Erdély, Partium és Bánság fürdőtörténeti bibliográfiája

• Ausführliche Beschreibung sámtlicher Mineralbáder, Gesundbrunnen und Heilquellen des Königreichs Ungarn, Croatien und Siebenbürgen. Kaschau, 1834.
• Az utazás divatja. Útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Válogatta, előszóval és jegyzetekkel ellátta Egyed Ákos. Bukarest, 1973.
• Barbenius, Jose: Untersuchungeiniger merkwürdigen Mineralwasser der Háromszék in Siebenbürgen. Hermanstadt, 1793.
• Beudant, F. S.: Voyage mineralogiaque et geologique en Hongariae, pendant 1. année 1818. Paris.
• Bözödi György: A székely társadalom 1848-ban. Hitel (Nemzetpolitikai Szemle), 9 (1944) 5. sz. 251–272.
• Brown, Edward: Naauw keurige en gedenkwaardige Reysen,…. Hongarien etc. Amsterdam, 1696.
• Burkhardt Britta: Római kori fürdőkultúra Erdélyben: Dacia Porolissensis katonai fürdőiről. In. Fürdőélet Erdélyben. Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 33–57.
• Chemische Untersuchung einiger merkwürdigen Sauerbrunnen des Szekler Stuhl’s Háromszék. Hermannstadt, 1792.
• Conspectus systematico practicus aquarum mineralium Magni Principatus Transylvaniae indigenarum. Vindobonae, 1818.
• Crantz, Heinrich Johann von: Analyses thermarum Herculanarum Daciae Traiani celerorumque Hungariae. Accedit aquarum Hungariae, Croatiae nomenclator. Viennae, 1773.
• Crantz, Heinrich Johann von: Gesundbrunnen der Oesterreichischen Monarchie. Vienna, 1777.
• De aquis et thermis mineralibus terrae Siculorum Transylvaniae. Cibinii, 1811.
• Descriptio physico-chemica aquarum mineralium Magni Principatus Transylvaniae. Pestini, 1820.
• Diaetetica, az az, a’ jó egészség megtartásának módját fundamentumoson elé-adó könyv, mellyet betegek körül való foglalatosságtól üres óráin írt és készített K. Mátyus István: M. D. és N. Marus széki törv. Cont. Táblának actualis adsessora. I–II. Kolosváratt, 1766.
• Die berühmtesten und besuchtesten Bäder und Gesundbrunnen von Ungarn, ihre Eigenschaften, Heilkräfte und Gebrauchsweise. Nach den besten Quellen und eigenen Untersuchungen für Aerzte und Heilbedürftige dargestellt. A. Strauss’s Witwe, Wien, 1837.
• Die Gefundbrunnen des Sekler Stuhls Haromszek in Siebenbürgen. Siebenbürgische Quartalschrift. 1781. 353-403.
• Dissertatio inauguralis medico-chemica de aquis medicatis Transsylvaniae. Viennae, 1783.
• Dobos Irma: A történelmi Magyarország ásványvizeinek első számbavétele: Heinrich Johann Nepomuk Crantz (1722–1797) osztrák orvos munkássága. Ásványvíz, Üdítőital, Gyümölcslé, 2003. 2. 69–72.
• Esmark, Jens: Beschreibung einer mineralogischen Reise durch Ungarn, Siebenbürgen und das Bannat. Freyberg, 1798.
• Fárnek Dávid: A Magyarországi nevezetesebb Fürdők. In: Tudományos Gyűjtemény 1830.
• Fehér Andrea: Fürdőkultúra a 18. századi erdélyi emlékiratokban. In. Fürdőélet Erdélyben. Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 67–80.
• Fényes Elek: Magyar országnak, ‘s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest, 1837.
• Gergelyfi A(ndreas): De aquis et thermis mineralibus terrae siculurum Transilvaniae. Cibini (Nagyszeben), 1811.
• Hatvani, Stephanus: Thermae Varadiensis. Vienae, 1777.
• Klein, Michael: Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreichs Ungarn.  Anton Löwe, Pressburg – Leipzig, 1778.
• Knöpfler, Wilh. Dr.: Geognostisch-balneologische Skitzen aus Siebenbürgen. Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften zu Hermannstadt. 1856. november. 213–219.
• Lengyel Dániel: Fürdői-zsebkönyv. Magyar-, Erdély-, Horvát-Tótország-, a Szerb Vajdaság, s Temesi Bánság, nemkülönben a határőrvidék ásványvizei és fürdő-intézetei ismertetését tárgyalva. Pest, 1853.
• Nyulas Ferenc: Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen. Első darab. Kolosváratt, 1800.
• Nyulas Ferenc: A’ Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. Második darab. Kolosváratt, 1800.
• Nyulas Ferenc: A’ Radna vidéki borvizeknek orvosi erejéről, hasznairól és vélek élésének módjáról. Harmadik darab. Kolosváratt, 1800.
• Petneki Áron: A magyarországi gyógyfürdők idegenforgalma és vendéglátása a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. In: Borza Tibor (szerk): Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Évkönyve 1982. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 1982, 146–161.
• Preysz, Kornel: Fortschritte auf dem Gebiete Badewesens in Ungarn in den letzten 25 Jahren. Bp., é. n.
• Sófalvi András: A Sóvidék középkori településtörténete. In: Hermann Gusztáv Mihály – Róth András Lajos (szerk.): Areopolis. Litera, Székelyudvarhely, 2002, 169–194. (Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, II.)
• Sófalvi András: A székelység betelepülése a Sóvidékre. Hazanéző, 23 (2002) 2. sz. 4–8.
• Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység középkori történelméből. Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2005. (Múzeumi füzetek, 23.)
• Török József: A két magyarhaza első rangu gyógyvizei és fürdőintézetei, természet-, vegy-, s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. (2. átdolg., bőv. kiad.) Debreczen, 1859.
• Várkonyi Gábor: Hévizek és fürdők a 17. században. In: R. Várkonyi Ágnes – Kósa László (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológiai tanulmányok Magyarországról. Orpheusz Könyvkiadó, Budapest, 1993, 105–121.
• Veres Péter: A székelyudvarhelyi római katonai fürdő virtuális rekonstrukciója. Örökségünk, 2011, 4., 20–25.
• Vita Zsigmond: Orvosok és fürdők hirdetései a reformkorban. Különlenyomat az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményeiből. Medicina, Budapest, 1964.
• Wachtel, David: Ungarns Kurorte und Mineralquellen nach einer im hohen Auftrage … unternommenen Bereisung. Oedenburg, 1859.
• Wagner, Lucas: Dissertatio medica, de aquis medicatis M. Transylvaniae. Wiennae 1773.
• Wernhern, Georg: Hypomnemation de admirandis Hungariae aquis. Basel, 1549., Wiennae 1551. és Basel, 1563.

