- Válogatta és összeállította: Ferenczi Szilárd, PhD
- Készült: 2025. június 25.
1000–1918
Központi kormányzat, főméltóságok, nádorok, bánok, vajdák
Albert András: Bethlen Miklós kancellár Erdély önállóságáért tett politikai lépései az 1687–1704 között keletkezett röpiratai tükrében. In. Szoboszlai-Kiss Katalin – Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Universitas-Győr, Győr, 2013.
Bethlen János: Commentarii de rebus Transsilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Bethlenii triginta quatuor annis gestis I–II. Bécs, 1779–1780.
Bethlen János: Historia rerum Transsilvanicarum ab a. 1662. ad a. 1673. producta, et concinnata I–II. Bécs, 1782–1783.
Bichicean, Gheorghe: Adunările de stări în țările române. Congregațiile generale în Transilvania voievodală. Sibiu, 1998.
Bogdándi Zsolt: A kolozsmonostori konvent a fejedelemség korában. Kolozsvár, 2012. (Erdélyi Tudományos Füzetek 274.)
Bónis György – Valentiny Antal (szerk.): Jacobinus János erdélyi kancellár formuláskönyve (1602). Kolozsvár, 1947.
C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562). Századok Könyvek, Bp., 2020.
C. Tóth Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522–1523). Bp., 2010. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 50.)
C. Tóth Norbert: Zsigmond király tisztségviselőinek itineráriuma. I. (Uralkodása elejétől az 1420-as évekig.). Századok, 138 (2004). 2. sz. 465–494.
Edelspacher Antal: A bán szó eredete. Századok, 1872.
Engel Pál: Néhány XIV. századi erdélyi alvajda származása. In: Kovács András – Sipos Gábor – Tonk Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1996. 176–186.
Fraknói Vilmos: Az 1485-i nádori cikkelyek. Századok, 1899.
Fraknói Vilmos: Az 1485-i nádori cikkelyek. Századok, 1917.
Frankl Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Bp., 1863.
Györffy György: István király és műve. Harmadik bővített, javított kiadás. Bp., 2000.
Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Bp., 1899.
Hampel József: A báni méltóság eredetétől kezdve napjainkig. Győri Történeti és Régészeti Füzetek, 1864.
Hegyi Géza – W. Kovács András: Néhány erdélyi alvajda azonosításáról. In: Dáné Veronka– Lupescuné Makó Mária – Sipos Gábor (szerk.): Testimonio litterarum. Tanulmányok Jakó Zsigmond tiszteletére. Kolozsvár, 2016. 151–168.
Hintze, Ottó: Die Entstehung der modernen Staatsministerien. Historische Zeitschrift. Bd. 100. 1908.
Jakab Elek: János Zsigmond választott magyar király s erdélyi fejededelem élete és uralkodása. Keresztény Magvető, 1863, 2. kötet.
Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajda kancelláriájának szervezete a XVI. század elején. 1947. Kolozsvár, 1947 (Erdélyi Tudományos Füzetek 202.).
Jakó Zsigmond: Az erdélyi vajdák kinevezéséről. In: Uő: Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bp., 1997. 75–89.
Jakó Zsigmond: Három erdélyi vajda Zsigmond király udvarában. In: H. Balázs Éva – Fügedi Erik – Maksay Zoltán (szerk.): Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1984. 189–207.
Kenézy Csatár: A bánságok eredete s a bánok hatásköre. Századok, 1869.
Kommer Magda: A nádori oklevelek a XIII. században. (1925-ben készült, de ki nem nyomtatott doktori értekezés a Pázmány-egyetem bölcsészeti karán.)
Korbuly Imre: A báni méltóság, tekintettel a horvát-, dalmát- és tótországi, nemkülönben a szörényi stb. bánságok történeti s közjogi viszonyaira. Pest, 1868.
Kubinyi András:A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. In: H. Balázs Éva – Fügedi Erik – Maksay Zoltán (szerk.): Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1984. 257–268.
Kubinyi András:A Mátyás-kori államszervezet. In: Rázsó Gyula – V. Mohiár László (szerk.): Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Bp., 1990. 53-147.
Kutschera, Rolf: Guvernatorii Transilvaniei 1691–1774. Cluj, 1940.
Márk László: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után. Századok, 1917.
Markó László: A magyar állam főméltóságai. 2. kiadás. Helikon, Bp., 2006.
Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon, Magyar Könyvklub, Bp., 2000. (Bővített kiadása 2006-ban.)
Mátyás-Rausch Petra – Szalai Ágnes: Fejedelmi prefektusok Erdélyben: Források a kora újkori Erdély igazgatástörténetéhez. ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Bp., 2021.
Mátyás-Rausch Petra: „Az Felséged praefecturája szegény hazánknak szabadságinak nagy romlására volt” – A kincstári igazgatás tisztviselői Bethlen Gábor uralkodása alatt. Erdélyi Múzeum, 81. kötet, 1. füzet, 2019. 91-108.
Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között. Századok, 151/4, 2017, 1089-1120.
Mátyás-Rausch Petra: Giorgio Basta kormányzati tevékenysége Erdélyben (1603-1605): Kormányzó vagy helytartó? In: Flóra, Ágnes – Pakó, László (szerk.): Közösségben közösségért: Tanulmányok Kiss András születésének századik évfordulójára. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2023. 183-199.
Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629). Századok, 154/1, 2020, 5-24.
Mátyás-Rausch Petra: Vámjövedelmek a hatalmi mechanizmusok szolgálatában: A harmincadvám jelentősége a Erdélyben a 17. század első felében. Korall, 91, 2023. 62-86.
Molnár Kálmán: A nádorispán az Árpádok korában. A kegyestanítórend kecskeméti főgimnáziumának értesítője az 1901/02. tanévről.
Németh János: A nádor-ispán szavaknak igaz eredetéről. Tudományos Gyűjtemény, 1839.
Nyers Lajos: A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században. Palaestra Calasanctiana, 4. sz. Kecskemét, 1934.
Oborni Teréz: Az Erdélyi Fejedelemség gazdasága és igazgatása. In: Millenniumi magyar történet. Budapest, 2001. 284-287.
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Iskola Alapítvány, Kolozsvár, 2023.
Oborni Teréz: Erdély fejedelmei. Pannonica, Bp., 2002.
Oborni Teréz: Erdélyi országgyűlések a 16–17. században. Budapest, 2018.
Oborni Teréz: Udvar, állam és kormányzat a kora újkori Erdélyben. Tanulmányok. ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék–Transylvania Emlékeiért Tudományos Egyesület, Bp., 2011 (Udvartörténet kötetei).
Pál Judit: Az erdélyi Főkormányszék és a „Királyi Biztosság” működése, 1867–1872. Levéltári Szemle, 56/4, 2006. 23-34.
Pécsi Anna: Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 1571-ig. Bp., 1938.
Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. Harmadik kiadás. Bp., 1878.
Péter Ágnes: A Diploma Leopoldinum tartalmi módosulásai, 2. rész. Belvedere meridionale, XVII. évf. 5–6. sz. (2005) 3–22.
Podhraczky József: A nádori hivatal és név eredetéről. Akadémiai Értesítő, 1850. Új Magyar Múzeum, 1851.
Podhraczky József: A nádorispán eredete és egykori hatásköre 1492-ig. Akadémiai Értesítő, 1856.
Podhradczky József: Magyarország karainak és rendjeinek szavazati joga a közgyűléseken. Buda, 1847.
Pop, Ioan-Aurel: Instituții medievale românești. Adunările cneziale și nobiliare (boierești) din Transilvania în secolele XIV-XVI. Cluj-Napoca, 1991.
Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Bp., 1900.
Szabó Dezső: Az 1485-i nádori cikkelyek. Századok, 1918.
Szarka, Joannes: Coniectura de origine, potestate et antiquitate nominis nádor-ispán. Sopronii Typ. Ioan. Jos. Siess, 1563.
Szász Károly: Erdély Polgári Törvényeinek tudománya. Nagyenyed, 1831–1832.
Szekfű Gyula: Serviensek és familiárisok. Vázlat a középkori magyar alkotmány- és közigazgatástörténet köréből. Bp., 1912.
Szilágyi Loránd: A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. In. Bakács István János (szerk.): Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1937.
Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458–1526. Bp., 1930. (Különlenyomat a Turul 1930. évi kötetéből 48–51.)
Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458–1526. Turul, 1930.
Szilágyi Loránd: A magyar királyi tanács első százada. Levéltári Közlemények, 1940–1941.
Szilágyi Loránd: A német birodalom és Magyarország personalis uniója 1410–1439. In: Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1934.
Timon Ákos: Az 1485-i nádori cikkelyek. Századok, 1917.
Tonk Sándor: A középkori közjegyzőség Erdélyben. In: Csetri Elek – Jakó Zsigmond – Sipos Gábor – Tonk Sándor (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1980. 36–61.
Trócsányi Zsolt: A Habsburg vezető elit és Erdély (1685–1699). Jogtudományi Közlöny 41. (új) évf. (1986), 8. sz. 369–375.
Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoaquistica és erdélyi hatásköre 1719–1745. In: Levéltári Közlemények 51–52 (1980–1981). 171–219.
Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte). Századok 120 (1986), 5–6. sz. 1003–1037.
Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. In: Adalékok az erdélyi rendiség történetéhez. Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat, 76. Bp., 1976.
Trócsányi Zsolt: Az erdélyi országos Főbiztosság története (1686–1849). Hadtörténelmi Közlemények, 7. évf. 1. sz., 1960. 97–136.
Trócsányi Zsolt: Bécs és Erdély 1741–1745 (A Ministerialkonferenz in Rebus Transylvanicis). In: Levéltári Közlemények 56 (1985). 3–72.
Trócsányi Zsolt: Erdély kormányzata II. Rákóczi Ferenc korában. Levéltári Közlemények 26 (1955). 148–187.
Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Bp., 1980.
Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek (Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása 1752–1761). In: Levéltári Közlemények 59 (1988), 217–290.
Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. A Magyar Országos Levéltár kiadványai I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973.
Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690–1740. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai III. Hatóság- és Hivataltörténet 8. Budapest, 1988.
Trócsányi Zsolt: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1732–1739). Századok, 117 (1983), 5. sz. 983–1011.
Trócsányi Zsolt: Reformok előtt (A Ministerialkonferenz in Rebus Transylvanicis és Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis 1745–1751). In: Levéltári Közlemények, 56 (1985), 3–72.
Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben. Budapest, 2005.
Váczy Péter: A királyság központi szervezete Szent István korában. In. Serédi, Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. kötet. Bp., 1938.
Váczy Péter: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI–XII. században. Századok, 1930.
Váczy Péter: Központi igazgatás a XI–XII. században. In. Bakács István János (szerk.): Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1937.
W. Kovács András: Szécsényi Tamás erdélyi vajda familiárisairól. (Néhány kiegészítés az Archontológiához). In: Erdélyi Múzeum, 67. kötet, 3-4. füzet, 2005. 78–85.
W. Kovács, András: Remarks on the careers of the vice-voivodes of Transylvania in the Late Middle Ages (1458-1526). In: Transylvanian Review, Vol. XXI. Supplement no. 2.2012. (Institutional Structures and Elites in Sălaj Region and in Transylvania in the 14th-18th Centuries). Ed. by W. Kovács, András. Linguistic editor: Emese Czintos). 103–138.
Wertner Mór: Az Árpád-kori bánok. Századok, 1909.
Vármegyék és ispánok
Balássy Ferenc: A megye és a várispánság. Bp., 1893. (Akadémiai értekezések a törtörténettudomány köréből XVI.)
Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939. (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 3.)
Balogh Arthur: Törvényhatósági önkormányzatunk hatásköre. Singer és Wolfner, Bp., 1902.
Beér János – Csizmadia Andor: Történelmünk a jogalkotás tükrében. (Sarkalatos honi törvényeinkből, 1001–1949). Gondolat, Bp., 1966.
Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepítésétől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943.
Béli Gábor: A nemesek négy bírója. A szolgabírók működésének első korszaka 1268–1351. Bp.-Pécs 2008. (Institutiones Juris. Dialóg Campus Szakkönyvek)
Benkő József: Transsilvania specialis. Erdély földje és népe I-II. kötet. Bukarest, 1999.
Betegh Miklós: Erdély a háborúban. Erzsébet könyvnyomda, Dicsőszentmárton, 1924.
Bielz Eduard Albert: Handbuch der Landeskunde Siebenbürgens, eine physikalischstatistisch-topographische Beschreibeung dieses Landes. Druck und Verlag von S. Filtsch, Hermennstadt, 1857.
Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1947.
Bónis György: Törvény és szokás a Hármaskönyvben. In: Werbőczy István Universitas Francisco-Josephina Kolozsvár. Acta Juridico Politico, Kolozsvár, 1941.
Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. I–II. Bp. 1896–97.
Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. Századok, 1870–72.
Botka Tivadar: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle, 1865–66.
Botka Tivadar: Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum. Pestini, 1831.
Botka Tivadar: Történeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle, 1886.
Botka Tivadar: Vázlatok a megyei alkotmányos élet múltjából. Akadémiai Értesítő, 1860.
C. Tóth Norbert: A nemesi megye a középkori Magyarországon. Öt megye példája. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 45 (2010). 405–413.
C. Tóth Norbert: Adatok a megyék és a hiteleshelyek közötti viszonyra a 14. és a 15. században. Századok, 136 (2002). 2. sz. 351–364.
