlesztési projektekhez.

1905. április 10-én megalapítja a marosvásárhelyi Bethlen Gábor szabadkőműves páholyt. A páholy a világháború időszakáig Bernády vezetésével működött.

1908-ban tisztújítás immár az újonnan felépített szecessziós városházában zajlott.

1910 körül. Megvásárolja első szovátai villáját.

1911 nyarán tanulmányi utat tesz az Amerikai Egyesült Államokba a földgáz felhasználását dokumentálni.

1911. október 22-én udvari tanácsosi címet kapott.

1912. december 20-án Marosvásárhely főispánjává nevezik ki. Tisztségéről 1917 őszén mondott le.

1912. december 31-én Székelyföld iparfejlesztési miniszteri biztosává nevezik ki.

1914. november 15-én felolvasta a város közönsége előtt az első háborús röpiratát, a Kötelességeink-et. A kormány képviselőjeként (főispán) egyetértését fogalmazta meg annak háborús politikájával.

1915. április 21. Harmadik házassága Kleé Erzsébet Auguszta Máriával (Heltai Ferenc budapesti főpolgármester özvegyével). A házasság ugyanezen év novemberéig tartott.

1915. július 23–27. Ady Endre Bernády György vendége Marosvásárhelyen és Szovátán. A látogatásról Ady néhány sorban emlékezett meg a Nyugat hasábjain.

1916 ősze. A román betörés alatt a székelyföldi menekültek ellátásáért felelt. A megfeszített munkára élete egyik legnehezebb periódusaként emlékezett.

1916. december 19. Negyedik házassága Kelemen Margittal. A korábbi házasságkötésekhez képest ez teljes diszkréció mellett zajlott, mindössze az eskető lelkipásztor volt jelen.

1917. április 23-án a háború alatt tett erőfeszítéseiért a király Bernádynak a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet adományozta.

1917. június 27-én a belügyminisztérium jóváhagyta Bernády lemondását a főispáni tisztségről. Korábban már elbúcsúzott a volt munkatársaitól és a városi törvényhatóságtól. Egy ideig a politikától visszavonulva a Zabolai Faipari Részvénytársaság igazgatósági tagjaként és ügyintézőjeként tevékenykedett.

1918. október- az őszirózsás forradalom idejétől Budapesten „ragadt.” Mélyen érintette a Tisza-gyilkosság híre, az azt követő időszakban pedig bujkált és megpróbált hazatérni, sikertelenül.

1919. március 3. Megszületik Bernády Györgyike. Bernády egyetlen édesgyermeke, kisgyerekkori skarlát fertőzés szövődményeként maradandó szívkárosodást szenved, ami korai halálát okozta.

1919. júliusa. Kalandos úton sikerült visszatérnie Marosvásárhelyre, ahol rögtön bekapcsolódott az impériumváltást követő időszak eseményeibe. A marosvásárhelyi és erdélyi magyarság panaszaival több alkalommal kereste fel a Kormányzótanácsot és Románia kormányfőjét.

1920. május-június. A trianoni békeszerződés aláírásának időszakában látta a megfelelő alkalmat a politikai aktivitás megkezdéséhez és a romániai magyarság politikai megszervezéséhez. Ennek apropóján három röpiratot publikált ebben az időszakban: Emlékirat, Nyílt levél és az Előterjesztés a magyar tisztviselők és ügyvédek eskütétele tárgyában. Röpiratait nem követte azonnali siker, de a későbbiekben szervezkedése hasznosnak bizonyult

1922. március 22-én nyárádszeredai kerületben romániai országgyűlési képviselővé választották. Elsőként szólalt fel a román parlamentben, mint a magyar közösség legitim képviselője.

1922. december 22-én megalakult romániai Országos Magyar Párt egyik alelnöke. Az OMP-ből 1927-ben lépett ki.

1922-1923. hosszas betegeskedése miatt csupán 1923 végén kapcsolódott be az OMP ügyvitelének alakításában. Ennek egyik eredménye az 1923. november 25-én aláírt „csucsai paktum.”

1924. december 13-án Brassóban tartotta az OMP a tisztújító nagygyűlését. Bár Bernádynak elnöki ambíciói voltak, végül alul maradt Ugron Istvánnal szemben, így el sem utazott a nagygyűlésre.

1925. októberétől Bernády vezetésével az OMP tárgyalásokat folytatott a román Nemzeti Liberális Párttal. A tervezett paktum megkötése elmaradt, azonban az OMP többségében közös listákon indult az 1926-os helyhatósági választásokon.

1926. március 12-től ismét Marosvásárhely polgármestere. Tisztségéből 1929 januárjában függesztik fel, amelyről nem sokkal később maga is lemond.

1926. márciusában parlamenti választásokon ismét bekerült a román országgyűlésben. Parlamenti tevékenységétől 1927-től vált meg, nem indult az újabb választáson.

1927. január 9-től bekapcsolódott a Krenner Miklós által szervezett reformcsoportba, amely az OMP demokratizálását tűzte ki célul. De a kezdeményezés elbukott.

1927. novemberében, döntően a fenti kudarc hatására többedmagával kilépett az OMP-ből.

1929. Dr Bernády Györgyné Kelemen Margit megveszi a Bernády család második szovátai villáját, az Etelka villát.

1930. augusztus 31. Bernády György megalapítja a Szováta-fürdői Villatulajdonosok Egyesületét.

1930. szeptember 25. Beválasztják Szovátafürdő legfőbb vezető szervébe, a Fürdőbizottságba.

1930-ban megalakította Marosvásárhelyen a Magyar Polgári Demokrata Blokkot, amely által részt vett a közigazgatási választásokon. Kisebb politikai sikerek után 1933. Júniusában feloszlatta a Blokkot, amelynek tagjai kibékültek és beléptek az OMP-be.

1930–1935. Szovátán felújítja az 1905-ben épült Etelka villát. Elkészíti annak díszes homlokzatát, székelykapus bejáratát. (A mai Bernády-villa)

1931. június 19. A szovátai Fürdő Albizottság elnökévé választják. Ebben a minőségében a fürdő teljes gazdasági életének irányítójává válik.

1934. április 10. 70. születésnapján hívei nagyszabású ünnepséget szerveznek számára.

1934-től haláláig ismét az OMP vezetőségi tagja. Ritkábban foglalkozik politikával, leginkább a helyi (marosvásárhelyi és szovátai) ügyekre koncentrál.

1936. április 6-án Húsvét Nagyhetében meghal egyetlen édesgyermeke, Bernády Györgyike. Ezt követően visszavonultan él.

1937-ben a Magyar Kisebbségben cikksorozatban válaszol Gyárfás Elemérnek. Ebben kifejti gondolatait az 1920-as évek kisebbségi magyar politizálásáról. Ez volt az utolsó „nyilvános” szereplése.

1938. október 20-án rosszul lett Szovátán, kocsival Marosvásárhelyre szállították. Október 22-én hunyt el Marosvásárhelyen szívbénulásban. 1951-ben helyezték végső, ma is ismert nyughelyére. Özvegye, Kelemen Margit 1961-ben hunyt el, a család hagyatéka részben a Református Egyház, részben pedig a Maros megye múzeum gondozásába került.