• A magyar szent korona országainak gyógyfürdői és gyógyforrásai. Országos Balneológiai Egyesület, Budapest, 1911.
• Aba Sándor: Erdélyi fürdőkalauz : gyógyfürdők, üdülőhelyek és gyógyforrások ismertetése. Összeáll. Aba Sándor. Simon István, Nagyvárad, é.n.
• Aba Sándor: Erdélyi útikalauz. Nagyvárad, 1941.
• Baeder Karl: Oestereich–Ungarn. Handbuch für Reisende (24 térkép, 22 útiterv). Leipzig, 1887.
• Béldi Ákos – Filep Gyula – Rigler Gusztáv- Genersich Gusztáv – Sárkány Lajos – Jakabházy Zsigmond – Szádeczky Gyula: Erdély nevesebb fürdői 1902-ben. Tanulmány. A Közegészségügyi Kalauz Különlenyomata. Budapest, 1903.
• Bernáth, Josef: Die Mineralwasser Ungarns. Wien, 1878.
• Bernáth József: Die mineralwasser und Badeorte Ungarns auf der 1885er allgemeinen Landes-Ausstellung in Budapest. Wien, 1885.
• Bernáth József: Magyarország ismertebb ásványvizei természettudományi és gyógyászati tekintetben. Budapest, 1879.
• Bogáts Dénes – Gábor Ernő: Háromszék vármegye. Bp. 1942
• Boleman István (összeáll.): Magyar fürdők és ásványos vizek. Az Ezredéves Országos Kiállítás alkalmából… Budapest, 1896.
• Boleman István: A fürdőtan kézikönyve. Igló, 1884.
• Boleman István: Fürdőtan. Kiváló tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 1887.
• Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye 1854–1894. Dobrowski és Franke, Budapest, 1895.
• Chyzer Kornél: Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. A „Zemplén” Nyomdájában, Sátoraljaújhely, 1885.
• Dávid József (szerk.): Székelyföld írásban és képben. k. n., Budapest, 1941.
• Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944. Piliscsaba-Bp., 2002. Magyar Tudománytörténeti Intézet – Magyar Orvostörténelmi Társaság. Balneológia, klimatológia fejezet: 278-302.
• Eckstein Bernát (kiad.): A magyar koronához tartozó országok területén működő orvosok országos czimtára. Kibővitve a hazai gyógyszerészek és gyógyáru-kereskedők név- és lakjegyzékével a gyógyszerészeti készülékek raktáraival valamint a nyilvános és magángyógyintézetekkel és fürdőkkel. Dobrowsky és Franke, Bp., 1893.
• Fischer Samu: Magyarország konyhasós vizei – Die Salzquellen Ungarns. Magyar Királyi Föltani Intézet, Budapest, 1887.
• Gerlóczy Zsigmond – Hankó Vilmos: Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Toldi Lajos bizománya, Budapest, 1893.
• Gömör Béla: 125 éves a Magyar Balneológiai Egyesület. Budapest, 2016.
• Gömör Béla: A magyar balneológia aranykora. Az egyesület első ötven éve. Budapest, 2006.
• Grünwald Mór: A szénsavtartalmú fürdőkről. Általában és azok élettani hatásáról. Franklin, Bp., 1892. (Klny. a „Gyógyászat”-ból).
• György Aladár: A Föld és népei. Magyarország. Ötödik köt., Franklin T. Kiad. és Ny., Budapest, 1905.
• Hankó Vilmos: A fürdők helyes berendezése és az ásványvizek okszerű kezelése. Kiadja az Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár, 1900. (Az E.K.E. fürdőkönyvtára, II. évf., 2. szám).
• Hankó Vilmos: Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása. K. n., Kolozsvár, 1891.
• Hankó Vilmos: Hazai kénes fürdők. Al-Váca, Balf, Borosznó, Bréb, városligeti artézifürdő, Császárfürdő, Lukácsfürdő, Margitsziget, Büdöskő, Harkány, Herkulesfürdő, Kőhalom, Kolop, Leibic, Parád, Pöstyén, Szejke, Szobránc, Trencsén-Teplic. Eggenberger, Bp., 1895.
• Hasenfeld Manó: Gyógyhelyeink és ásványvizeink. Budapest, 1885.
• Hasenfeld Manó: Külföldi és hazai ásványvizek és gyógyhelyek. Bp. 1892.
• Hazai gyógyfürdők, gyógyintézetek, szanatóriumok, üdülőhelyek, gyógy- és ásványvizek, forrástermékek es gyógyföldek ismertetése. Szerk. Benczúr Gyula. ln:  A magyar idegenforgalom évkönyve 1943. Bp., 1943.
• Hermann Antal: Az erdélyrészi fürdők fejlesztéséről. Erdély, 1 (1892) 2.
• Hohlfeld Lajos: Fürdői Almanach az 1898. évre. Bp. 1898.
• Kalecsinszky Sándor: Naptól fölmelegedő sóstavak. Klny. a „Természettudományi Közlöny” LXXIV-LXXV. pótfüzetéből. Budapest, 1904, 4–30.
• Korunk évkönyv 1988: Gyógyító természet. Kolozsvár, 1988.
• Kósa László: A fürdőélet mint a polgári életforma része. In. Fürdőélet Erdélyben. Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 15–32.
• Kósa László: Az erdélyi fürdők aranykora. Korunk, 20 (2009) 8. sz. 3–8.
• Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Holnap, Budapest, 1999.
• Kósa László: Fürdőélet az Osztrák Magyar Monarchia idején. Művelődés, 1996, 2., 39–45.
• Kovács Áron: Fürdőépítő kalákák. Művelődés, 2007, 2., 3–7.