C. Tóth Norbert: Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában. Századok, 141 (2007). 2. sz. 391–470.
Csekey István: Werbőczy és a magyar alkotmányjog. In: Werbőczy István Universitas Francisco-Josephina Kolozsvár. Acta Juridico Politico Kolozsvár, 1941.
Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-től az első világháborúig. In: Tanulmányok a történelemtudomány köréből. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio historiae, 22. kötet, Eger, 1995. 35–42.
Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat, Bp., 1979.
Csutorás László: A magyar vármegyerendszer történeti kifejlődése és politikai jelentősége. Magyar Igazságügy, 1888–89.
Dáné Veronka: Az erdélyi vármegyék tisztségviselői kara a Fejedelemség korában (1541–1658). In: Századok 148 (2014). 5. sz. 1111-1129.
Deák Ágnes: A közigazgatás és igazságszolgáltatás szervezete. In: Székelyföld története, II. Kötet (1562-1867). MTA BTK-EME-HRM, Székelyudvarhely, 2016.
Deák Ágnes: Vizsgálat egy megyei királyi biztos ellen hivatali visszaélés ügyében, 1863. Századok, 107. évf. 2018/1.
Demeter Gábor – Szulovszky János (szerk.): Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon. MTA BTK TTI, Bp.–Debrecen, 2018.
Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle, 6, 1926. 648–714.
Elekes Tibor, Gyenizse Péter: A földrajzi tényezők és a közigazgatás kapcsolatrendszere Erdélyben. In: Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2014, 11. évf. 2 sz., Miskolc. 119–121.
Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat. I–II. Bp., 1908–10.
Ereky István: Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. Bp., 1908.
Érszegi Géza: A román nemesek az erdélyi tartományi gyűlésen a 13. század végén? (Egy forráshely értelmezéséhez). In: Diaconescu, Marius (coord.): Nobilimea românească din Transilvania. Satu Mare, 1997. 64-76.
Etwas über die Obergespane des Kraschower und Kewienser Komitats. Neues Ung. Magazin. II. 1792.
Fejér, Georgius: De comitatibus regni Hungariae. Budae, 1843.
Föglein Antal: A vármegyei nótárius. Levéltári Közlemények, 1936.
Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok. Bp., 1986.
Gábor Gyula: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp., 1908.
Gönczy Pál: Bihar vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 3. kötet, Bp., 1893.
Gönczy Pál: Máramaros vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 12. kötet, Bp., 1896.
Gönczy Pál: Szatmár vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 16. kötet, Bp., 1897.
Gönczy Pál: Ugocsa vármegye térképe, Pallas Nagy Lexikona, 16. kötet, Bp., 1897.
Gyalay Miklós: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. II. kötet. (Második kiadás) Bp., 1997.
Hajnik Imre: Az örökös főispánságról. Akadémiai értestések a történelemtudományok köréből XIII. 1888.
Hamvai Lajos: A közigazgatás szervezéséről a vármegyékben és a járásokban. Huszt, 1902.
Heller, Georg: Comitatus Bihoriensis. München, 1986. Band. 20. (Die historischen Ortsnamen von Ungarn).
Heller, Georg: Comitatus Marmarosiensis. München, 1985. Band. 18.
Heller, Georg: Comitatus Szathmariensis. München, 1981. Band. 14.
Heller, Georg: Comitatus Ugocsiensis. München, 1985. Band. 18.
Hermann Gusztáv Mihály – Kolumbán Zsuzsánna (szerk.): Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében. Autonomii istorice în spațiul carpato- dunărean. Székelyudvarhely – Csíkszereda, 2004.
Holub József: A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Különnyomat a Fejérpataky-emlékkönyvből. Bp., 1917.
Holub József: A főispán és az alispán viszonyának jogi természete. Adatok középkori vármegyei közigazgatásunk történetéhez. In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére. Bp., 1917. 186–211.
Holub József: Szolgabíró. Magyar Nyelv, 1917.
Hóman Bálint: Szolgabíró. Századok, 1909.
Iczkovits Emma: Az erdélyi Fehér megye a középkorban. Bp., 1939 (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 2.).
Illés József: A jogtörténeti kutatás módszertani követelései és a vármegyék eredete. In: Ünnepi dolgozatok Concha Győző egyetemi tanárságának negyvenéves emlékére. Bp., 1912.
Istványi Géza: A generális congregatio. Levéltári Közlemények, 1939–41.
Istványi Géza: A megyei írásbeliség első korszaka. Századok, 1937.
Iusztin Zoltán: A közigazgatási szervezet keletkezése a középkori Bánságban. In: Papp Sándor (szerk.): Urbs, Civitas, Universitas. Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke, Szeged, 2018.
Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., 1940 (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5.).
Jancsó Benedek: Háromszék megye. In: Jókai Mór (szerk.): Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 20. kötet – Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidék – A Székelyföld. A magyar királyi államnyomda, Budapest, 1901.
Kádár József – Tagányi Károly – Réthy László: Szolnok-Doboka vm. monographiája. I-VII. Deés, 1900–1905.
Kádas István: A megye emberei. A szolgabírói hivatal és viselői Északkelet-Magyarországon (1329–1545). Bp., 2020.
Kollár, Adamus Franciscus: Historiae iurisque publici regni Hungariae amoenitates. 2 vol. Vindobonae, 1783.
Kovachich, Martinus Georgius: Notitia comitatuum. Viennae, 1818.
Kovács András: A megye működése a középkori Erdélyben (14. század eleje – 1540). Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Történelem- és Néprajzi Doktori iskola, 2021 (Témavezető: Dr. Solymosi László).
Kozma Pál: Zaránd vármegye földirati, statisztikai és történeti leírása. Kolozsvár, 1848.
Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Bp., 1979.
Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp., 1988.
Kubinyi András: Erdély a Mohács előtti évtizedekben. In: Rácz István (szerk.): Tanulmányok Erdély történetéről. Szakmai konferencia Debrecenben 1987. október 9-10. Debrecen, 1988. 65–73.
Lázár Miklós: Erdély főispánjai 1540–1711. Bp., 1889. – Kiegészítés hozzá: Torma Károly: Adalék gróf Lázár Miklós „Erdély főispánjai (1540–1711)” czímű közleményéhez. Századok 23/1889. 4. sz. 311–324.
Lukács Antal: Țara Făgărașului în Evul Mediu (secolele XIII-XVI). București, 1999.
Makkai László – Mócsy András: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Akadémia, Bp., 1988.
Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. (Település- és népiségtörténeti értekezések. 4).
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. I-II. Arad, 1892–95.
Mátyás-Rausch Petra – Oborni Teréz (szerk.): „…munkálkodom is örömöst én Várad építésén és megtartásában”: Várad és Bihar vármegye a kora újkorban. In: Tanulmányok Biharország történetéről 11. Collegium Varadinum, Nagyvárad, 2023.
Medgyesi Somogyi Zsigmond (szerk.): Magyarország főispánjainak története 1000–1903. Bp., 1902.
Meznerics Iván – Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867–1937. Magyar Közigazgatástudományi Intézet, Bp., 1937.
Miller Jakab Ferdinánd: Comites Bihorienses. Nagyvárad, 1791.
Nagy Botond: Háromszék legkedveltebb adóalanyai 1871−1918. In. Novák Csaba Zoltán (szerk.): Elitek Háromszéken a 19−20. században. A politikai, gazdasági, egyházi és kulturális élet szereplői. Tanulmányok. Háromszék Vármegye – Pro-Print, Csíkszereda, 2015. 125−176.
Németh Artur: A magyarországi törvényhatóságok közigazgatási beosztásának változásai 1526 után. Történeti Statisztikai Közlemények, II. évf. 3-4 sz. 1958. 107–120.
Onojescu, Alexandru: The Romanian Administrative Elite from Transylvania in the Liberal Period (1861–1867). In: K. Bratanis et alii (szerk.): Infusing Research and Knowledge in South-East Europe. Proceeding of the 7th Annual South-East European Doctoral Student Conference. Thessaloniki 2012. 873–888.
Ortvay Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története. I–IV. Pozsony, 1896. Bp. 1914.
Osváth Gyula: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Bp., 1913.
Osváth Gyula: A vármegyei autonómia és a vármegyei tisztviselők 1848 előtt. Bp., 1911.
Pál Judit – Popovici, Vlad: Representatives of the Central Authority and County Administration in Transylvania (1867–1925). Journal of Modern European History, 21/4, 2023. 458–473.
Pál Judit: A közigazgatás és az igazságügy átszervezése Erdélyben a 19. század közepén. Levéltári Szemle, 58/4, 2008. 48–62.
Pál Judit: Az önkormányzat ára: a vármegyék közigazgatási költségeinek fedezése az 1870. évi 42. törvény nyomán. Korall, 91, 2023. 126–157.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a kiegyezés után. Aetas, 24/4. 80-99.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a századfordulón (1900–1901). In: Sipos Gábor (szerk.): Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2008. 211-223.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890-91) I. Korunk, 20/3, 2009. 54–62.
Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890-91) II. Korunk, 20/4, 2009. 67-76.
Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918−1919-ben. A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben. Századok, 152/6, 2018. 1179–1214.
Pál Judit: Who owns the land, owns the country? Land Tenure and Geographic Distribution of the Aristocratic Lord-Lieutenants’ in Dualist-Era Hungary. Historicky Casopis, 71/3, 2023. 433–472.
Pál, Judit – Ferenczi, Szilárd (red.): Cadrul legislativ al administraţiei din Transilvania în epoca dualistă (1867–1918). Mega, Cluj-Napoca, 2020.
Pál, Judit: Problema modernizării administrației și justiției în Transilvania la mijlocul secolului al XIX-lea. In: Ioan, Bolovan – Sorina, Paula Bolovan: Schimbare și devenire în istoria României. Centrul de Studii Transilvane, Cluj-Napoca, 2008. 103–116.
Palugyay Imre: Megyerendszer hajdan és most. I–IV. Pest, 1844–1848.
Pap József: Dzsentri és Bach-huszár. Társadalomtörténeti vizsgálatok a neoabszolutizmus- és a dualizmuskori tisztviselőkről. Kandidátusi értekezés. Bp., 1997.
Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétől a kiegyezésig. Szeged, 2003.
Pascu, Ştefan: Voievodatul Transilvaniei, vol. I. 1971, vol. II. 1979, vol. III. 1986. Editura Dacia Cluj.
Pauler Gyula: Találunk-e egyidőben külön katonai és polgári ispánt? Századok, 1882.
Pesty Frigyes: Krassó vármegye története I–II. + Okmánytár III–IV. Athenaeum, Bp., 1882–1883.
Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története. Bp., 1882.
Pesty Frigyes: A szörényi bánság és Szörény vármegye története. I–III. Bp. 1878.
Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I–II. Bp., 1880.
Pesty Frigyes: Temes megye alispánjai. Győri történeti és régészeti füzetek. III. 1863.
Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I–VI. Szilágy vármegye közönsége, Zilah, 1901–1904.
Rábel László: A vármegyék múltja és jövő hivatása. Sopron, 1911.
Récsi Emil: Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint, különös tekintettel Magyarországra. Heckenast, Pest, 1854-55.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Kolozs vármegye szolgabírái a középkorban. Turul, 82 (2009). 1. sz. 1–12.
Steiner Gyula: A vármegyei közigazgatás múltja, jelene és jövője. Nyitra, 1908.
Stipta István: A főispáni hatáskör törvényi szabályozása (1870, 1886). In: Máthé Gábor –Zlinszky János (szerk.:) Degré Alajos Emlékkönyv. 1995.
Stipta István: A vármegyei szervezet átalakítása Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Juridica et Politica Tomus XLVI, Fasciculus 5. Szeged, 1995.
Stipta István: Az első polgári kori vármegyetörvény (1848:XVI.tc.). In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Acta Juridica et Politica Tomus XLII. Fasciculus 5. Szeged, 1992.
Stipta István: Megyei elképzelések a törvényhatóságok rendezéséről (1867–1868). In: Jogtörténeti tanulmányok V. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.
Stipta István: Parlamenti viták a területi önkormányzatról (1870–1886). In: Mezey Barna (szerk.): Hatalommegosztás és jogállamiság. Osiris, Bp., 1998.
Stipta István: Törekvések a vármegyék polgári átalakítására – Tervezetek, javaslatok, törvények. Osiris, Bp., 1995.
Süli-Zakar István – Szilágyi Ferenc: Partium az önrendelkezés rögös útján. Történelmi előzmények, jelenlegi tendenciák. In: Szilágyi Ferenc – Zakota Zoltán (szerk.): Partium: társadalom, területfejlesztés. Partium Kiadó, Nagyvárad, 2014. 51–70.
Szabó Zsolt: Máramaros vármegye közigazgatási elitje 1860 és 1867 között. Erdélyi Múzeum, 2023. 85. kötet, 1. füzet. 143-154.
Szálkai Tamás – Szikla Gergő – Szilágyi Ferenc – Szálkai Tamás (szerk.): Bihar és Hajdú megye közigazgatási beosztásának története (1552–2013). Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, 2014.
Szamel Katalin: A megyerendszer története Magyarországon. Államigazgatási Szervezési Intézet, Bp., 1981.
Szántay Antal: II. József kerületi biztosai. Századok, 2014, 148. évf. 5. sz. 1171–1185.
Szilágyi Ferenc: A történelmi Bihar településföldrajzának alapjai. Új Nézőpont. 4/2, 2017. 71–103.
