- Összeállította: T. Szabó Csaba
- Szerkesztette: Fazakas László
101-102: első dák-római háborúja Traianus császárnak. Nicopolis ad Istrum és Tropaeum Traiani majdani városok helyszínén a rómaiak nehéz győzelmet aratnak. Békekötés Decebalus királlyal. Fiatal dák katonák besorozása a római hadseregbe (Britannia, Aegyptus)
103-105: Apollodoros felépíti az első dunai hidat Drobetánál. A világ akkori leghosszabb hidja.
105-106: második dák-római háború. A dák főváros és erődítmények eleste, a dák király, Decebalus “talán” a mai Székelyföld vagy a Hátszeg vidéki hegyekbe menekül, öngyilkos lesz. Fejét Tiberius Claudius Maximus viszi Rómába.
106 augusztus 11: az első katonai diploma Dacia területéről jelezheti a háború befejezését. Három legio (IV Flavia Felix, XIII Gemina, I. Adiutrix) a provinciában.
106-107: Traianus 123 napos triumphusa Rómában. A Forum Traiani és a háború emlékoszlopának felépitése.
106-109: Iulius Sabinus, a provincia első kormányzója. Census provinciae, lex et formam provinciae. Létrejön a provincia alapító törvénye.
106-117: a provincia Traianus korában. Útépítés, római infrastruktúra kiépítése, első katonai és civil települések. A római bányák létrejötte Verespatakon. Colonia Sarmizegetusa (Várhely) megalapítása. Dacia Augusti Provincia érmék kibocsájtása.
114: I. Adiutrix legio elhagyja a provinciát.
117. augusztus 13: Traianus halála, Hadrianus az új császár.
117 ősze: jazig és roxolán támadások, C. I. Q. Bassus kormányzó elesik a csatákban. Hadrianus fontolgatja a provincia feladását.
118: Q. Marcius Turbo átveszi a provincia katonai vezetését. Hadrianus a Duna partján tartózkodik, sikerül visszaverni a támadást. Feladja Munténia, Dél-Moldova részeit. IV Flavia Felix elhagyja Berzobist.
118-119: a provincia újraszervezése: három részre osztja (Dacia Porolissensis, Superior, Inferior), városiasodás (Drobeta, Romula, Napoca municipiumi rangot kapnak). A kormányzó Apulumban székel majd. Viszonylag békés időszak, a provincia falusias jellegű települései fokozatosan nőnek (pagus Apulensis például).
132: Colonia Sarmizegetusa aqeductusa kiépül.
138-161: Hadrianus halála, Antoninus Pius lesz a császár.
140-144: újabb roxolán támadások, dák mozgolódások. Élénk katonai kapcsolatok Mauretania és Dacia között.
150-158: több jelentős kormányzó provinciák élén (M. Sedatius Severianus, L. Iulius Proclus) akik jelentős építkezéseket kezdeményeznek a főbb városokban.
156-158: dák betörések az északi határ környékén.
161: Antoninus Pius halála, Marcus Aurelius és Lucius Verus társcsászárok.
161-166: az “antoninusi járvány” (talán pestis), feltehetőleg Dacia területén is jelentkezik.
166-175: az első ún. markomann-háború (Bellum Germanicum et Sarmaticum)
167: súlyos támadások Daciában, a fővárost Sarmizegetusát is megtámadják. Az Alburnus Maior-i (verespataki) viaszos táblácskák elrejtésének ideje.
168: az V Macedonia légió-t áthelyezik Potaissa (Torda) területére. A provinciában ismét két légió lesz, szenátori rangú provinciává minősül ismét. A második átalakítása a provinciának: Dacia Porolissensis, Apulensis, Malvensis. M. Claudius Fronto együtt irányítja Moesia Inferior és Dacia Apulensis hadseregét. A pagus Apulensisből municipium lesz (municipium Aurelium Apulensium)
169-170: P. Helvius Pertinax a majdani császár Sarmizegetusában procurator.
170-172: háború a costobocusok ellen.
175: béke a rómaiak és a barbárok között. A jazigok átjárhatnak Dacia területén kereskedelmi céllal keletre.
177-180: második markomann-háború. A hármas Daciát Pertinax, a majdani császár vezeti, Apulumban székel.
180: Marcus Aurelius halála Bécsben (Vindobona), Commodus az új császár.
180-185: 12.000 dák kap földet Dacián belül. Mozgolódások a provinciában, leverik a lázadásokat. Apulum civil településéből colonia lesz.
193: Commodus halála, Pertinax a császár 87 napig.
193 március: civil háború, több ellencsászár. A dunai provinciák a pannoniai kormányzót, Septimius Severust támogatják.
193-197: Septimius Severus legyőzi ellenfeleit, a dunai légiók segítségével.
197: új városalapítási hullám a régióban, igy Daciában is (Dierna, Tibiscum, Ampelum, Porolissum, Potaissa, Apulum II municipiumok), Romula és Drobeta colonia rangot kapnak. Potaissa is később colonia rangot kap. Fejlődő városok, számos épitkezés és nagyszabású projekt indul.
211: Septimius Severus halála. Caracalla és Geta társcsászárok.
212: Geta meggyilkolása. Caracalla egyeduralomra tör, kihirdeti a Constitutio Antoniniana-t, állampolgári jogot ad a szabad embereknek a teljes birodalomban. A történelem első és legnagyobb szabású jogváltozása.
212-217: Caracalla és anyjának, Iulia Domnának uralma. Egyesek szerint Daciában is jár 214-ben. Számos szobor és építkezés hirdeti neveiket, erősödő császárkultusz.
217: Caracalla meggyilkolása, Macrinus rövid uralma. Dák támadások Dacia határán.
218-222: Elagabalus uralkodása.
222-235: Severus Alexander uralkodása. Az utolsó fénykora Daciának, számos nagyszabású építkezés Sarmizegetusa területén (második Palmyr templom).
235 március: Severus Alexander meggyilkolása, a katonacsászárok kora.
235-236: szarmata és dák betörések.
242: karpok támadása Moesia területén, Daciában is készültség.
246: Dacia saját pénznemmel rendelkezik rövid ideig.
246-247: karpok támadása Daciában. Philipus Arabs császár Daciában. Gótok és gepidák összecsapása észak Daciában vagy a mai Szilágyságban.
247-248: újraépítési hullám, Romula új erőditményt kap.
249-251: Decius uralkodása. Relativ békés időszak, Apulum II. talán colonia rangot kap, az utolsó nagy feliratok állítása a provincia területén.
255-258: a Potaissa-i Azisos templom félépítése, az utolsó nagy szentély Daciában. A légiók Gallienust támogatják.
260 után: a barbár támadások állandósulnak, a provincia fokozatos kiürítése északról dél irányba (érme-kincsek és feliratok száma nő délen).
270-275: Aurelianus uralma. Dacia feladása, a két légió és a római adminisztráció kivonul. A római állampolgárok nagy része fokozatosan elhagyja a régiót (több éves, évtizedes folyamat). Az egykori provincia területe nem lesz laktalan, de politikai entitás nem lesz a területén.
324-337: az egykori déli daciai városok (Dierna, Drobeta, Romula) utolsó római virágzása Constantinus császár idején. Erdély területére bevonulnak a nyugati gótok.
Forrás: Istoria Romanilor vol. II. Bukarest, 2010. 899-905. nyomán.