• Kőváry László: A lajtántúli fürdők szervezete és berendezése, tekintettel az erdélyi fürdők kívánalmaira. Kv., 1891. Erdély, 1892.
• Kőváry László: Erdély földe ritkaságai. Tilsch János, Kolozsvár, 1853.
• Löw Sámuel: Mi volna a teendő, hogy a külföldre özönlő magyarokat a magyar fürdőkben visszatartsuk? Mi arra, hogy a külföldieket idecsábítsuk? A Mi Fürdőink, (1902) 1. sz. 10–11. (Az „Erdély” Fürdőügyi melléklete).
• Magyar fürdő-kalauz 1908–1913. Összeállította Erdős József. Magyar Fürdő Kalauz Kiadóvállalat, Tata.
• Magyarország fürdőhelyeinek és ásványvizeinek áttekintő ismertetése. Komárom, 1890. (A pannonhalmi Szent Benedek Rend komáromi négy osztályu katholikus Gymnásiumának értesítője)
• Makkfalvi Zoltán — Péter Elek: Borvizek, gázömlések, gyógylápok, hévizek. Korunk 35, 1976/5, 348-352.
• Misóczki Lajos: Képek az erdélyi idegenforgalom fürdő- és gyógyhelyi életéből 1867–1914. Acta Acad. Agriensis, Sectio Historiae XLIII (2015), 249–275.
• Orbán Balázs: A Székelyföld leírása régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I–VI. köt. Ráth Mór, Pest, 1868–1873.
• Otrobán Nándor: Látogatás Erdély némely délkeleti fürdőhelyein. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1864-ben, Szeptember Havában Maros-Vásárhelytt Tartott X. Nagy Gyűlésének Emlékéül. K. n., Brassó, 1864.
• Paczolay Gyula (összeáll.) – Gazda István (sajtó alá rend.): Magyarország és Erdély gyógyvíztörténelméből. Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2007.
• Papp Samu – Hankó Vilmos (szerk.): A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Budapest, 1907.
• Pataki Jenő: Az erdélyi fürdők. In: Uő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből. MATI, Piliscsaba, 2004.
• Pete Zsigmond: Fürdői életrend, vagyis minő szabályokat kövessen a fürdővendég, hogy az ásványvizeket, savót s a fürdőket sikerrel használhassa. Kocsi Sándor Ny., Pest, 1866.
• Preysz Kornél: Chyzer Kornél balneológiai munkái és életrajza. K. n., Budapest, 1901.
• Preysz Kornél: Fürdőügyünk haladása 1893-ban. Belügyminiszteri intézkedések. – Ásványvizforrások. – Gyógyfürdők. – Forgalmuk 1893-ban. – Következtetések. – Fürdőstatisztika. – Ásványviz-elemzések. – A balneologiai egyesület. – Utazási ösztöndíj. – Fürdőirodalmi könyvtár. – Fürdőink vendégforgalmának fejlődése 1876 óta. Eggenberger, Bp., 1894.
• Preysz Kornél: Hazai sósfürdők: Akna-Szlatina, Görgény-Sóakna, Kolozs, Korond, MarosUjvár, Pável-fürdő, Székely-Udvarhely, Szováta, Torda, Vizakna, Herkulesfürdő, Erzsébet-Sósfürdő, Magyar-Isla, Csiz, Felső-Bajom, Nádaspatak, Polhora, Gyopáros-tó, Halasi, Konyári sóstó, melence, Ruszanda-tó, Nyiregyházi sóstó, Palics, Telegdi sósfürdő. Eggenberger, Bp., 1894.
• Smialovszky Valér: Idegenforgalom és fürdőügy hazánkban és a külföldön. Fürdő-irodalmi Könyvtár, Budapest, 1900.
• Straub János: Erdélyi gyógyvizek (ásványvizek) kémiai összetétele : külön tekintettel a ritkább alkatrészekre és ezek biokémiai jelentőségére. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, Debrecen, 1950 (Közlemény a Debreceni Tudományegyetem Orvosi Vegytani Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetéből).
• Suciu, D.: Dicționar istoric al localităților din Transilvania. București, 1973.
• Takács László: Magyar fürdők: a magyar fürdőhelyek útirányaik, vidékeik, forrásaik s gyógyhatásaik általános ismertető leírása. Rosenbaum, Nagyvárad, 1888.
• Thirring Gusztáv: A magyar városok statisztikai évkönyve. Budapest, 1912. (2021-ben újra kiadta a Trianon Kutatóintézet).
• Vámossy Zoltán – Lenkei V. Dani – Schulhof Vilmos: A magyar szent korona országainak balneológiai egyesületébe tartozó fürdők és források képes ismertetése. Magyarország fürdőtérképével és a közvetlen vonatösszeköttetések menetrendjével. Pátria, Budapest, 1914.
• Vámossy Zoltán (összeáll.): A Magyar Szent Korona országai Balneológiai Egyesületének 1912-iki évkönyve. Budapest, 1912.
• Vámossy Zoltán (szerk.): Fürdők és források képes ismertetése. Országos Balneológiai Egyesület, Budapest, 1914.
• Vámossy Zoltán: Fürdők és források képes ismertetése. Országos Balneologiai Egyesület, Budapest, 1913.
• Vasvári Aladár: A magyar fürdők naptára. Első évfolyam. Fritz Ármin könyvnyomdája, Budapest, 1904.
• Vofkori László: Erdély közigazgatása és etnikai földrajza. Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996.
• Zepeczaner Jenő: Gyógyvizek, fürdők, tudomány. Lustra, 2015/1, 38– 43.
• Zepeczaner Jenő: Magyar orvosok és természetvizsgálók erdélyi vándorgyűléseiről. Sóvidék, 3 (2011) 2. sz. 57–62.