Szilágyi István (szerk.): Máramaros vármegye egyetemes leírása. Bp., 1876.
Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történeti és polgári esmérete. 2 r. Buda, 1809–10.
Tagányi Károly: Felelet dr. Erdélyi Lászlónak. Történeti Szemle, 1916.
Tagányi Károly: Megyei önkormányzatunk keletkezése. Akadémiai értekezések a történettudományok köréből. XVIII. k. Bp., 1899.
Tagányi Károly: Valami a „Comes” szóról. Századok, 1881.
Tagányi Károly: Vármegyéink eredetének kérdése. Történeti Szemle, 1913.
Torma Károly: Adalék gróf Lázár Miklós „Erdély főispánjai” cz. közleményéhez. Századok, 1889.
Török Pál: A nemesi vármegye megalakulása. Kolozsvár, 1907.
Török Pál: Szolgabíró. Századok, 1909.
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon. In: Honoris causa. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Bp.–Piliscsaba 2009 (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 40. sz. – Analecta Medievalia III). 487–518.
W. Kovács András: Administrația comitatului Hunedoara în evul mediu. Sargetia, 35-36 (2007-2008). 203–240.
W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori szolgabírái. Erdélyi Múzeum, 88. kötet, 1. füzet, 2016. 1–12.
W. Kovács András: Középszolnok és Kraszna vármegyék hatóságának középkori történetéhez. Erdélyi Múzeum, 74. kötet, 3. füzet, 2012 (Kiss András-emlékszám). 46–67.
W. Kovács András: Megyei emberek a középkori Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 80. kötet, 1. füzet, 2018. 30–39.
W. Kovács András: Megyeszékhelyek a középkori Erdélyben. In: Pál Judit – Sipos Gábor (szerk.): Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2010. 177–187.
W. Kovács András: Szolgabírák és járások a középkori Erdélyben. In: Erdélyi Múzeum, 77. kötet, 3-4. füzet, 2010. 33–42.
Wertner Mór: Az Árpádkori megyei tisztviselők (I- III). In: Történelmi Tár, 1897: 439–486, 653–679; 1898: 105–133.
Wertner Mór: Az Árpád-kori megyei tisztviselők. Bp., 1897–98.
Wertner Mór: Szolgabíró. Századok, 1909.
Wertner Mór: Ujabb adalékok az Árpád-kori megyei tisztviselők ismeretéhez: 1. közlemény. Történelmi Tár, 6. évf. 1. sz. 1905, 42–61.
Wertner Mór: Ujabb adalékok az Árpád-kori megyei tisztviselők ismeretéhez: 2. és befejező közlemény. Történelmi Tár, 6. évf. 2. sz. 1905, 164–184.
Wertner Moritz: Siebenbürgens Komitats- beamtenkörper bis zum Ende des vierzehnten Jahrhunderts. In: Archiv des Vereines für siebenbürgische Landeskunde 29 (1899). 236–311.
Windisch, K.G.: Der Erb-Obergespan, Comes Perpetuus Comitatus. Neues Ungrisches Magazin, 1791. 164–170.
Windisch, K.G.: Der Obergespan, Comes parochilais, vel Parochianus, ist Supremus Comes Comitatus. Neues Ungrisches Magazin, 1791. 150–163.
Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. I – II. Pápa, 1842–1844.
Szász székek és városok
Chronologische Tafel der Provincialbürgermeister, Stuhlrichter und Stadthannen in Hermannstadt. Sieb. Quartalschrift, II. Nagyszeben, 1791.
Cîmpeanu, Liviu: Districtele săsești Bistrița și Brașov și jurisdicția lor asupra Rodnei și asupra Branului in secolele XV-XVII. In: Banatica, 20 (2010). vol. II. 131–154.
Comites de Besztercze, de Medgyes et de Brassó. Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. 4 Bde [a 3 Lfgen] (8-r.) Hermannstadt, 1843–51.
Cserey Zoltán: A székely és szász székek megszüntetése és a megyerendszer általánosítása Erdélyben 1876-ban. In: ACTA – 1998 (A Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum Évkönyve). T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1998. 323–328.
Dahinten, Otto: Geschichte der Stadt Bistritz in Siebenbürgen. Böhlau Verlag Köln Wien 1988.
Dalnoki Incze József: Az erdélyi nagyfejedelemségben lakó nemes szász nemzetnek törvénykezésmódja. Brassó, 1837.
Die Bürgermeister von Mediasch. Sieb. Quartalschrift, VII. 1801.
Elekes Tibor – Szilágyi Ferenc: A térszervezés és a településhálózat változásai a Barcaságban (Románia) a 13. századtól 1876-ig. Területi Statisztika 62/5, 2022. 570-583.
Goldenberg, Samuil: Contribuție la istoria Bistriței și a Văii Rodnei la începutul secolului al 16-lea. Studia Universitatis Babeș-Bolyai. Series Historia IV. Fasc. 1. 1960. 59–78.
Hanzó Lajos: Az erdélyi szász önkormányzat kialakulása. In: Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történelmi Intézetéből. Szeged, 1941.
Harald Roth: Hermannstadt. Kleine Geschichte einer Stadt in Siebenbürgen. Böhlau, Köln–Weimar–Wien, 2006.
Hermann, G. M.: Die Grundverfassuhgen der Sachsen in Siebenbürgen und ihre Schicksale. Offenbach, 1792.
Kurze Geschichte der Provincial Bürgermeister von Hermannstadt. Nagyszeben, 1792.
Libloy Schuler Frigyes v.: Siebenbürgische Rechtsgeschichte. I–II. Nagyszeben, 1858.
Libloy Schuler Frigyes v.: Statuta iurium municipalium Saxonum in Transsilvania. Nagyszeben, 1853.
Marienburo, J.: Die Oberbeamten zu Kronstadt. Sieb. Provinzialblätter, II. Nagyszeben, 1805.
Mediasch, die siebenbürgisch-sächsische Stadt an der Großen Kokel. Schriften der Siebenbürgisch-Sächsischen Stiftung. Heimetortsgemeinschaft Mediasch. Wort und Welt Verlag Thaur bei Innsbruck, 1992.
Miksa György: Az erdélyi szászok köz- és magánjoga. Kolozsvár, 1866.
Müller, Georg: Die sächsische Nationsuniversität in Siebenbürgen: ihre verfassungs- und verwaltungsrechtliche Entwicklung; 1224–1876; ein rechtsgeschichtlicher Beitrag zur Geschichte der ältesten organisierten Minderheit der Gegenwart. Hermannstadt, 1928.
Nussbächer, Gernot: Posesiunile orașului Brașov in Țara Făgărașului în secolele XV-XVII. Anuarul Institutului de Istorie din Cluj 24 (1981). 325–336.
Pakucs-Wilkocks, Mária (ed.): „zu urkundt in das Stadtbuch lassen einschreiben”. Die altesten Protokolle von Hermannstadt und der Sächsischen Nationsuniversität (1522–1565). Hermannstadt-Bonn 2016. (Quellen zur Geschichte der Stadt Hermannstadt. Band 5.)
Pál Judit: A Királyföld rendezésének kérdése a kiegyezés előtti években. In: Jakab, Albert Zsolt – Kinda, István (szerk.): Aranykapu: tanulmányok Pozsony Ferenc tiszteletére. Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) – Kolozsvár, Székely Nemzeti Múzeum, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015. 849–854.
Philippi, Maja: Die Bürger von Kronstadt im 14. und 15. Jahrhundert. Bukarest, 1986.
Popovici, Vlad: Considerații privind funcționarii publici români din Transilvania. Studiu de caz: comitatul Sibiu și scaunele săsești care l-au format (1861–1918). Anuarul Institutului de Istorie George Barițiu din Cluj-Napoca. 54. évf. 2016. 55. sz. 159–177.
Rannicher, Jakab: Das Recht der Comeswahl. Brassó, 1846.
Reusner György: Commentatio succincta ad ius statutarium Saxonum in Transilvania. Vitembergae, 1722.
Seivert, J.: Die Grafen der sächsischen Nation und hermannstädtischen Königsrichter. Ung. Magazin, II–III. Pozsony. 1782–83.
Seivert, J.: Die Provincialbürgermeister zu Hermannstadt. Sieb. Quartalschrift, II. Nagyszeben, 1791.
Sigerius, Emil: Chronik der Stadt Hermannstadt. Sibiu-Hermannstadt, 1931.
Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII-XIX. században. Bp., 2001.
Stenner, Fr.: Die Beamten der Stadt Brassó. Brassó, 1916.
Teutsch, G. D.: Geschichte der Siebenbürger Sachsen. Brassó, 1852–1858.
Trauschenfels, E.: Zusammensetzung und Wirkungskreis der sächsischen Nationsuniversität. Magazin für Geschichte, Litteratur Siebenbürgens. Neue Folge I. Brassó, 1859.
Über das Amt und die Würde eines Provincialbürgermeisters. Sieb. Quartalschrift, VI. Nagyszeben, 1798.
Verzeichniss der Schässburger Bürgermeisterund Königsrichter. Sieb. Quartalschrift, VI. Nagyszeben, 1798.
Székely székek és városok
Ákosfalvi Szilágyi László: A székely nemesi rendi társadalom. Bp. 1937.
Ambrus Tünde: A székely falutízesek. Egy sajátos településrendszer mint a társadalmi gazdasági tevékenység kerete. PhD-értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2010.
Balogh Judit: A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17. század első felében. Kolozsvár, 2005. (Erdélyi Tudományos Füzetek 254.)
Balogh Judit: A székely város a 16-17. században In: Város és társadalom a XVII-XVIII. században. A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékeinek konferenciáján elhangzott előadások anyaga. Mályi, 1992. december 15-16. Miskolc, 1994.
Balogh Judit: II. Rákóczi György és a székelyek. In: Kármán Gábor – Szabó András Péter (szerk.): Szerencsének elegyes forgása – II. Rákóczi Görgy és kora. H. n. 2009.
Bárth János: Az eleven székely tízes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek működése a XVII–XX. században. Kecskemét, 2007.
Béli Gábor: II. Ulászló a székelyek jogait és kötelezettségeit összefoglaló kiváltságlevele. Jogtörténeti Szemle 2004, 4. sz. 55–63.
Benkő Elek: A középkori Székelyföld. I-II. Bp., 2012.
Benkő Elek–Demeter István – Székely Attila: Középkori mezőváros a Székelyföldön. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1997. (Erdélyi Tudományos Füzetek 223.)
Benkő József: Az erdélyországi nemes székely nemzetnek képe. Kolozsvár, 1806.
Benkő Károly: Csik Gyergyó és Kászon leirások két t.i. általános és részletes osztállyokban. Kolozsvár, 1853.
Benkő Samu – Demény Lajos – Vekov Károly (szerk.): Székely felkelés 1595–1596. Előzményei, lefolyása, következményei. Bukarest, 1979.
Bodor György: Az 1562 előtti székely nemzetiségi szervezetről. Történelmi Szemle 26 (1983), 2. sz. 281–305.
Botár István: Havasok keblében rejtőző szép Csík. A Csíki-medence középkori településtörténete. Bp., 2019. (Opitz Archaeologica 15.)
Botár István: Vánnegyei enklávék, magánbirtokok, mezőváros a középkori Csíkban. In: Székelyföld, 16 (2012), június. 97-118.
Connert János: A székelyek alkotmányának históriája, különösen a 16. és 17. században. Székelyudvarhely, 1906.
Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb időktől az 1562-iki átalakulásig. Gombos Ferencz Könyvnyomdája, Kolozsvár. 1901.
Connert János: Die Rechte der Szekler v. J. 1562 bis 1691. Brassó, 1904,
Csekey István: A pragmatica sanctio Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 10 (új) évf. (1915), XXXII. kötet. 145–159.
Cserey Zoltán: Miklósvárszék önkormányzata, 1785–1849. In: Cserey Zoltán (szerk.): Erdővidéki történelmi tanulmányok. Barót, 2008.
Cserey Zoltán: Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században. Charta, Sepsiszentgyörgy, 2009.
Demjén Andrea: Gyergyószentmiklós a középkori és kora újkori írott forrásokban. In: Demjén Andrea (szerk.): Gyergyószentmiklós a régészeti kutatások tükrében. Kolozsvár–Gyergyószentmiklós, 2016.
Egyed Ákos – Magyari András (szerk.): A székelység története a 17–19. században. Tanulmányok. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001.
Egyed Ákos (főszerk.): Székelyföld története I–III. MTA BTK-EME-HRM, Székelyudvarhely, 2016.
Egyed Ákos: A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013.
Elekes Tibor: A közigazgatás változásai Gyergyó fiúszék területén a XIV. századtól napjainkig. In: Hevesi A. (szerk.): Tiszteletkötet Hahn György 70. születésnapjára. A Miskolci Egyetem Közleményei A. 69. Miskolc, 2006. 161–172.
Elekes Tibor: A közigazgatás változásai Maros megyében, a XIV. századtól napjainkig. In: Az integrálódó Európa politikai földrajza. Pécs, 2004. 340–347.
Elekes Tibor: A településhálózat és a közigazgatás változásai Hargita megye délnyugati részében 1333-tól napjainkig. Tusnádfürdő, 2001. 103–109.
Elekes Tibor: A településhálózat és a közigazgatás változásai Háromszéken a XIV. századtól napjainkig. In: Hevesi A. (szerk.): Földrajz. A Miskolci Egyetem Közleményei 64. Miskolc, 2003. 215–235.
