Történész, PhD, az Erdélyi Krónika szerkesztője.
Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista […]
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom >>
Manapság néhány százra tehető a holokauszt előtt 200 ezret elérő erdélyi zsidók száma. A régi magyar és az erdélyi zsidó leszármazottak Izraelben és az Amerikai Egyesült Államokban még őriznek egy-két fontosabb kulturális jellegzetességet. Nemrégiben a nagysikerű Unortodox című minisorozat mutatta
Pajesz, köntös, cilinder – avagy hogyan öltözködtek az erdélyi zsidók Elolvasom >>
Az elmúlt évtizedekben Kasztner Rezsőt egyidejűleg bélyegezték meg, mint a zsidóság árulóját, és aggatták rá a zsidómentő hős dicsérő jelzőjét. Az 1944-es magyarországi zsidómentésben játszott szerepéről tömérdek feldolgozás jelent meg laikusok és céhbeli történészek tollából, azonban a történeti feldolgozások ezidáig
Mozzanatok Kasztner Rezső második világháború előtti életéből Elolvasom >>
Romsics Ignác: Erdély elvesztése – 1918-1947. Helikon Kiadó, Budapest, 2018. Raffay Ernő történész, korábban politikus, 2018 nyarán a Magyar Időknek adott interjújában azzal borzolta a kedélyeket, hogy területi revízió és határmódosítás anakronisztikusan hangzó jelszavait állította egy lehetséges, új nemzetpolitika célkitűzésébe.[1]
Hogyan vesztettük el kétszer Erdélyt? Elolvasom >>
Az Új Kelet c. lapot 100 évvel ezelőtt alapították Kolozsváron (1948 óta Izraelben működik). A cionista újság létrejötte világviszonylatban is kiemelkedőnek számított, de még inkább a magyar nyelvterületeken volt az, hiszen a magyarsághoz való asszimilációt hirdető neológ, valamint ortodox zsidóság
Százéves az Új Kelet. Erdély egykori cionista napilapja Elolvasom >>
A honfoglaló magyarok megérkezésükkor a Kis-Küküllő völgyében komolyabb ellenállással nem találkoztak. A csekélyszámú bolgár, török és besenyő kolóniák közé minden különösebb nehézség nélkül betelepedhettek. A „Küküllő” avar eredetű folyónevet bolgár-török népektől vették át. A 10-11. században a Küküllő folyó mentén
Dicsőszentmárton várossá fejlődése Elolvasom >>
Gidó Attila: Két évtized. A kolozsvári zsidóság a két világháború között. EME, Kolozsvár, 2016. Gidó Attila a Kolozsváron található Román Nemzeti Kisebbségkutató Intézetben dolgozó történész, 15 éve kutatja az erdélyi zsidóság történetét. 2011-ben megvédett doktori disszertációjának kibővítésével született meg jelen
A kolozsvári zsidóság keresztmetszete Elolvasom >>
A romániai Népbíróság megalakulása és tevékenysége a baloldali erők és a történelmi pártok közötti politikai harc időszakában ment végbe. Így a népbíróságok tevékenységét erősen befolyásolta a Román Kommunista Párt befolyásnövelése és ideológiája. Az igazságszolgáltató intézmény tevékenységét ily módon nem lehet
A kolozsvári népbíróság Elolvasom >>
A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. Míg az üzlet első éveiben 2000 és 6000 dollár között változott egy személy
Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában Elolvasom >>