Régiók szerint

Bihar

• Bél Mátyás: Bihar megye leírása. Berettyóújfalu, 1980.
• Biharmegye és Nagyvárad. Szerk: Borovszky Samu. Apolló Budapest, 1901.
• Hügel Ottó: Nagyvárad és környéke. Nagyvárad, 1872.
• Mayer Antal: A nagyváradi hévizek története természetrajzi, természet vegy- és gyógytani tekintetben. Nagyvárad, 1861.
• Nagy Sándor, K.: Bihar-ország. I. 1884.
• Nagyvárad természetrajza. Szerkesztette Bunyitay Vince. Budapest, 1890.
• Némethy Ferenc – Bíró János: Nagyváradi útmutató. Nagyvárad, 1901.
• Péter I. Zoltán: A Nagyvárad melletti termálfürdők rövid története. Korunk, 2009, 8., 11–17.
• Szűcs Lóránd: Termálvíz és gyógyturizmus. Budapest, 1991.
• Tripon, Aurel: Monografia almanah al Crișanei – județul Bihor, 1936.

• Éltes Károly: A jegenyei fürdő vegyalkatrészeinek és gyógyhatásának, fekvésének és jelen berendezésének, az építési viszonyoknak rövid és alapos ismertetése. Kolozsvár, 1881.

• A sztojkai gyógyfürdő és ásványvíz-forrás ismertetése írásban és képben. Sztojkai gyógyfürdő és ásványvíz-forrás bérlet-igazgatósága, [189?]

• Barabás Endre: Maros-Torda vármegye és Maros Vásárhely törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi város közgazdasági leírása. K. n., Budapest, 1907.

• Ambrus Tünde: A gyógyturizmus tájhasznosítási és területfejlesztési kérdéseinek vizsgálata Székelyföldön. Tájökológiai Lapok, 5/1. 2007. 43–58.
• Antal Imre: A közbirtokosságok nagyhírű fürdői. Korunk, 43 (1984) 845– 849.
• Bakk Elek: Fürdőfejlesztés — vidéken (levél a szerkesztőséghez). Korunk 26, 1967/7, 1023-1024.
• Bányai János: A Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványi kincsei. Tudományos Könyvkiadó, Bukarest, 1957.
• Bányai János: A Székelyföld természeti kincsei és csodás ritkaságai. I. Megjelent a Székelység melléklete gyanánt a V–VI., VII–VIII. évfolyamokban. Odorhei, 1938.
• Bányai János: A székelyföldi ásványvizek eredete. Klny. az Orvostudományi Közlemények 1941. évi 9. számából.
• Bányai János: A székelyföldi ásványvizek. Erdélyi Múzeum, 39/7-12. 1934. 1-15.
• Bányai János: A székelyföldi fürdőélet hajdan és most. Minerva Rt., Kolozsvár, 1937, 77–84. (Klny. az Erdélyi Múzeum-Egyesület székelyudvarhelyi vándorgyűlésének Emlékkönyvéből.)
• Bányai János: Ásványvizeink gazdasági jelentősége. Korunk 18, 1959/10, 1476-1478.
• Benkő Károly: Marosszék ismertetése. Kiad. Fekete Sámuel – Simon Elek. Kolozsvár, 1868–1869.
• Cserey Zoltán – József Álmos: Fürdőélet Háromszéken. Viață balneară în Trei Scaune. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1995.
• Elekes Tibor: A természeti környezet szerepe a Székely-Sóvidék településeinek kialakulásában és fejlődésében. In: Lovász György – Szabó Géza (szerk.): Területfejlesztés-Regionális kutatások. Tiszteletkötet Tóth József professzor 60. születésnapjára. PTE Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, 2000, 103–110.
• Garda Dezső: A székely közbirtokosság. I. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002.
• Garda Dezső: A székely közbirtokosságok fürdőbirtokosságai. Hargita Kalendárium, 2004, 97-100.
• Gáspár Gyula: A székely fürdők felvirágoztatásának módjáról. Erdély, (1897) 5. sz. 69–70.
• Hankó Vilmos: Csikmegye fürdői és ásványvizei szóban és képekben. Közművelődési ny., Kolozsvár, 1890.
• Hankó Vilmos: Székelyföld. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kiadása, Budapest, é.n.
• Hargita megye természetes gyógytényezői. Fel. szerk. Jakab Kálmán. Hargita Megye Néptanácsa Egészségügyi Igazgatóság, Miercurea-Ciuc, 1974.
• Herczeg Ágnes (szerk.): Kalákázni jó! Napló a székelyföldi fürdő- és közösségépítő kaláka 10 éves történetéből. Ars Topia Alapítvány, Bp., 2011, 155.
• Hoffmann Géza: A Székelyföld kincsei. II. k. n., Sepsiszentgyörgy, 1902.
• Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: A Csomád-hegység ásványvizes fürdői. Acta Siculica, (2011) 41–56.
• Jánosi Csaba – Péter Éva – Herczeg Ágnes – Takács Edvárd (szerk.): Székelyföldi fürdők és gyógyhelyek. B.K. L. Kiadó, Szombathely, 2005.
• Jánosi Csaba – Péter Éva – Jánosi Kincső: Székelyföldi fürdők. In: Bálint Laura – Russu Tibor (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok. Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda, 2006, 583–596.
• Jánosi Csaba – Péter Éva (szerk.): A Hargita-hegység és környéke ásványvizes fürdői. Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, Csíkszereda, 2003.
• Jánosi Kincső: A székelyföldi ásványvízkutatás irodalma. In: Bálint Laura – Russu Tibor (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Természettudományok. Csíkszereda, 2006, 597–632.
• Józsa András: A Sóvidék és fürdői. K. n., Korond, 2002.
• Józsa András: A Sóvidék és fürdői. Korond–Parajd–Szováta. Firtos Művelődési Egylet, Korond, 2002.
• K. Nagy Sándor: A Székelyföldön és Al-Dunán. Utirajzok. Budapest, 1883.
• Khern Ede (szerk.): Háromszék: Erdélyi szépirodalmi évkönyv és naptár 1862 közönséges évre. Römer-Kamner, Brassó, [1861?].
• Kisgyörgy Zoltán: Erdővidék ásványvizei. Korunk 39, 1980/5, 370-374.
• Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye ásványvizei. In: Székely Zoltán et alii (szerk.): Aluta VIII–IX. Studii şi comunicări. Tanulmányok és közlemények. Sepsiszentgyörgyi Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 1976.
• lanku, Mihai: Borsec, Sovata, Tusnád. Bukarest-Bucuresti (RO), 1966.
• Makkfalvi Zoltán — Péter Elek: Ásványvizek, gázömlések, hévizek a Hargita nyugati oldalán. Korunk 37, 1978/9, 762-767.
• Málnási Géza: Hargita és Kovászna megyei gyógyfürdők. Korunk 29, 1970/8, 1228-1234.
• Mikó Imre: Öt pohár ásványvíz és a hatodik. Korunk 25, 1966/10, 1378–1384.
• Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön az I. világháború előtt. In. Székelyföld 2000: A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben: Válogatás a 2000. április 13-15-i tusnádfürdői konferencián elhangzott előadásokból, szerk. Papp Kincses E.; Kassay J.; Kánya J., Székelyföld 2000 Munkacsoport, Csíkszereda, 2001, 201–209.
• Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön 1750-1914. Csíkszereda, Pro-Print, 2003.
• Putnoki Ciceo Zoltán – Nagy Babos Rebeka:  Fürdők és kalákák a Csíki-medencében. Művelődés, 2008, 3., 20–22.
• Sassi Nagy Lajos: Székely fürdők. Pártoljuk a hazai fürdőket! Szeged, 1904.
• Schuller, L.: Aus dem Kéroly über Baroth nach Tusnád. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpaten-Vereins. 1882. 61–66.
• Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek. Adatok csíkmegye leírásához és történetéhez. Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2003.
• Vofkori László: Székelyföld útikönyve. I. Cartographia, Budapest, 1998.
• Zepeczáner Jenő: „A székely fürdők felvirágoztatásának módjáról” (Modernizálási törekvések a székelyföldi fürdőkön a dualizmus korában). In. Fürdőélet Erdélyben. Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 139–178.
• Zepeczaner Jenő: A Sóvidék fürdőinek jellegzetességei. In: Kolumbán Zsuzsánna – Róth András Lajos (szerk.): Areopolis. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2012, 165–198. (Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, XII.)
• Zepeczaner Jenő: A székelyföldi fürdők látogatottsága. In: Kolumbán Zsuzsánna – Róth András Lajos (szerk.): Areopolis. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2007, 113–143. (Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, VII.)
• Zepeczáner Jenő: Fürdők a Hargita nyugati oldalán a dualizmus korában. Korunk, 2009, 8., 36–45.
• Zepeczaner Jenő: Orbán Balázs testamentuma. Székelyföld, 18 (2014) 8. sz. 112–127.