Elekes Tibor: Székelyföld közigazgatás-földrajzi változásai a 13. századtól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 2011. 4. sz., 415–429.
Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Bp., 1994.
Erdélyi László: A székelyek története. Brassó, 1921.
Fodor János: Bernády György: Politikai életrajz. Erdélyi Múzeum Egyesület – Lector Kiadó, Kolozsvár – Marosvásárhely, 2017.
Garda Dezső (szerk.): Gyergyószentmiklós monográfiája. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2001.
Garda Dezső: Gyergyó a történelmi idő vonzásában. Infopress, Székelyudvarhely, 1992.
Garda Dezső: Gyergyószentmiklós története I-II. Státus Kiadó, Csíkszereda, 2007.
Garda Dezső: Székely hadszervezet és faluközösség. Mark House Kft., Gyergyószentmiklós, 1994.
Hankó Vilmos: Székelyföld. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kiadása. Hasonmás. Akadémiai Kiadó Bp. 1993.
Hermann Gusztáv Mihály: „Törvényünkről, Szabadságunkról le nem mondhatunk” (Az udvarhelyszéki és csíki rendek tiltakozó beadványai II. József uralkodásának végén). In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. X. Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2010, 45—59.
Hermann Gusztáv Mihály: A székely rendi ellenállás II. József halálától 1848.ig. In: Emlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 2003. 166–175.
Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kis tükre (a kezdetektől 1848-ig). Udvarhelyszék Kulturális Egyesület — Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Székelyudvarhely, 2007.
Hermann Gusztáv Mihály: Az udvarhelyszéki Havasalja kiváltságos települései: a két Oláhfalu és Zetelaka. In: Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1999. 183–198.
Hermann Gusztáv Mihály: Mária Terézia reformjainak hatása Udvarhelyszéken (1762 – 1780). In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok III. Litera, Székelyudvarhely, 2003. 66–87.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék — Udvarhely vármegye. A közigazgatás és közélet rövid története. (Társszerző: Zepeczaner Jenő) In: Udvarhelyszéki olvasókönyv. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont — Udvarhelyszék Kulturális Egyesület. Székelyudvarhely, 2008. 21–49.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék a Habsburg uralom berendezkedése és konszolidációja idején. In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya és a Csíki Székely Múzeum közös rendezésében tartott vándorgyűlés előadás-gyűjteménye. Csíkszereda, 1999. 37–44.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék anyaszéki státusának XVIII. századi újjáéledése és a kései székely rendi nacionalizmus. In: Székelyföld. 1997/2. 109–118.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék belső területi tagolódása a 18. században. In: Studii de istoria modernă a Transilvaniei – Tanulmányok Erdély újkori történetéről. Omagiu profesorului Magyari András. Emlékkönyv. Cluj-Napoca-Kolozsvár, 2002. 214–226.
Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék történetének kezdetei. In: Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok II. Pro-Print, Csíkszereda, 2002. 53–72.
Hermann Gusztáv Mihály–Zepeczaner Jenő–Elekes Tibor: Udvarhelyszék – a közigazgatás és közélet története. Csíkszereda, 2016.
Hermann Gusztáv-Mihály: Náció és nemzet. Székely rendi nacionalizmus és magyar nemzettudat 1848-ig. Csíkszereda, 2003.
Imreh István: A székelyszékek határai, életsorsa a felvilágosodás évtizedeiben. In: Művelődés, 44, 1995. jan. 5. 5. szám. 41–45.
Jakab Elek – Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Csíkszereda, 1994. (reprint)
Jakab Elek–Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időtől 1849-ig. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.T., Budapest, 1901. + térképmellékletek.
Kállay Ferenc: Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagyenyed, 1829.
Kilyéni Székely Mihály: A Nemes Székely Nemzetnek Constitutióji, Privilegiumai, és a jószág leszállását tárgyazó némelly törvényes itéletei több hiteles leveles-tárokból egybe-szedve. Pest, 1818.
Kinda István – Pozsony Ferenc (szerk.): Orbaiszék változó társadalma és kultúrája. Kriza János Néprajzi Társaság – Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy, 2007.
Kis Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely, 1942.
Kordé Zoltán (vál., kísérő tan. és jegyz.): A középkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről. Haáz Rezső Múzeum – Teleki László Intézet – Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001.
Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota. Székely Mívelődési és Közgazdasági Egylet, Budapest, 1879.
Kőváry László: Székelyhonról. Kolozsvár, 1842.
Lakatos István: Székelyudvarhely legrégibb leírása (1702). Latinból ford. Jaklovszky Dénes. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.T., Kolozsvár, 1942.
Lázár Miklós gróf: Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. Századok, 1880.
Lázár Miklós: Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig. II. közlemény. Századok 14 (1888). 796–820.
Novák Károly: Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen. Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2011.
Oborni Teréz: A királybírák szerepe a székely székekben a 16. század második felében. In: Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor (szerk.): „…éltünk mi sokáig ’két hazában’…” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen, 2012. 103–122.
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez: Miklósvárszék 1624. évi privilégiuma. In: Studia professoris-professor studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára. Bp., 2005.
Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Bp. 1888.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népisme szempontból. I–VI. Ráth Mór Bizománya, Pest–Budapest, 1868–1873.
Pál Judit: A székek megszüntetése és az új vármegyék megszervezése. In: Benkő Elek – Oborni Teréz – Egyed Ákos – Hermann Gusztáv Mihály – Bárdi Nándor – Pál Judit szerk.: Székelyföld története III. MTA BTK-EME-HRM, Székelyudvarhely, 2016.
Pál Judit: A székely székek tisztikarának változásai a kiegyezéstől a székek felszámolásáig. Erdélyi Múzeum, 83. kötet, 1. füzet, 2021. 99–116.
Pál Judit: A székely székek tisztikarának változásai a reformkortól a kiegyezésig. In: Fejér Tamás – Gálfi Emőke (szerk.): A rendtartó történész: tanulmányok Imreh István születésének századik évfordulójára. ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet – Bp., EME – Kolozsvár, 2021. 331–364.
Pál Judit: Az utolsó székelyföldi királybírák és az első főispánok. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, 2011. 145–154.
Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön, 1750–1914. Pro-Print, Csíkszereda, 2003.
Pál, Judit: Continuity and Discontinuity in the Administrative Elite of the Szekler Seats between 1840-1876. Studia Universitatis Babes-Bolyai Historia, 66/1, 2021. 97–117.
Pál, Judit: Schimbări în corpul funcționarilor scaunului Mureș (1840-1876). In: Boar, Liviu – Bolovan, Ioan – Stanciu, Laura (red.): Şcoală, biserică, stat şi naţiune în istoria României: Omagiu profesorului Cornel Sigmirean la împlinirea vârstei de 65 de ani. Centrul de Studii Transilvane, Cluj-Napoca, 2021. 847–864.
Pál-Antal Sándor (szerk.): Bernády a városépítő. Aluta, Csíkszereda, 2015.
Pál-Antal Sándor: A középkori székely önkormányzat kérdései. In: Sófalvi András – Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből. Pro Énlaka Alapítvány – Haáz Rezső Múzeum, Énlaka – Székelyudvarhely, 2012.
Pál-Antal Sándor: A Székelyföld és városai. (Történelmi tanulmányok és közlemények.) Mentor, Marosvásárhely, 2003.
Pál-Antal Sándor: A székelyföldi önkormányzat a Habsburg-korban. A széki közgyűlések 1690–1780 között. In: A székelység története a 17–19. században. Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2001. 7–27.
Pál-Antal Sándor: A városrendezés kezdetei Marosvásárhelyen. In: A Székelyföld és városai. Tanulmányok és közlemények. Mentor, Marosvásárhely, 2003. 63–65.
Pál-Antal Sándor: Instituţiile orăşeneşti din Târgu Mureş (1300–1849). (Marosvásárhely város intézményei 1300–1849). In: Anuarul Arhivelor Mureșene III. Târgu Mureș, 2004. 45–58.
Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely önkormányzata. In: A tér úttörője. Bolyai János emlékkönyv. Mentor, Marosvásárhely, 2003.
Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely szabad királyi város önkormányzata a XVIII. században. In: Tanulmányok Erdély újkori történetéből – Magyari András emlékkönyv. Presa Universitară Clujeană, Kolozsvár, 2002. 226–238.
Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely története I. A kezdetektől 1848-ig. Mentor, Marosvásárhely, 2009.
Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely története II. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. Mentor, Marosvásárhely, 2024.
Pál-Antal Sándor: Marosvásárhely XVII-XVIII. századi jogszabályai és polgárnévsorai. Mentor, Marosvásárhely, 2006.
Pál-Antal Sándor: Marosszék faluközösségei 1848 előtt. In: Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére. Kecskemét, 2004. 325–342.
Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat-történet. Mentor, Marosvásárhely, 2002.
Róth András-Lajos – Róth Edit: Aranyosszék társadalmi fejlődése (1642–1821). Areopolisz. Történelmi és Társadalomtudományi Tanulmányok V. Csíkszereda, 2006. 6–42.
Sebestyén Mihály: Időtár III. Marosvásárhely történeti kronológiája 1919-től 1944-ig. Mentor, Marosvásárhely, 2011.
Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történelméből. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2005.
Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII-XIX. században. Bp., 2001.
Szabó Károly: A régi székelység. Kolozsvár, 1890.
Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Bp. 1927.
Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely székek. In: Gáldi László (szerk.): Matolcsy Ildikó – Sebestyén Lajos – Szalay Károly (szerk.): Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok I. Bp., 1986.
Szász Hunor: Közigazgatás és hatalomgyakorlás Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken a 18. században. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2024.
Székely Zoltán: Sepsiszentgyörgy története a középkor végéig. Jókai Nyomda Rt., Sepsiszentgyörgy, 1948.
Szigethi Gyula Mihály: Nemes Udvarhely-Szék Statisztikai leírása. Nemzeti Társalkodó 1831, első félév, 40. 46–48. 55–56.
Tóth Levente: Református nemesek Udvarhelyszék és az Udvarhelyi Református Egyházmegye igazgatásában (17–19. század). In: Egyed Emese – Pakó László (szerk.): Certamen 1. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2013.
Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007.
Vargáné Balogh Judit: Székelyudvarhely városi elitjének kialakulása a 16-17. század fordulóján. URBS, 3/1, 2008. 313-316.
Vofkori Mária: A közigazgatási és jogi intézményrendszer és annak fejlődése a székelyeknél. In: Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár, 1999. 485–500.
Városok
Albrecht József: Das ungarische Municipalwesen. In: Hormayr-féle Taschenbuch für die vaterländische Geschichte. Neue Folge, 3. Jg. München, 1832.
Bácskai Vera: A mezővárosi önkormányzat a XV. században és a XVI. század elején. In: Bónis György – Degré Alajos (szerk.): Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1971
Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV században. Bp., 1965. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. Új sorozat 37).
Bácskai Vera: Városok és polgárok Magyarországon. I. Bp., 2007.
Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Akadémiai, Bp., 1988.
Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris, Bp., 2002.
Bácskai, Vera: Small Towns in Eastern Central Europe. In: Clark, Peter (ed.): Small Towns in Early Modern Europe. Cambridge, 1995.
Eötvös József báró: A szabad királyi városok képviselő testületéről. Beszédei. I. kötet. Bp., 1875.
Eötvös József báró: A szabad királyi városok szabályokat alkotó jogáról. Beszédei. I. kötet. Bp., 1875.
Eötvös József báró: A városok országgyűlési szavazatáról. Beszédei. I. kötet. Bp., 1875.
Berkeszi István: Temesvár sz. kir. város kis monographiája. Temesvár, 1900.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp., 1901.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye és Szatmárnémeti. Bp., 1908.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye és Temesvár. Bp., 1914.
Buday László – Laky Dezső (szerk.): Magyarország városainak háztartása az 1910. évben. Kiadja a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat. 58. kötet. Bp., 1916.
Chaply József Alajos: Polgártükör, vagyis a honi polgárság és szabad királyi városok jogait érdeklő oktatás. I–III. Pest, 1839–40.
Ciupea, Ioan: Făgăraş. Mic îndreptar turistic. Ed. Sport-Turism, București, 1983.
Csetri, Alexa – Imreh, Ștefan: Aspecte ale situației și dezvoltării orașelor din Transilvania (1786‒1848). Studia Universitatis Babeș‒Bolyai. Series Historia (11). Fasc. 2., 1966. 61–76.
Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigazgatásban. Kolozsvár, 1941.
Csizmadia Andor: A magyar városok kegyurasága. Győr, 1937.
Csizmadia Andor: Fertálymesterek és tizedesek szerepe a magyar városok gazdasági és szociális életében. Szociális Szemle 3. évf. 1942, 4−6. sz. 77−81.
Csizmadia Andor: Tizedesek a régi Kolozsváron. Kolozsvár, 1942.
Csontos József: Városaink Mátyás korában, Sárospatak, 1893.
Dáné Tibor Kálmán – Egyed Ákos – Sipos Gábor – Wolf Rudolf (szerk.): Kolozsvár 1000 éve. Kolozsvár, 2001.
Dáné Veronka: „Az Őnagysága széki így deliberála”. Torda vármegye fejedelemségkori bírósági gyakorlata. Debrecen–Kolozsvár, 2006. (Erdélyi Tudományos Füzetek 259.)
Dáné Veronka: Torda vármegye fejedelemségkori tisztségviselői. Századok 148 (2014), 5. sz. 1111–1129.