Fürdőhelyek / települések

Arad

• Salacz Gyula – Pozsgay Lajos: Arad sz. kir. város közegészségi művei és műveletei. Gyulai, Arad, 1894.

• Csutak Levente: Alkotói örömhetek Bálványosfürdön. A XII. Incitato művésztelep Művelődés, 2005, 4., 9–10.

• Bikszád gyógyfürdő, [ismertetés, Bp. [1908.|

• Cseh Károly: Borszék gyógyászati és nemzetgazdasági szempontból. Pesti Könyvnyomda-Részvény-Társulat, Pest, 1873.
• Farkas Aladár: 200 éves a borszéki ásványvíz-palackozás története. Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006.
• Farkas Aladár: Szénbányászat Borszéken. Bányászattörténeti Közlemények, 6 (2011) 2. sz. 91–98.
• Imecs-Magdó Eszter: Fejér Lajos által Borszékre tervezett szálloda és gyógyterem. In: Certamen II. Előadások a magyar tudomány napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában, szerk. Egyed Emese; Bogdándi Zsolt; Weisz Attila, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2015, 443–459.
• Janitsek Jenő, dr. – Farkas Aladár: Borszék története és névanyaga. Havas Vendégház – Státus Kiadó, Borszék–Csíkszereda, 2008.
• Meyr Ignác: Borszék gyógyvizei. Természettudományi és gyógytani szempontból. Németből ford. Dr. Otrobán Nándor. Römer és Krammer, Brassó, 1863.
• Moldován Gergely: Egy fürdőidény Borszéken. Magyar Polgár Ny., Kolozsvár, 1883.
• Puskás Ferenc: Borszék története. Hiteles adatok alapján a nép és fürdővendégek számára. Athenaeum, Budapest, 1882.
• Scheint, Daniel: Die Heilquelle von Borszék, nach eigenen Erfahrungenin Kürzebeschrieben von einenpractichen Urste. 2. kiad. K. n., Pesth, 1825.
• Szilvássy János: Borszék írásban és képekben. 2. kiadás. K. n., Budapest, é. n.
• Szilvássy János: Borszék monográfiája. K. n., Gyergyó-Ditró, 1890.
• Szilvássy János: Borszék. A Mi Fürdőink, (1899) 1. sz. 3–7. (Az „Erdély” Fürdőügyi melléklete.)
• Szini János: Borszék fürdő haszonbérletének ismertetése. K. n., Brassó, 1922.

• Buziás gyógyfürdőhely. A leggazdagabb szénsavas tartalmú vasasforrások és hidegvíz gyógyintézet. Bp., 1893.
• Jancsó Árpád: Buziás régen és most. Mirton Könyvkiadó, Temesvár, 2007.
• Jancsó Árpád: Egy híres temesközi fürdőváros, Buziásfürdő története. Korunk, 2009, 8., 18–28.

• Az előpataki gyógyfürdő birtokosai szövetkezetének alapszabályai. Sepsiszentgyörgy, 1908.
• Csatáry Ottó: Előpataki fürdő. Divatcsarnok, 1834. 43
• Otrobán Nándor – Nagy Gusztáv: Előpatak és vidéke. Römer & Kamner, Brassó, 1875.
• Száva Gerő: Előpatak gyógyfürdő. Alexi, Brassó, 1895.