Demkó Kálmán: Egy rendőri szabályzat a XVII. század végéről. Századok, 1880.
Egyed Ákos: A korszerűsödő Kolozsvár három évtizede (1867–1900). In. Német Zsófia – Sasfi Csaba (szerk.): Kőfallal, sárpalánkkal. Várostörténeti tanulmányok. (Rendi társadalom – polgári társadalom 7). Hajnal István Kör, Csokonai kiadó, Debrecen, 1997. 88–126.
Ernyes Mihály: A magyar rendőrség története I. Bp., 2022.
Fazakas László – Ferenczi Szilárd – Fodor János – Gál Zsófia: Minta és felzárkózás. Kolozsvár és Marosvásárhely fejlődéstörténetének összehasonlítása Szvacsina Géza és Bernády György polgármestersége idején. Iskola Alapítvány, Kolozsvár, 2021.
Fazakas László: Közművesítés Kolozsváron: A vízvezeték és csatornahálózat kiépítésének társadalmi és gazdasági vonatkozásai 1790–1914. (Doktori disszertáció) Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger, 2023. Témavezetők: Pál Judit – Papp József.
Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp. 1885.
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár várospolitikája 1886–1918. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2024.
Feștilă, Aurel S.: Organizarea și structura organelor de conducere ale orașului. Organizarea administrativă. In: Boca, Mitofan (coord.): Monografi a municipiului Baia Mare. Vol. I. Baia Mare, 1972. 205–210.
Fleisz János: Város, kinek nem látni mását. Nagyvárad a dualizmus korában. Charta, Nagyvárad, 1997.
Fleisz János: Város, társadalom, kultúra: Nagyvárad a 19-20. században. Sapientia Varadiensis Alapítvány, Nagyvárad, 2005.
Fügedi Erik: Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. In: Uő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981, 336–363, 515–519.
Gálfi Emőke: Gyulafehérvár és a körülötte fekvő mezővárosok kapcsolata a 16. század második felében. Erdélyi Múzeum, 80. kötet, 1. füzet, 2018. 47–53.
Gárdonyi Albert: A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. Városi Szemle, 1939.
Gulyás László Szabolcs: Megjegyzések az Északkelet-magyarországi mezővárosok középkori fejlődésének jellemzőihez. Századok, 147(2013).
Gulyás László Szabolcs: Városfejlődés a középkori Máramarosban. Kolozsvár, 2014 (Erdélyi Tudományos Füzetek 280.).
Gyarmati Zsolt: „Egy sajnálatos közigazgatási baleset”, avagy A kolozsvári főtérrendezés problematikája (1852–1890). In. Uő: Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. Komp-Press, Kolozsvár, 2005. 41–64.
H. Német István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon. II. Doktori mestermunkák. Bp., 2004.
Hóman Bálint: A magyar városok az Árpádok korában. Bp., 1908.
Igyártó Gyöngyi: A máramarosi koronavárosok. Ungvár-Bp., 2005.
Iványi Béla: A városi polgárjog keletkezése és fejlődése. Bp., é. n.
Iványi István: Lugos rendezett tanácsú város története. Szabadka, 1907.
Jakab Elek: Kolozsvár története. I–III. Buda, 1870–1888.
Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története 2. és 3. kötetéhez. II. Buda, 1870.
Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. Buda, 1870.
Jászay Pál: A szabad királyi városok szavazatjoga az országgyűléseken. Pest, 1843.
Kajtár István: Magyar városi önkormányzatok (1848–1918). Akadémiai, Bp., 1992.
Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp., 1972.
Kiss András: Kolozsvár város önkormányzati fejlődése az 1458-as „unióig”és kiteljesedése az 1568-as királyi ítélettel. Erdélyi Múzeum, 59. kötet, 3–4. füzet, 1997.
Kovács Kiss Gyöngy (szerk.): Impériumváltás Erdélyben (1918–1920). Iskola Alapítvány, Kolozsvár, 2020.
Kubinyi András: Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. Történelmi Szemle, 46(2004). 12–22, 137–158.
Kupán Árpád: Nagyvárad nagy változásainak vezéregyéniségei. Partiumi füzetek 70, Varadinum Script, Nagyvárad, 2012.
Lakatos Bálint: Mezővárosi és falusi önkormányzati testületek Magyarországon a késő középkorban. Századok, 148(2014). 2. 495–530.
Lakatos Ottó: Arad története. Arad, 1880.
Lázár Gyula: Arad vármegye és Arad szab. kir. város története. Erdélyi Múzeum, 12. évf. 6. sz., 1895. 352-354.
Lukács Antal: Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok. In: Hermann Gusztáv Mihály – Kolumbán Zsuzsánna (szerk.): Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében. Autonomii istorice în spațiul carpato- dunărean. Székelyudvarhely – Csíkszereda, 2004. 54–59.
Lupescu Makó Mária (főszerk.): Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok. EME, Kolozsvár, 2018.
Lupescu Radu: Kolozsvár korai történetének buktatói. Erdélyi Múzeum, 67. kötet, 3-4. füzet, 2005. 25–77.
Mályusz Elemér: Geschichte des Bürgertums in Ungarn. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 1928.
Mályusz Elemér: Polgárságunk részvétele a középkori országgyűléseken. Protestáns Szemle, 1927.
Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szabad királyi város története. I–II. Arad, 1892–95.
Márkos Albert (ford.): Kolozsvár leírása 1734-ből. Kolozsvár, 1944.
Mátyás-Rausch Petra – Oborni Teréz (szerk.): „…munkálkodom is örömöst én Várad építésén és megtartásában”: Várad és Bihar vármegye a kora újkorban. Tanulmányok Biharország történetéről 11. Collegium Varadinum, Nagyvárad, 2023.
Mátyás-Rausch Petra: A városvezető és gazdasági elit összetétele Nagybányán 1569 és 1581 között. Erdélyi Múzeum, 78. kötet, 1. füzet, 2015. 51–63
Mátyás-Rausch Petra: Nagybánya városvezető elitje és az önkormányzati testület szerkezete (1569–1600). In: Egyed Emese – Pakó László (szerk.): Certamen. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában. III. Kolozsvár, 2016. 271–282.
Mikulik József: Magyar kisvárosi élet 1526–1715. Rozsnyó, 1885.
Nagy Ferenc: A magyar városi jog. Bp. 1912.
Nagy Mihály: Szatmárnémeti sz. kir. város egyházi és polgári története. Szatmár, 1861.
Niedermaier, Paul: Siebenbürgische Städte. Bukarest, 1979.
Oborni Teréz: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről. URBS 1, 2006.
Ocsovsky Ferenc Ágoston: Historia urbis Tirnaviensis. Nagyszombat, 1843.
Orbán Balázs: Torda város és környéke. Bp., 1889.
Orbán János: Székelykeresztúr története. Kolozsvár, 1943.
Ortvay Tivadar: Temes vármegye és Temesvár város története. I–IV. Pozsony, 1896. Bp. 1914.
Pál Judit: A szabadság ára: Szatmárnémeti harca a szabad királyi városi rangért a 18. század elején. URBS, 1/1, 2006. 203-225.
Pál Judit: Administrația și elita orașului Satu Mare în prima jumătate a secolului al XVIII-lea. In: Rădvan, Laurențiu: Orașul în spațiul românesc între Orient și Occident. Tranziția de la medievalitate la modernitate. Editura Universității „Alexandru Ioan Cuza”, 2007. 115–129.
Pál Judit: Katolikus bíró a református város élén : egy városi bíró karrierje a 18. század közepén Szatmárnémetiben. URBS, 3/1, 2008. 205–226.
Pál Judit: Várostörténeti kutatások Erdélyben a második világháború után. In. Pál Judit – Fleisz János (szerk.): Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Pro-Print, Csíkszereda, 2001. 9–19.
Pál, Judit: Urban Development and Infrastructure in Transylvania Cities in the Dualist Period. In: Bojana, Miljakovic-Katic – Strjan, Rudic (eds.): The Special Planning in Southeastern Europe (until the Second World War). University of Belgrade, Belgrad, 2011. 203–218.
Palugyay Imre: Szabad királyi városok leírása. Pest, 1853.
Pascu, Ștefan, Pataki József, Popa, Vasile (szerk.): Clujul. Cluj, 1957.
Pásztor József: A szabad királyi városok szavazati joga. Szeghalom, 1935.
Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok, 1934.
Preuer György: Dissertatio inauguralis iuridica de civitatis muneribus. Buda, 1784.
Preyer, N.: Monographie der königl. Freistadt Temesvár. Temesvár, 1853.
Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen I–VII. Brassó, 1886–1916.
Rédey Miklós: Magyarország városi rendőrsége és annak újjászervezése. Győr, 1892.
Rozvány György: Nagyszalonta mezőváros története. Nagyszalonta, 1870.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Dés mint Szolnok és Doboka vármegye központi helye. In: Pál Judit – Rüsz Fogarasi Enikő (szerk.): Tanulmányok Erdély újkori történelméről. Magyari András Emlékkönyv. Kolozsvár, 2002. 179–185.
Rüsz-Fogarasi Enikő: Központi helyek az erdélyi középkori vármegyékben. In: Pál Judit – Fleisz János (szerk.): Erdélyi várostörténeti tanulmányok. Csíkszereda, 2001. 20–42.
S. Benedek András: A máramarosi koronavárosok. A polgári létforma fél évezrede egy viharos sorsú városszövetségben. Kisebbségkutatás 8 (1999). 207–211.
Schünemann, Konrád: Die Entstehung des Stadtewesens in Südosteuropa. 1. Band. Breslau, 1929.
Sonkoly Gábor: Erdély városai a XVIII−XIX. században. L’Harmattan, Bp., 2001.
Steeger, J.: Darstellung der Rechte und rechtlichen Gewohnheiten der königlichen freien Städte in Ungarn. 2 Teile. Wien, 1834.
Ştefan Pascu (szerk.): Istoria Clujului. Cluj-Napoca, 1974.
Sütő Kálmán Zsolt: A nagybányai önkormányzati testület szerkezete a 16–18. században. Erdélyi Múzeum, 80. kötet, 1. füzet, 2018. 71–87.
Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kolozsvár, 1946.
Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. I–II. Bp. 1913.
Szalay József: Városaink a XIII. században. Bp., 1878.
Szalay László: A szabad királyi városok szavazatjoga. Publicistai dolgozatok. I. kötet. Pest, 1847.
Szalay László: Szabad királyi városok s az országos reform. Publicistai dolgozatok. I. kötet. Pest, 1847.
Szász Anikó: Dés városvezetése 1541–1600 között. Erdélyi Múzeum, 80. kötet, 1. füzet, 2018. 54–70.
Szekernyés János: Az első magyar kultúrváros megalkotója. Művelődés 72. évf. 4. sz. 24–23.
Szekernyés János: Temesvár kövei. Krétarajzok a Józsefvárosból. Mirton, Temesvár, 1999.
Szekernyés János: Temesvár kövei. Préselt virágszirmok az Erzsébetvárosból. Művelődés, Kolozsvár, 1999.
Szende Pál: Magyar városok a középkor végén. Bp. 1912.
Szongott Kristóf: Szamosújvár sz. kir. város monographiája. I–IV. Szamosújvár, 1902.
Szuborics János: A szabad s királyi városok és polgárainak törvényes igazai magyar hazánkban. Magyaróvár, 1839.
Szűcs Jenő: Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Művelt Nép, Bp., 1955.
Takáts Sándor: A városi hadnagyok, a parasztkapitányok és a zápisztisztek. A magyar múlt tarlójáról. Bp. é. n.
Takáts Sándor: A városi követek küzdelme a személyes szavazati jogért. Budapesti Szemle, 1932.
Thirring Gusztáv (szerk.): Magyar városok statisztikai évkönyve. Házi ny., Bp., 1912 (újrakiadva: 2020, Trianon Múzeum).
Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története. Szepesi Lapok nyomdavállalat, Igló, 1913.
Tivai Nagy Imre: Emlékezés régi csíkiakról. Csíkszereda, 2009.
Tóth Miklós: Szilágysomlyó. Kolozsvár, 1994.
Ujfalusy János: A szabad királyi városokról. Pest, 1840.
Veres Miklós: A tárnoki hatóság és a tárnoki szék 1526–1849. Bp., 1968.
Wenzel Gusztáv: Magyarország városai és városjogai a múltban és jelenben. Bp., 1877. (Akadémiai értekezések a társadalomtudományok köréből IV.)
Wildner Ödön: Várostudományi tanulmányok. Városi Szemle, 1930.
Zsoldos Ignác: A mezei rendőrség főbb szabályai. Az 1840: IX törvénycikk nyomán. Pápa, 1843.
Községek, falvak
Ábrám Zoltán: Szentegyháza. 1998.
Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Politzer, Bp., 1906.
Elenchus Civitates, Oppida & Pagos I.M. Principatus Transsylvaniae. ordine alphabetico juxta Comituum, Difstrictuum, & Sedium, Proceffus exhibens. In: Schematismus dicasteriorum et officialium Magni Principatus Transsylvaniae pro anno M.DCCC. Claudiopoli.
Elenchus Civitates, Oppida et Pagos in M. Principatu Transsylvaniae ezistentes, distincta serie juxta Comitatus, Districtus, et Sedes exhibens. In: Calendarium novum et vetus ad annum vulgarem M. DCCC. XXVII. Claudiopoli Typis Lycei Regii.
Elenchus Civitates, Oppida et Pagos in M. Principatu Transsylvaniae existentes, distincta serie juxta Comitatus, Districtus, et Sedes exhibens. In: Calendarium novum, et vetus ad annum bissextilem M. DCCC. XXVIII. Claudiopoli Typis Lycei Regii.
Elenchus. Nomina Civitatum, Oppidorum, et Pagorum in M. P. Transylvaniae exiftentium ordine Alphabetico distinctaque serie, juxta Comitatuum, Procefsus, Districtus, et sedes exhibens. In: Calendarium novum, ad annum M. DCCCXVII. Claudiopoli, Typis Lycaei Regii.
Fehér János: Dobó. Egykori település a Kormos mentén. Dobó-Valál Egyesület, Barót, 2014.
Fekete Árpád, Józsa András, Szőke András, Zepeczáner Jenő: Szováta 1587–1989. Múzeumi füzetek 15. kötet. Székelyudvarhely, 1998.
Feneșan, Costin: Districtul Dobra și privilegiile sale pînă spre sfîrșitul veacului al XV-lea. In: Anuarul Institutului de Istorie din Cluj 27 (1985-1986). 301–321.
Feneșan, Costin: Privilegiile târgului Dobra până la 1552. Arhiva Românească 1 (1995). 1. sz. 151–158.
Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950. Sorozat: Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból. 32. kötet. Nógrád megyei Levéltár, Salgótarján, 2002.
Garda Dezső: Székely hadszervezet és faluközösség. Gyergyószentmiklós, 1994.
Ghita, Eugen: Habitatul semiurban şi urban în comitatul Arad în secolul al XVIII-lea. In: Bolovan, I., Mureşan, C. & Hărăguş, M. (red.): Perspective demografice, istorice şi sociologice. Studii de populaţie. Presa Univ. Clujeană, Cluj-Napoca, 2008. 263-278.
Gyergyóújfalu monografiája, Csíkszereda, 1999.
Imreh István – Pataki József: A székely falu gazdasági-társadalmi szerkezete a XVI. sz. végén és a XVII. sz. elején. In: Benkő Samu – Demény Lajos – Vekov Károly (szerk.): Székely felkelés 1595–1596. Bukarest, 1979.
Imreh István: A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából. Kriterion, Bukarest, 1973.
Imreh István: A törvényhozó székely falu. Kriterion, Bukarest, 1983.
Keszeg Vilmos: Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történtéhez, 2003.
Kisgyörgy Zoltán – Veres Péter (szerk.): Bölön. Falufüzetek 4. Székelyudvarhely, 1998.
Lehoczky Tivadar: Adalékok az oláh vajdák, oláh és orosz kenézek és soltészok és szabadosok intézményéhez hazánkban. Történelmi Tár, 1890.
Mândruţ, O. – Ardelean, A.: Rolul condiţiilor fizico-geografice în evoluţia populaţiei şi aşezărilor umane din judeţul Arad. In: Ziridava X., 1978.
Máthé Attila: Fehéregyháza története. Kiadja a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Fehéregyháza, 1999.
Pál-Antal Sándor, Ördögh Imre, Balázs Dénes, Miklós Márton: Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hét évaszázada. Marosvásárhely, 1996.
Pál-Antal Sándor: Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hétszáz éve. Mentor, Marosvásárhely, 1996.
Popp, N.: Crişana şi Maramureşul în conscripţia iosefină. Bucureşti, 1947.
Salzer, Johann Michael: Der königl. freie Markt Birthälm in Siebenbürgen. Wien 1881.
Sturza, Marius: Bad Sovata. Siebenbürgen, é.n.
Szabó István: A középkori magyar falu. Bp., 1969.
Vámszer Géza: Szakadát. Egy Szeben megyei magyar szorvány. Kolozsvár, 1940.
Határőrvidék, katonai kerületek
A középkori székelység és a határőrzés. In: Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből. Énlaka – Székelyudvarhely, 2012. (Énlaka Konferenciák 3.). 31–42.
B. Szabó János: A székelyek katonai szerepe Erdélyben a mohácsi csatától a Habsburg uralom megszilárdulásáig (1526-1709). In: Nagy József (szerk.): Határvédelem évszázadai Székelyföldön, Csíkszék és Gyímesek vidéke. Szépvízért Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2018.
Ballagi Aladár: A határőrvidék és legújabb monographusa. Századok, 1884.
Göllner, Carol: Regimentele grănicerești din Transilvania 1764–1851. [Bukarest], 1973.
Hegyi Géza: A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított székelyföldi helynevei. In: Sófalvi András – Visy Zsolt (syerk.): Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség kori történelméből. Énlaka – Székelyudvarhely, 2012. 97–113.
Hietzinger, Karl Bernhard v.: Statistik der Militärgrenze des österreichischen Kaiserthums. I–II. Wien, 1817.
Kordé Zoltán: Katonai kötelezettséggel tartozó és kiváltságolt népelemek a középkori Magyar Királyságban. In: Székelyföld története, I. Kötet (A kezdetektől 1562-ig). MTA-BTK-EME-HRM, Székelyudvarhely, 2016. 73–88.
Nagy József (szerk.): A határvédelem évszázadai Székelyföldön. Csíkszék és a Gyimesek vidéke. Szépvíz, 2018.
Schwicker, J. H.: Geschichte der österreichischen Militärgrenze. Teschen, 1883.
Sófalvi András: A székelység szerepe a középkori és a fejedelemség kori határvédelemben. Erdélyi Múzeum, 74 kötet, 3. füzet, 2012. 3–22.
Șotropa, Valeriu: Districtul grăniceresc năsăudean și locul său în lupta pentru progres social și libertate națională a românilor din Transilvania. Cluj-Napoca, 1975.
Stopfer, Math.: Erläuterungen über die Militär-Grenz-Verwaltung des österreichischen Kaiserhums. Wien, 1838.
Stopfer, Math.: Lehrbuch über die Militär-Grenz-Verwaltung. Gratz, 1841.
Szádeczky-Kardoss Lajos: A székely határőrség szervezése 1762-64-ben. Okirattárral, 1761-1790. Magyar Tudományos Akadémia, Bp., 1908.
Teleki Domokos: A székely határőrség története. A szerző hátrahagyott kéziratából közzéteszi: Szabó Károly. Franklin-Társulat Bizománya, Budapest, 1877.
Vanifek, Fr.: Specialgeschichte der Militärgrenze. I–IV. Wien, 1875.
Vári András – Pál Judit – Brakensiek, Stefan: Herrschaft an der Grenze. Mikrogeschichte der Macht im Östlichen Ungarn im 18. Jahrhundert. Köln–Weimar–Bécs, 2014.
Zsoldos Attila: Confinium és marchia – Az Árpád-kori határvédelem néhány intézményéről. Századok, 2000, 137. évf, 1. sz. 99–116.
1918(20)–2025
Erdély a román közigazgatásban
A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság – A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Igazgatósága, Bukarest, 1960. 29.
Agrigoroaiei, Ion: Măsuri de unificare legislativă și administrativă în România Întregită. In: Analele științifice ale Universității „Alexandru Ioan Cuza” din Iași, seria Istorie, 44-45/1998-1999. 59–76.
Bajtalan Hunor: A regionalizáció folyamata Romániában: 1859–2013. Erdélyi Társadalom, 11 (2), 2013. 67–83.
Bárdi Nándor (szerk.): Autonóm magyarok? Székelyföld változása az ötvenes években. Pro-Print, Csíkszereda, 2005.
Bárdi Nándor: A romániai magyar kisebbség a két világháború között. In: Bárdi Nándor – Fedinec Csilla – Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat, Bp., 2008. 90–97.
Bárdi Nándor: Otthon és haza. Tanulmányok a romániai magyar kisebbség történetéről. Pro-Print, Csíkszereda, 2013.
Bottoni, Stefano: Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952–1960). Pro-Print, Csíkszereda, 2008.
Calcan, Gheorghe: The Administrative Unification of the Completed Romania. The Stages of the Administrative Integration of Transylvania, 1918–1925. Transylvanian Review of Administrative Sciences 2010/6 (30). 16–29.
Calcan, Gheorghe: Unificarea administrativă a României întregite (1918-1925). Integrarea Basarabiei, Bucovinei și Transilvaniei în structurile administrației românești. Mega, Cluj-Napoca, 2016.
Ciobanu, Vasile: Contribuţii la cunoaşterea istoriei saşilor transilvăneni 1918–1944. Hora, Sibiu, 2001.
Demeter Csanád: Rurbanizáció. Területfejlesztési és modernizációs politika a Székelyföld elmaradott régióiban 1968–1989. Státus, Csíkszereda, 2014.
Egry Gábor: Fallen between Two Stools? Imperial Legacies, State-Society Relationships and the Limits of Building a Nation-State in Romania after the First World War. In: Südost-Forschungen, 79 (2020). 4–31.
Egry Gábor: Közvetlen demokrácia, nemzeti forradalom. Hatalomváltás, átmenet és a helyi nemzeti tanácsok Erdélyben, 1918–1919. Múltunk, 2010/3. 95.
Egry Gábor: Posztbirodalmi átmenetek? In: Ábrahám Barna – Egry Gábor (szerk.): Összeomlás, uralomváltás, nemzetállam-építés 1918–1925. Dokumentumválogatás I. kötet: Románia. Budapest: Napvilág, 2019. 33–43.
Egry Gábor: Unholy Alliance? Language Exams, Loyalty, and Identification in Interwar Romania. Slavic Review, 2017/4. 959–982.
Ehrlich Béla (összeáll.): Kalauz segédkönyvecske községi jegyzői, községi bírói, anyakönyvvezető munkák végzéséhez. Székelyudvarhely, 1923.
Fodor János: Impériumváltás Marosvásárhelyen 1918-1922. In: Múltunk, Bp., 2016/2. 152–155.
Fodor János: Kormány- és impériumváltások hatása Marosvásárhelyen – A város vezetése a huszadik század első évtizedeiben. Kelet-Közép-Európai történelmi tanulmányok/East Central European Historical Studies 2/1, 2024. 151–172.
Fritz László: A közigazgatási választások eredményei. Magyar Kisebbség, 1930, 9(7), Lugos. 234–239.
Galea, Aurel: Formarea și activitatea Consiliului Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria (2 decembrie 1918 – 10 aprilie 1920). Tipomur, Târgu Mureș, 1996.
Galea, Aurel: Procesele verbale ale Consiului Dirigent ale Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Editura Dimitrie Cantemir, Târgu Mureș, 1999.
Gidó Attila: Két évtized. A kolozsvári zsidóság a két világháború között. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2016.
Gidó Csaba: Udvarhely megye közigazgatás-története impériumváltástól impériumváltásig (1918-1940). In: Areopolisz XIV, Areopolisz Egyesület, Székelyudvarhely, 2015. 225–277.
Groza, Mihai-Octavian: Județul Alba în toamna și iarna anului 1918. Memoria revoluției și a violenței revoluționare. In: Dumbrăvescu, Nicolae (red.): Tinerii istorici și cercetările lor. Vol. III. Argonaut, Cluj-Napoca, 2016. 131–140.
Guțan, Manuel: Istoria administrației publice locale în statul român modern. All Beck, București, 2005.
Györke Zoltan: Instituţia prefecturii în perioada interbelică (1923–1938) Proiecţii legislative. In: Revista Transilvană de Ştiinţe Administrative, 2010, 3 (27), Kolozsvár. 79–96.
Iancu, Gheorghe: Contribuția Consiliului Dirigent la consolidarea statului național unitar român (1918-1920). Cluj-Napoca: Dacia, 1985.
Indicator alfabetic al localităţilor din Republica Populară Romînă. Editura Şiinţifică, Bucureşti, 1956.
Ionașcu, Aurelian: Problema unificării legislaţiei civile în cugetarea juridică românească (1919–1939). In: Pandectele române, partea a IV-a, București, 1942.
Judeţele României socialiste. Ed. II. Ed. Politică, Bucureşti, 1972.
László Márton: Maros-Torda/Maros megye közigazgatása 1918–1938 között. In: Areopolisz XIV, Areopolisz Egyesület, Székelyudvarhely, 2015. 195–223.
Leuștean, Lucian: România și Ungaria în cadrul „Noii Europe” (1920–1923). Polirom, Iași, 2003.
Longaver, Timea – Popovici, Vlad: Consideraţii privind corpul funcţionarilor administrativi judeţeni din zonele cu populaţie săsească în perioada 1919–1925. Studia Universitatis Cibiniensis. Series Historica, 2018, 15. 159–172.
Martinovici, Constantin – Istrati, Nicolae: Dicţionarul Transilvaniei, Banatului şi celorlalte ţinuturi alipite. Ardealul, Kolozsvár, 1921.
Muraru, Ioan –Tănăsescu, Elena Simina: Drept constituţional şi instituţii politice. C. H. Beck, Bukarest, 2006.
Nagy Botond: Háromszék közigazgatása 1918-1940 között. In: Areopolisz XIV, Areopolisz Egyesület, Székelyudvarhely, 2015. 161–188.
Nagy Lajos: A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Nagy-Romániában. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet RT, Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1944.
Nagy Szabolcs: Impériumváltás Sepsiszentgyörgyön 1918-1919. Acta Siculica 2012-2013, Sepsiszentgyörgy. 345–351.
Nistor, Ioan-Silviu: Comuna şi judeţul. Factori ai civilizaţiei româneşti unitare: evoluţie istorică. Dacia, Cluj-Napoca, 2000.