• Fehér Dezső: Baia Felix – Félix fürdő. In: Bihor–Bihar megye, Oradea–Nagyvárad kultúrtörténete, öregdiákjainak emlékkönyve. Nagyvárad, 1933–1937.
• Florescu, Gh. – Deac, I. – Alexandrescu, I.: Oradea, Băile Felix şi 1 Mai. Buc., 1966.
• Kazay Kálmán: A Félix gyógyfürdő (Nagyvárad mellett) ismertetése. Nagyvárad, 1899.
• Munteanu, L. – Berindei, I. – Grigore, L.: Băile Felix, Băile 1 Mai. Buc., 1979.
• Munteanu, L. – Grigore, L.: Băile Felix. Buc., 1975.
• Munteanu, L. – Jurca, S. – Grigore, L.: Băile Felix, Băile 1 Mai. Buc., 1987.
• Péter I. Zoltán: Félixfürdő. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság – Királyhágómelléki Református Egyházkerület – Nagyváradi Római Katolikus Püspökség,, Nagyvárad, 1998 (Partiumi füzetek 3.)
• Rátkay József: A Nagyvárad mellett fekvő Félix-fürdő. Nagyvárad, 1893.
• Szabó Arnold: Monografia Băilor Felix şi 1 Mai. Oradea, 1989.
• Telepy Marcell – Huttyra G. Zoltán: A szentmártoni tanya, rendház, kastély, templom és község, valamint a Félix-fürdő története. Nagyvárad, 1997.

Gyilkos-tó

• Csiby Andor: Gyilkostó – Lacul Rosu klimatikus gyógyhely monográfiája és kalauza. Brassó-Brassov (RO), 1937.

• Demeter Csanád: Európa egyik legkiemelkedőbb klimatikus gyógyhelye? Hargitafürdő fejlesztési terve 1940–1944 között. Pro Minoritate, 2015, 2, 13–23.

• Arányi Zsigmond: Herkulesfürdő ismertetése. Bp. é.n.
• Munk Manó – Frivaldszky János – Koch Antal: A Herkulesfürdő és környéke. Természettudományi, orvosi, fürdészeti, történelmi és statistikai tekintetben. Pest, 1872.
• Pazeller, J.: Souvenir de „Herkulesfürdô”. (Herkulesfürdôi emlék). Nádor Kálmán, Budapest – Leipzig, 1912.
• Telbisz Tamás: Mehádia: kilépünk a Kelet Kapuján. A Földgömb, 26. 2008/1. 26-38.

Homoród

• Vofkori László: Ifjúsági üdülés Homoródon. Korunk 48, 1989/8, 611-614.

• Herédi Gusztáv: Kászon köszöntése. Korunk 43, 1984/3, 205–209.

• Dobolyi Annamária: A kézdivásárhelyi kis sétatér és gőzfürdő. In. Acta Siculica 2011. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, szerk. Boér Hunor, Kinda István, Barti Levente, Kocs Irén, Szőcsné Gazda Enikő, Bordi Zsigmond Lóránd, Sztáncsuj Sándor József, , Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2011, 555–561.

• A kérődi [kirulyi] fürdő Erdélyben. Képes Világ. 1868. 388–390.
• Lassel E.: Wildbad Kéroly im Siebenbürger Széklerlande. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpaten-Vereins. 1882. 143–152.
• Mihály János: Kirulyfürdő. Lövétei Helytörténeti Füzetek 2. Székelyudvarhely, 2005.
• Mihály János: Kirulyi fürdőélet a XVIII századtól az államosításig. Areopolisz, V. 2006. 144–175.

• A korondi borvíz iránt. Erdélyi Híradó, 1846. április 21.
• Erdődi János: Egy nap Korondon. Nemzeti Társalkodó. 15. sz. október 10. 117–119.
• Gál Orsolya: Korondfürdő. Lustra 2020/2, 25–31.
• István Lajos: Gyermekkori emlékeim a korondi Árcsófürdőről. Helyismeret (Csíkszereda). 2008. 1. 47–48.
• Jakab Elek: A korondi fürdő Erdélyben. Vasárnapi Újság, 1866. július 8.
• Kovács Géza: Korond, klimatikus gyógyfürdő. Erdély, 1912.
• Nemes Ödön: A korondi fürdő és környéke. Magyarország és a Nagyvilág, (1881) 35. sz. 561.
• Vajda Emil: Korond klimatikus gyógyhely, gyógyfürdő és nyaraló leírása s a sósvasasborvíz, hideg és meleg fürdők, ásványvíz és tejkúra ismertetése. Gáspár, Bp., 1896.
• Vajda Emil: Korond klimatikus gyógyhely, gyógyfürdő és nyaraló leírása s a sósvasasborvíz, hideg és meleg fürdők, ásványvíz és tejkúra ismertetése. Bp., 1896.
• Zepeczaner Jenő: Korondi hangversenyek. Sóvidék, 2 (2010) 2. sz.

• Fábián Ernő: Régi kovásznai feredezések. Honismeret 1995. 23. évf. 3. sz
• Szőcsné Gazda Enikő: Polgárosodás és modernizáció Orbaiszéken – A kovásznai fürdők példája. In: Acta Siculica 2010. A Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve, szerk. Boér Hunor, Kinda István, Kocs Irén, Szőcsné Gazda Enikő, Bordi Zsigmond Lóránd, Méder Lóránt László, Sztáncsuj Sándor Jó, Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2010, 465–578.

• Györfi Dénes: A marosújvári Sas fürdő múltjából. Korunk 45, 1986/2, 138-139.
• Hening Helga: Volt egyszer egy fürdőhely. Művelődés, 2003, 4., 19–20.

• Béczy T. – Marossy A. – Jurcsák T.: Băile 1 Mai. In: Repertoriul monumentelor din judeţul Bihor. Oradea, 1974.
• Dukrét Géza – Péter I. Zoltán: Püspökfürdő. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság – Királyhágómelléki Református Egyházkerület – Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, Nagyvárad, 1999. (Partiumi Füzetek 9.)
• Filkor Lajos: Szent László gyógyfürdő (Püspökfürdő) ismertetése. Lang, Nagyvárad, 1892.
• Florescu, Gh. – Deac, I. – Alexandrescu, I.: Oradea, Băile Felix şi 1 Mai. Buc., 1966.
• Hoványi Ferenc: Szent László fürdő. Nagyvárad, 1885.
• Ionescu, Mircea: Băile Episcopiei. Oradea, 1934.
• Kernáts János: A Sz. László gyógyfürdő leírása. Nagyvárad, 1904.
• Komzsik Alajos: A jászóvári premontrei Kanonokrend Félix fürdője Pecze Szent-Mártonban. Nagyvárad, 1904.
• Munteanu, L. – Berindei, I. – Grigore, L.: Băile Felix, Băile 1 Mai. Buc., 1979.
• Munteanu, L. – Jurca, S. – Grigore, L.: Băile Felix, BÄ ile 1 Mai. Buc., 1987.
• Péter I. Zoltán: Püspökfürdő rövid története. Partium, 1997. február.
• Szabó Arnold: Monografia Băilor Felix şi 1 Mai. Oradea, 1989.
• Szűcs László – Péter I. Zoltán: Lótusz-virág, lótusz-virág. Bihari Napló, 1996. április 12.
• Venczel Márton: Püspökfürdő és környezetének élővilága. Partium, 1997. február.
• Venczel Márton: Somlyóhegyi barangolás. Partium, 1994. április.

Székelykeresztúr

• Sándor-Zsigmond Ibolya: Fürdőélet a régi keresztúri Sóskúton. Lustra, 2019/2, 39–45.

• Hoffer András: Kirándulások Székelyudvarhely környékén. Erdély, 1912.
• László Gyula: Székelyudvarhely – nyaralóhely. Székely-Udvarhely. 1905. augusztus 20.
• Novák Károly István: Fürdők a dualizmuskori Székelyudvarhelyen és környékén. Areopolisz, V. 2006. 176–185.
• Stollár Gyula: Az alsó-kékedi gyógyforrás chemiai elemzése. + Solymosi Lajos: A felső-rákosi savanyúvíz valamint a székely-udvarhelyi hideg sósfürdő chemiai elemzése. A M. Tud. Akadémia könyvkiadása, Budapest, 1879. (Értekezések a természettudományok köréből. Vol. IX. No. 21.)
• Vofkori György: Székelyudvarhely. Várostörténet képekben. Kv., 1998.

• Törvényhatósági joggal felruházott Oláhfalu város polgármestere Daniel Károlynak évi jelentése 1874-ik évről a város állapotáról, közigazgatás s gazdászati ügymenetéről. Székely-Udvarhelyt, 1875.

• A Szováta-fürdő birtokossági szövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet Tagja Alapszabályai. Budapest, 1907.
• Agyagási Károly: Szováta. Fürdői ismertetés és gyógyító javallatok. Benkő László Koll. Nyomdája, Maros-Vásárhely, 1908.
• Bartha András: Fürdőgyógyászat és természeti adottságok Szovátán. Kézirat a szerző tulajdonában. É. n.
• Fejes Margit: Áttekintés a szovátai villaépítészetről. Sóvidék, 1 (2009) 1. sz. 18–25.
• Fekete Árpád – Józsa András – Szőke András – Zepeczaner Jenő: Szováta. Székelyudvarhely, 1998.
• Hankó Vilmos: A bábolnai meleg „Mátyás forrás” és a szovátai „Fekete-tó” hideg sósforrás chemiai elemzése. K. n., Budapest, 1880.
• Hankó Vilmos: Szováta. Erdély, 7 (1898) 1–3. sz.
• Hefty Gyula Andor: Szováta fürdő és környéke. Erdélyi Fürdőszövetség, Marosvásárhely, 1941.
• Józsa András: Szováta első fürdője. Hazanéző, 1 (2005) 1. sz. 9–11.
• Józsa András: Szovátafürdő. Korunk, 2009, 8., 47–54.
• Kalecsinszky Sándor: A szovátai meleg és forró konyhasóstavakról mint természetes hőaccumulatorokról. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 19 (1901) 5. sz. 450–469.
• Kozma Dénes: Szovátai fürdő-emlék. Költemények. Bp. 1907. 110
• Lengyel Béla: A szovátai Illyés- (Medve)-tó. A Mi Fürdőink. Az Erdély Fürdőügyi Melléklete, 1 (1899) 1–2. sz. 10–12.
• Nyárády Erazmus Gyula: A sóhegyek és az erdő Szovátafürdőn. 1944. (Klny. a Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz, 234.)
• Szabolcska Mihály: Szováta. Erdély, 1905. 14. évf. 7-8. sz. 100. Közli: Barabás Endre: Szováta. Uo. 100-106. p
• Szádeczky Lajos: Szováta és vidéke. Erdély, 1906. 15. évf. 5-6. sz. 81-88.
• Szakács László: A Medve-tó és a környéki faállomány. Sóvidék, 1 (2009) 1. sz. 30–39.
• Szolláth Hunor: Az első szovátai fürdő a református egyház tulajdonában. Sóvidék, 1 (2009) 1. sz. 5–10.
• Szolláth Hunor: Szovátai történetek. I. TOK, Szováta, 2014.
• Szolláth Hunor: Szovátai történetek. II. TOK, Szováta, 2015.
• Szováta fürdő rövid ismertetése. A Medvetavi fürdő fennállása 10-ik évi emlékére. Dicsőszentmárton, 1910.
• Váradi Péter – Lőwey Lilla: Szováta és vidéke. A történelmi Marosszék. I. A Kis-Küküllő forrásvidéke, (Parajd), Szováta, Sóvárad. PéterPál, Veszprém, 2006.
• Zepeczaner Jenő – Szőke András: Szovátai fürdőélet. Szovátai Városi Múzeum, Szováta, 2003.
• Zepeczaner Jenő: Szováta, egy sikertörténet a Monarchiában. I. Sóvidék, 4 (2012) 1. sz. 12–13.
• Zepeczaner Jenő: Szováta, egy sikertörténet a Monarchiában. II. Sóvidék, 4 (2012) 2. sz. 43–45.
• Zepeczáner Jenő – Fekete Árpád – Józsa András – Szőke András – Molnos Ferenc: Képek Szovátáról. Szováta, 2019.

• Keszi-Harmath Sándor: A tordai Bányafürdő nyaralójáról. Keresztény szó, 1990, 7., 7.

• A torjai Büdös barlang. Székelység, Székelyudvarhely, 1939 (Székelyföldi utmutató 3.)
• Miháltz János: Torja környéke. Külön lenyomat a Fővárosi Lapokból. É.n.