Novák Csaba-Zoltán: A megyésítés előkészítése és a nemzetiségi kérdés Romániában (1968). In: Bárdi Nándor – Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2005.
Onişor, Victor: Tratat de drept administrativ român. III. kiadás. Lumina Lex, Bukarest, 2002.
Oroveanu, Mihai: Organizarea administrativă şi sistematizarea teritoriului R.S. România. Editura Știinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1986.
Pál Judit – Popovici, Vlad: Az erdélyi főszolgabírói kar átalakulása 1918 és 1925 között. Regio, 30/4, 2022. 3–37.
Pál Judit – Popovici, Vlad: A vármegye választott tisztviselőitől a bürokratákig: Az erdélyi megyei tisztviselők professzionalizációjának/ deprofesszionalizációjának statisztikai elemzése, 1918–1925. Regio 2025/1 (33). 183–219.
Pál Judit: Főispánok és prefektusok 1918–1919-ben (A közigazgatási átmenet kérdése Erdélyben). zázadok, 2018, 152. évf, 6. szám. 1179–1215.
Pál, Judit – Popovici, Vlad: De la aleșii comitatului la birocrați: O analiză statistică a nivelului profesionalizării/deprofesionalizării funcționarilor publici județeni din Transilvania anilor 1918-1925. In: Sorin, Radu – Oliver, Jens Schmitt (szerk.): România interbelică. Modernizare politico‑instituţională şi discurs naţional. Polirom, Iasi, 2023. 159-191.
Pál, Judit– Popovici, Vlad – Sora, Andrei Florin (red.): Servitorii Statului: funcționari, funcții şi funcționarism în România modernă (1930-1948). Mega, Cluj-Napoca, 2022.
Pál, Judit: The System of Government Commissioners during the First World War and the Organization of the Government High Commissioners Office in Transylvania. Studia Universitatis „Babeș-Bolyai”, Historia, 2018/2. 62–98.
Radu, Sorin: Unificarea administrativă a României Mari în gândirea politică a lui Iuliu Maniu. Annales Universitatis Apulensis. Historica, 2-3, 1998-1999. 15–27.
Sachelarie, Ovid – Georgescu, Valentin Al.: Unirea din 1918 și problema unificării legislației. Studii. Revistă de Istorie, 1968/6. 1185–1198.
Săgeată, Radu: Organizarea administrativ-teritorială a României. Modelul interbelic. Urbanismul, serie nouă, 11., 2012. 67–70
Sandu, Dumitru: Social Disparities in the Regional Development and Policies of Romania. International Review of Social Research, 1(1), 2011. 1–30.
Sas, Florina – Sora, Andrei Florin (red.): Lungul drum către primul Statut al Funcționarilor Publicarilor Publici din România. Deziderate, (ante)proiecte, legislație, opinii și dezbateri (1918-1923). Mega, Cluj-Napoca, 2019.
Sebestyén Mihály: Időtár III. Marosvásárhely történeti kronológiája 1919-től 1944-ig. Mentor, Marosvásárhely, 2011.
Standavid, Adrian Gheorghe: Prefectura județului Mureș între anii 1919–1925. UMFST din Tg. Mureș, Tg. Mureș, 2019.
Szabó Csongor: Csík megye közigazgatása (1918–1940). Magyar Kisebbség – Nemzetpolitikai Szemle, 19. évf. 3–4. (73–74.) sz., 2014. 220–231.
Szabadi Ernő Lóránd: Székelyföld közigazgatásának alakulása és ennek a kisebbségekre gyakorolt hatása a kiegyezést követően az 1925. évi romániai egységesítő közigazgatási törvény hatálybalépéséig. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2019/3. 130–141.
Szilágyi Ferenc: A romániai Bihar megye közigazgatás-történeti fejlődése Trianontól napjainkig. Honismeret 48/4, 2020. 59-66.
Turliuc, Cătălin: Construcția națională românească și identitățile regionale. Modernizare și omogenizare în secolul al XX-lea. In: Agrigoroaiei, Ion: (coord.) – Buriană, Ovidiu – Iacob, Gheorghe – Turliuc, Cătălin: România interbelică în paradigmă europeană. Iași: Editura Universității „Alexandru Ioan Cuza”, 2005. 65–106.
Venczel József: Az erdélyi román földbirtokreform. In: Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve 1940–41. Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Intézet. 309–386.
Veress Emőd: A prefektus és a prefektúra intézménye. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 1. sz., 2003. 29–34.
Vesa Vasile: Unirea Transilvaniei cu România. In: Pop, Ioan-Aurel – Nägleri, Thomas – Magyari András (szerk.): Istoria Transilvaniei, vol. III (de la 1711 până la 1918). Academia Română, Centrul de Studii Transilvane, Cluj Napoca, 2008. 607–627.
Észak-Erdély közigazgatása 1940–1944
Csizmadia Andor: A városi közigazgatás egyszerűsítése 1–3. Városi Szemle, 1943. 29. évf.
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára 1941. Az anyaországot, a visszacsattolt Felvidéket, Kárpátalját, Kelet-Magyarországot és Felső-Erdélyt magában foglaló kilencedik kiadás. Bp., 1941.
Csonka-Magyarország közigazgatási helységnévtára 1942. A visszacsatolt Felvidéki-, keleti-, Erdélyi és Délvidéki országrészekkel. Bp., 1942.
Kniezsa István: Keletmagyarország helynevei. In: Deér József – Gáldi László (szerk.): Magyarok és románok. Magyar Történettudományi Intézet évkönyve. II. kötet. Bp., 1943. 111–313.
Sárándi Tamás: Függőben. A román kisebbség helyzete Észak-Erdélyben 1940–1944. EME – Kriterion, Kolozsvár, 2024.
Sárándi Tamás (összeáll.): Levezényelt visszacsatolás. A magyar katonai közigazgatás Észak-Erdélyben, 1940. Pro-Print, Csíkszereda, 2016.
Simon Zsuzsanna: Erdély köz- és szakigazgatása a második bécsi döntés után. In: Regio 4/1995. 60–82.
Átfogó művek és forráskiadványok
A magyar korona országainak helységnévtára. Bp., 1873–1892–1898–1900–1903–1913–1941–1942–1943–1944.
A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Talma, Pécs, 2003.
Adrian Andrei Rusu – Ioan-Aurel Pop – Ioan Drăgan (red.): Izvoare privind evul mediu românesc. Țara Hațegului în secolul al XV-lea (1402-1473). Cluj-Napoca, 1989.
Andea, A.: Habitat şi populaţie în Transilvania în secolul al XVIII-lea. In: Civilizaţie medievală şi modernă românească. Studii istorice. Cluj, 1985.
Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História MTA TTI, Bp., 1997. (Második kiadása 2003-ban.)
Bakay Kornél: A magyar államalapítás. Bp., 1978.
Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Bp., 1979.
Barta János, ifj.: A kétfejű sas árnyékában. Az abszolutizmustól a felvilágosodásig. 1711-1780. Bp., 1984.
Benczédi László (szerk.): A Thököly-felkelés és kora. Akadémiai, Bp., 1983.
Benedek Lajos: Az erdélyi részek helységnévtára. A legújabb közigazgatási, törvényszéki… adóhivatali, valamint postai beosztás szerint. Kolozsvár, 1886.
Benkő József: Erdély. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Tortoma, Barót. 2014.
Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975. Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 1978. (Ötödik, Hubai László által 2004-ig kiegészített javított kiadása 2004-ben jelent meg.)
Codex diplomaticus Transsylvaniae. Erdélyi okmánytár. I–IV. (1023–1372). Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel regesztákban közzéteszi Jakó Zsigmond. [A III. és IV. kötet Hegyi Géza és W. Kovács András közreműködésével]. Bp., 1997–2014.
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. Bp., 1890–1913.
Csetri Elek – Imreh István: Erdély változó társadalma 1767–1821. Bukarest, 1980.
Csizmadia Andor – Máthé Gábor – Nagy Endre: Magyar közigazgatástörténet (Átdolgozott kiadás). Budapesti Corvinus Egyetem, Bp., 2007.
Csizmadia Andor (szerk.): Magyar állam- és jogtörténet. Tankönyvkiadó, Bp., 1978. (Tizennegyedik kiadása 2007-ben jelent meg.)
Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976.
Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat, Bp., 1970.
D. Tóth Béla: Erdély 1849–1850 fordulóján. Erdélyi Múzeum, 2001. 63. kötet, 1-2. füzet. 42–49.
Dáné Veronka (közzét.): Torda vármegye jegyzőkönyvei. I. 1607-1658. II. 1659-1707. Kolozsvár, 2009-2014. (Erdélyi Történelmi Adatok IX/1-2.).
Danyi Dezső – Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás 1784–1787. Bp., 1960.
Deák Ágnes: From Habsburg Neo-absolutism to the Compromise, 1849–1867. New York, 2008.
Edelényi-Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle, 6., 1928. 648–714.
Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből 1790–1914. EME, Kolozsvár, 2004. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 243.)
Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben 1848–1914. Bukarest, 1981.
Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946.
Endes Miklós: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. Bp. 1935.
Fényes Elek: A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Pest, 1867.
Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Tankönyvkiadó, Bp., 1990. (Negyedik kiadása 1999-ben.)
Galántai József: Magyarország az első világháborúban 1914–1918. Akadémiai, Bp., 1974.
Gergely András – Szász Zoltán: Kiegyezés után. Bp., 1978.
Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem 1790–1918. Korona, Bp., 1998.
Gergely Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon, 1848–2000. I–III. A bevezető tanulmányt írta, a dokumentumokat összegyűjtötte, a bevezetőket és a lábjegyzeteket készítette: Cieger András – Gergely Jenő – Ignácz Károly – Kardos József – Rácz Kálmán – Réfi Attila – Strausz Péter – Zachar Péter Krisztián. L’Harmattan Kiadó – ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, Bp., 2005.
Granasztói György: A középkori magyar város. Bp., 1980.
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp., 1963.
Hajdú Zoltán: A közigazgatási régió történeti, funkcionális összefüggései és alakváltozásai Magyarországon. Magyar Tudomány, 2004/9. 942–951.
Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. Gondolat, Bp., 1975.
Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Bp., 1976.
Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról 1750–1850. Kriterion, Bukarest, 1979.
Jászi Oszkár: A Habsburg-monarchia felbomlása. Gondolat, Bp., 1983.
Juhos J. (szerk.): A magyar korona országainak helységnévtára. Bp., 1882.
Kisfaludy Katalin: Matthias Rex. Bp., 1983.
Kovach, G. – Roz, A.: Dicţionarul istoric al localităţilor din judeţul Arad. Arad, 1977.
Kovács Kiss Gyöngy: A Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamata a korabeli magyar emlékirodalom láttatásában (17. század vége – 19. század eleje). EME, Kolozsvár, 2000. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 228.)
Kovács Kiss György: Az önálló Erdélyi Fejedelemség. Korunk, XXIV. évf. 3. sz. (2013. március) 3–7.
Köpeczi Béla – Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. 2., átd. és bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1976.
Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története: Három kötetben. Akadémiai, Bp., 1986.
Kővári László: Erdély történelme. I–VI. Ráth Mór, Pest. 1866.
Kristó Gyula – Blazovich László – Géczi Lajos – Almási Tibor – Kőfalvi Tamás – Tóth Ildikó – Makk Ferenc – Piti Ferenc – Sebök Ferenc – Teiszler Éva – B. Halász Éva – Rábai Krisztina – Papp Róbert (szerk.): Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regnii Andegavensium illustrantia 1301–1387. I-XV (1301–1331), XVH-XXXVIII (1333–1354), XL (1356), XLII (1358), XLVI-L (1362–1366). Bp.-Szeged 1990-2020.
Kristó Gyula: A korai Erdély (895–1324). Szeged, 2002.
Kristó Gyula: Az Aranybulla évszázada. Bp., 1976.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Akadémiai, Bp., 1994.
Kulcsár Péter: A Jagelló-kor. Bp., 1981.
Lelkes György (szerk.): Magyar helységnév-azonosító szótár. Balassi, Bp., 1992. (Második, bővített és javított kiadása 1998-ban.)
Lenk, I.: Siebenbürgens geographisch, topographisch, statistisch, hydrographisch und orographisches Lexikon I–IV. Wien, 1839.
Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Bp., 1942.
Makkai László: Erdély története. Bp., 1946.
Mártonffy Károly: A magyar közigazgatás megújulása. Bp., 1939, 2. köt. 1940.
Merényi László: Boldog békeidők… Magyarország 1906-1914. Bp., 1978.
Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris, Bp., 1995. (Ötödik, átdolgozott kiadása 2003-ban.)
Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet. Osiris, Bp., 1996. (Negyedik, átdolgozott kiadása 2007-ben.)
Novák Csaba Zoltán (szerk.): Elitek Háromszéken a 19–20. században. A politikai, gazdasági, egyházi és kulturális élet szereplői. Tanulmányok. Pro-Print, Csíkszereda, 2015.
Pach Zsigmond Pál (szerk.): Magyarország története tíz kötetben. Akadémiai, Bp., 1976–1989.
Pál Judit – Vlad Popovici – Fehér Andrea – Ovidiu Emil Iudean (szerk.): Parliamentary Elections in Eastern Hungary and Transylvania (1865–1918). Berlin, 2018.
Pál Judit: Unió vagy „unificáltatás”?: Erdély uniója és a királyi biztos működése (1867–1872). Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2010.
Papp-Váry Árpád: Magyarország története térképeken. Kossuth–Cartographia, Bp, 2002.
Pascu, Ștefan (red.), întocmit de Sabin Belli – Ioan Dani – Aurel Rădutiu – Viorica Pervain – Konrad G. Gündisch – Marionela Wolf – Adrian Rusu – Susana Andea – Lidia Gross – Adinei Dincă: Documenta Romaniae Historica. Seria C. Transilvania. București, 1977-2014.
Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Bp., 1975.
Pop, Ioan-Aurel – Marcu Istrate, Daniela – Sălăgean, Tudor – Simon, Alexandru: De vertice montis. Feleacul. Clujul și Transilvania în Evul Mediu. Cluj-Napoca, 2017.
Réső Ensel Sándor: Régi vármegyék, székek, kerületek és vidékek neveinek eredete. Bp., 1894.
Romsics Ignác (főszerk.): Magyarország története. Akadémiai, Bp., 2015.
Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében. Bp., 1976.
Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés. 1849-1867. Bp., 1981.
Szabó Károly – Szádeczky Lajos – Barabás Samu (szerk.): Székely oklevéltár. I-VIII. Bp., 1872-1934.
Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára I–II. Pro-Print, Csíkszereda, 2003.
Szaller Gy.: Magyarország földleírásának rövid foglalattya egygy hozzá tartozandó ujonnan rajzolt mappával egygyütt. Schauff János, Pozsony, 1796.
Szilágyi Sándor (szerk.): Erdélyi Országgyűlési Emlékek. I–XXI. Bp., 1875–1898.
Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel mívelődésére. Heckenast, Pest, 1866.
Teke Zsuzsa: Hunyadi János és kora. Bp., 1980.
Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Akadémiai, Bp., 1973.
Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740. Akadémiai, Bp., 1973.
Újváry Zsuzsanna: „Nagy két császár birodalmi között.” A hosszú háborútól Bethlen Gábor haláláig. Bp., 1984.
Vályi András: Magyar Országnak leírása. I–III. kötet, Buda, 1796–1799.
Várady Géza: Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag! Bp., 1976.
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. Kovászna, Hargita és Maros megye II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye, III. Arad, Krassó-Szörény és Temes megye. Népszámlálási adatok 1850-1992 között. Budapest, Csíkszereda 1998, 1999, 2000.
Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. Az erdélyi fejedelemség a török kiűzésének korában. 1660–1711. Magvető, Bp., 1954.
Vofkori László: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza. Balaton Akadémia könyvek 18. Vörösberény, 1996.
Zimmermann, Franz – Weiner, Carl – Müller, Georg – Aimer, Michael – Gündisch, Gustav – Gündisch, Herta – Nussbächer, Gernot – Gündisch, Konrad G. (szerk.): Urkundenbuch zur Geschichte der Detschen in Siebenbürgen. I-VII. (1191-1496). Hermannstadt, Bukarest 1892-1991. – Kiegészítései és folytatása: Armgart, Martin – Dincă, Adinel – Șindilariu, Thomas – Verók Attila – May, Sarah – Gerstner, Johannes – Nussbächer, Gernot (szerk.): Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen (Online-Fassung). Universität Trier, 2012.
Névtárak
C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. 1. Főpapok és bárók. MTA Bölcsészett udományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet, Bp., 2017.
C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás – W. Kovács András: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. II. Megyék. MTA Bölcsészett udományi Kutatóközpont – Történettudományi Intézet, Bp., 2017.
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. I-II. Bp., 1996. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 5.)
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár várospolitikája 1886–1918. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2024.
György Árpád Botond: Marosvásárhely archontológiája, 1604–1700. Erdélyi Múzeum, 2023, 85. kötet, 1. füzet. 53–80.
Koncz József: Hunyadvármegye főispánjai (1540–1711). Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 11/1900, Déva, 1900. 145–147.
Kovács András: A megye működése a középkori Erdélyben (14. század eleje – 1540). Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Történelem- és Néprajzi Doktori iskola, 2021 (Témavezető: Dr. Solymosi László).
Lázár Miklós: Erdély főispánjai 1540–1711. Bp., 1889. – Kiegészítés hozzá: Torma Károly: Adalék gróf Lázár Miklós „Erdély főispánjai (1540–1711)” czímű közleményéhez. Századok 23/1889. 4. sz. 311–324.
Magyarország tiszti- cím és névtára, 1873–1918. Budapest, Magyar Király Központi Statisztikai hivatal, 1873–1918.
Rubinek Gyula: Magyarországi gazdaczímtár: Magyarország, Horvát- és Szalvónországok birtokosainak és bérlőinek czímjegyzéke, az egyes megyék monográfiájával. Pátria, Bp., 1911.
Szász Hunor: Közigazgatás és hatalomgyakorlás Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken a 18. században. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2024.
W. Kovács András: Az erdélyi vármegyék középkori archontológiája. EME, Kolozsvár, 2010 (Erdélyi Tudományos Füzetek 263.).
Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Bp., 2011. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak 11.)
Közigazgatási törvények
Kolosváry Sándor – Óvári Kelemen (szerk.): Magyar Törvénytár (Corpus Iuris). Törvények és Rendeletek Tára. Bp., 1896–1899.
Nagy Gyula – Kolosvári Sándor – Óvári Kelemen – Márkus Dezső (szerk.): 1000–1526. évi törvényczikkek. Bp., 1899. (Corpus Juris Hiuigarici. Magyar Törvénytár 1000-1895).
Werbőczy I.: Hármaskönyv. Magyar Törvénytár. Franklin-Társulat, Bp., 1897.
Ezer év törvényei. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torvenyei
1486. évi 60. tc. hogy az egyes megyék élére ispánokat kell tenni, és hogy ezek az ispánok ugyanabból a megyéből kötelesek maguknak tekintélyes férfiakat alispánokul kiválasztani; és azok esküjéről
1498. évi 57. tc. a vármegyei ispáni tisztséget nem kell egyházi személyek részére adományozni, hanemha olyanoknak, kik a szent és régi királyoktól kiváltságot nyertek
1504. évi 3. tc. vármegyei ispánságokat nem kell örökösen adományozni
1848. évi IX. tc. az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről
1848. évi V. tc. az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról
1848. évi XI. tc. azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek
1848. évi XVI. tc. a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról
1848. évi XXIII. tc. a szabad királyi városokról
1848. évi XXIV. tc. a községi választásokra nézve
1869. évi IV. tc. a birói hatalom gyakorlásáról
1870. évi XLII. tc. a köztörvényhatóságok rendezéséről
1871. évi XVIII. tc. a községek rendezéséről
1876. évi VI. tc. a közigazgatási bizottságról
1876. évi XX. tc. némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről
1876. évi XXXIII. tc. némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
1877. évi I. tc. némely törvényhatóságok véglegesen megállapított területének az 1876. évi XXXIII. tc. rendelkezése folytán törvénybe iktatásáról
1886. évi XXI. tc. a törvényhatóságokról
1886. évi XXII. tc. a községekről
1896. évi XXVI. tc. a magyar királyi közigazgatási biróságról
1907. évi LX. tc. a magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről
1912. évi LVIII. törvénycikk a városok fejlesztéséről
Decret-lege nr.3.631 din 11 decembrie 1918 – Unirea Transilvaniei, Banatului, Crişanei, Sătmarului şi Maramureşului cu Vechiul Regat al României
Decret-Lege nr. 3.646 din 12 decembrie 1918, privitor la împărțirea teritoriului țării în zona interioară şi în zona de operații
Decret Nr. 1 despre funcționarea în mod provizoriu a serviciilor publice, aplicarea legilor, despre funcționari și întrebuințarea limbilor. Gazeta Oficială publicată de Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Sibiu, reprint. 1919/6, január 14/27. 25–26.
Decret Nr. 2 despre funcționarea în mod provizoriu a serviciilor publice. Gazeta Oficială publicată de Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Sibiu, reprint. 1919/6, január 14/27. 26.
Decret Nr. 3 referitor la investirea cu drept municipal a orașului cu consiliu Sibiu. Gazeta Oficială publicată de Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Sibiu, reprint. 1919/6, január 14/27. 26–27.
Decret Nr. 4 pentru stabilirea unor denumiri românești la administrație și justiție [4. sz. rendelet egyes román elnevezések megállapításáról a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Gazeta Oficială publicată de Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Nagyszeben, reprint, 1919/7–12, február 1, 6, 8, 12, 19, 22. 9–10.
Normativ pentru salarizarea, numirea, încadrarea, înaintarea și pensionarea funcționarilor de stat. Gazeta Oficială publicată de Consiliul Dirigent al Transilvaniei, Banatului și ținuturilor românești din Ungaria. Cluj, 1919/69–70, november 25. 1– 8.
Ordin circular (privind înființarea posturilor de contabili la oficiile subprefectului din fiecare județ). Gazeta Oficială a Comisiunei Regionale de Unificare din Cluj. 1921/65, március 10. 2.
Ordin circular (privind activitatea și personalul sedriilor orfanale). Gazeta Oficială a Comisiunei Regionale de Unificare din Cluj. 1921/41, szeptember 8. 1.
Legea 724/1924 privitoare la dobândirea şi pierderea naționalităţii române
Legea nr. 95 pentru Unificarea Administrativă din 12 iunie 1925. In: Ministerul Justiţiei Colecţiune de Legi şi Regulamente (1 ian. 1925-31 dec. 1925) Tomul III. 1925, Bucureşti.
Legea pentru organizarea administraţiunii locale din 3 august 1929
Decret-Lege Nr. 347. leg. Administrativă din 14. August 1938. In Monitorul Oficial Nr. 187 din 14. aug. 1938.
Legea 5 din 6 septembrie 1950 privind organizarea administrativă a teritoriului Republicii Socialiste România
Decret 331/27. sept. 1952 privind modificarea Legii 5 din 1950 pentru raionarea administrativ-economică a României.
Decretul nr. 12 cu privire la modificarea Legii nr. 5/1950 publicat în Buletinul Oficial al R.P.R., nr. 1, 10. ianuarie 1956
Împărţirea administrativă a teritoriului Republica Populare Romîne. 1960, Anexa la Leg. Nr. 3/1960. Bucureşti
Decretul nr. 799 din 18. dec. 1964 privind schimbarea denumirii unor localităţi
Legea nr. 2 din 16 februarie 1968 privind organizarea administrativă a teritoriului Republicii Socialiste România
Lege pentru modificarea legii Nr. 2/1968 privind organizarea administrativă a teritoriului Republicii Socialiste România. Buletinul Oficial, 1968, Bucureşti.
Online tartalom
Szabó Pál Csaba (szerk.): A magyar állam története 1711–2006. Bölcsész Konzorcium, 2006. https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%f3_Marjanucz
Kettős kötődés. Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918). Encyclopaedia Humana Hungarica 08. https://vmek.oszk.hu/01900/01905/html/index.html
Pál-Antal Sándor – Sebestyén Mihály (összeáll.): Maros-Torda megyei olvasókönyv. https://adatbank.ro/cedula.php?kod=2490
Sárándi Tamás – Tóth-Bartos András (szerk.): „Kis magyar világ”. Észak–Erdély 1940–1944 között. https://adatbank.ro/belso.php?alk=66&k=5
A Kárpát-medencei uralomváltozások lokális történetei 1918–1920. https://adatbank.ro/belso.php?alk=106&k=5
Fehér János (összeáll.): Erdővidék honismereti olvasókönyv. https://adatbank.ro/cedula.php?kod=2488
Nagy József (összeáll.): Gyergyó digitális szövegtára. https://adatbank.ro/cedula.php?kod=2489
Demeter Lajos – Hollanda Andrea – Hubbes László – Nagy Zsófia Borbála – Szőcs Imre – Cs. Benedek Csilla (szerk.): Háromszéki olvasókönyv. Bod Péter Megyei Könyvtár – Kovászna Megye Tanácsa – Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy, 2006. https://adatbank.ro/html/cim_pdf2367.pdf
Hermann Gusztáv Mihály – P. Buzogány Árpád (szerk.): Csíki olvasókönyv. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Csíkszereda, 2009. https://adatbank.ro/html/cim_pdf2393.pdf
Hermann Gusztáv Mihály – P. Buzogány Árpád (szerk.): Udvarhelyszéki olvasókönyv. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 2008. https://adatbank.ro/html/cim_pdf2557.pdf
Tismăneanu-jelentés. Salat Levente, Stefano Bottoni, Novák Zoltán, Olti Ágoston, Lázok Klára, Nagy Mihály Zoltán, László Márton: A jelentés(nek) a magyar kisebbség történetére vonatkozó része (III. fejezet) (román nyelvű változat). https://adatbank.ro/belso.php?alk=47&k=5
Kézdivásárhely (várostörténeti) lexikon. Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete. https://www.kezdilexikon.ro/
Térképek. https://digiteka.ro/index/terkep
Térképek (Magyar történelem). https://tti.abtk.hu/terkepek?start=0
Elekes Tibor: Az erdélyi megyék közigazgatási határainak változása a középkortól napjainkig. https://elekes.adatbank.ro/
Engel Pál: Magyarország a középkor végén. Digitális térkép a középkori Magyar Királyság településeiről 1383. 1439. 1498. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadása, Bp., 2020. (telepíthető) https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/engel2020/Engel2020.zip
* A történeti Erdély + Partium + Bánság.