• Bicsok Zoltán: „Írattak Beszédmezőn…”. Adalékok a tusnádi fürdőélet kezdeteinek történetéhez (1845–1852). Aeropolisz. Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, Areopolisz Egyesület, Székelyudvarhely, 2011. (Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, XI.)
• Cserey Zoltán – József Álmos: Tusnádfürdő. Szent Anna-tó. Heba kft., Sepsiszentgyörgy, 1997. (Székely Nemzeti Múzeum Füzetek, II. sorozat 3. szám).
• Ferencz-Mátéfi Kriszta: Fürdőélet és építészeti törekvések a 19. század végén, a 20. század elején Tusnádfürdőn. In. Fürdőélet Erdélyben., Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 81–101.
• Imets F. Jákó: Tusnád fürdő viszonyai és jövője. Székelyföld, 1884. 40. sz
• Incze Dénes: A Gondviselés csodája Tusnádfürdőn. Keresztény szó, 1990, 34., 5.
• Lengyel Gyula: Tusnád és gyógyforrásai. Nyomatott K. Papp Miklósnál, Kolozsvár, 1875.
• Özv. Bálint Lajosné Gál Brigitta: Emlékképek a régi Tusnádfürdőről (Lejegyezte Tánczos Vilmos). Korunk, 20 (2009) 8. sz.
• Pawelka Ernő: Csík-Tusnád és gyógyforrásai. Gött Ny., Brassó, 1885.
• Tusnádfürdő Csík vármegyében. Pátria, Budapest, [post 1900].
• Tusnádfürdő. Fürdőigazgatóság, [post 1899].
• Veress Sándor dr.: Tusnád fürdő betegei 1891-ben. Erdély, 1892.01.01.

• Bakk Endre: Szabad és kiváltságolt Vizakna mezővárosának monográfiája. Kézirat, Brukenthal Könyvtár.
• Imecs-Magdó Eszter: Egy állami beruházás története vidéken – a vizaknai gyógyfürdő kiépítése. In. Fürdőélet Erdélyben. Szerk. Rüsz-Fogarasi Enikő, Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve I., Egyetemi Műhely Kiadó, Románia, Kolozsvár, 2016, 103–137.
• Magdó Eszter: A vizaknai fürdő. Egy modern fürdő a századfordulón. Korunk, 2009, 8., 29–35.
• Kósa Mózes: A vizaknai kamarai iblanyos sósforrások vegy- és gyógytani tekintetben összehasonlítva a külhon e nemű jeles sósforrásaival. Closius György, Nagyszeben, 1847.
• N. n.: Vizakna fürdő hajdan és most. Erdély, 27 (1913) 7. sz. 123–125.
• N. n.: Vizakna fürdő pályatervei. Magyar Pályázatok, 3 (1905). 5. sz. 1–23.
• Simion Balteş: Ocna Sibiului. Editura Sport-Turism, Buc., 1986.

Zsögödfürdő

• Szabó E. István: Levéltári adalékok Csíkszereda gazdasági és városfejlesztési aspektusaihoz 1940–1944 között. In. Várak, erődök, kastélyok az erdélyi régiségben, Szerk. P. Kovács Klára. Erdélyi évszázadok. A Kolozsvári Magyar Történeti Intézet évkönyve V., Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2020, 253–270.
• Oláh Sándor: Vidékfejlesztés Csík és Udvarhely megyékben 1940–1944 között. Székelyföld, 2003 (7.), 7. sz. 95-111.

• Gidó Csaba: Egy megszűnt vasútvonal-hálózat emlékére. In: Pál-Antal Sándor – Simon Zsolt (szerk.): A Maros megyei magyarság történetéből. III. Mentor, Marosvásárhely, 2012, 75–89.
• Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz. A székelyföldi vasút története (1868– 1915). Pro-Print, Csíkszereda, 2013.
• Gub Jenő: Természet- és környezetvédelem. Sóvidék, 1 (2009) 1. sz. 26–29.
• Gub Jenő: Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken. Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2003.
• Horváth Ferenc: Az erdélyi vasútépítkezések előzményei. Műszaki Szemle, 4 (2001) 13. sz. 3–9.
• Horváth István: A Sóvidék és a parajdi kősótelep geológiai és földrajzi feltárása. Sóvidék, 4 (2012) 1. sz. 44–49.
• Houchard József: Magyarország sóügyéről. In: Poor Imre – Rózsay József (szerk.): A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1869. szeptember 6-tól 11-ig Fiuméban tartott XIV. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. K. n., Pest, 1870, 341–344.
• Márton Béla: A szovátai sóhegyek és őrzésük. Sóvidék, 5 (2013) 1. sz.
• Nagy Róbert: Külföldiek tőkebefektetései a dualizmus kori Erdélyben. Korunk, 16 (2005) 10. sz.
• Sófalvi András: A Sóvidéki (székelyföldi) sóbányászat kritikai története a kezdetektől 1562-ig. In: Hermann Gusztáv Mihály – Róth András Lajos (szerk.): Areopolisz. Litera, Székelyudvarhely, 2001, 139–167.
• Szentiványi Kálmán: Egyesült Maros-Torda vármegye 1877-diki állapotáról s tett közigazgatási intézkedésékről évi jelentése a vármegye alispánja Szentiványi Kálmánnak. 1878.

Statisztikák, évkönyvek, jegyzőkönyvek

• Magyar Statisztikai Közlemények, 1872–1949, közegészségügyi kimutatások. http://www.kshkonyvtar.hu/list/category/56/2
• Jelentés a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara Kerületének …. évi Közgazdasági Viszonyairól. 1893–1911. https://adt.arcanum.com/en/collection/MarosvasarhelyiKereskEsIpkamJelent  
• A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőkönyve. 1900–1910. https://adt.arcanum.com/en/collection/MarosvasarhelyiKereskEsIpkamJkv
• A Brassói Kereskedelmi és Iparkamara jelentése. 1880–1884, 1890. https://adt.arcanum.com/en/collection/BrassoiKereskEsIpkamJelent
• A Kolozsvári kereskedelmi és iparkamara jelentése kerülete gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól. 1879–1931. https://dspace.bcucluj.ro/handle/123456789/87206

http://real.mtak.hu/55785/1/kozeu_kronologia_1867_1896.pdf