A cikk az Azopan és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született
1944. június 4-én Marosvásárhely főterén nagy ünnepségre került sor. Ekkor adták át a városban 1941 óta működő Csaba királyfi gyorsfegyvernemi hadapródiskola számára az ún. csapatzászlót. Az iskola felállítása a honvédség 1938-ben megkezdett fejlesztéséhez kapcsolódott, és a világháború kiváltotta növekvő tiszthiányt volt hivatott ellensúlyozni. A fejlesztés keretében hat hadapródiskolát állítottak fel. Az iskolába a polgári iskola 4. osztályának elvégzését követően lehetett beiratkozni, és sikeres elvégzésével zászlós vagy őrmesteri rang járt. A Marosvásárhelyre helyezett iskolában az ún. gyorsfegyvernemhez kapcsolódó tiszteket képeztek: gépkocsizó gyalogos, kerékpáros, lovas és páncélos.
A marosvásárhelyi zászlószentelés egy tágabb mozgalomhoz kapcsolódott. 1944. január 6-án Kozma István altábornagy, a Székely Határvédelmi Erők parancsnoka csapatzászlók rendszeresítését rendelte el a székelyföldi alakulatoknál. A csapatzászlókat általában a helyi közösségek, törvényhatóságok adományozták, a szimbolikus gesztus célja a morál növelése volt mind a lakosság, mind a csapatok tagjai körében. A csapatzászlókat 1939-ben rendszeresítették a Honvédségben, ezek egységesen fehér alapúak voltak, előlapjukon a középcímerrel, hátlapjukon Szűz Máriának földgömbön álló alakjával. A zászlórudat 105 zászlószeggel rögzítették. Az alakulat megnevezése, az adományozó (zászlóanya) neve és az adományozás időpontja a zászlószalagon szerepelt.
A csapatzászlókart egy ünnepség keretében adták át, amely a város nagyközönsége előtt zajlott katonai zenekar, díszszázad, valamint a település elöljáróinak jelenlétében. A csapat jelentőségének függvényében az ünnepségen a Honvédség, vagy a kormány is képviseltethette magát. A zászlóadományozás előre rögzített forgatókönyv szerint zajlott, az átadás előtt lelkesítő beszédek hangzottak el, majd következett a zászló megszentelése, átadása, a zászlószalagok felkötése, a szegek jelképes beverése.
A marosvásárhelyi avatás részben különbözött a többi zászlóadományozástól. Itt egy intézmény kapta, és maga a kezdeményező is az iskola volt. 1944. február 9-én, hivatalos küldöttség keretében kérte a megye és város elöljáróitól az adományozást. A küldöttség indoklása szerint „Ez a zászló lesz a székelység törhetetlen hűségének és ragaszkodásának kifejezője nemzetünkhöz és hazánkhoz, és így figyelmeztetője is felesküvő fiatal tisztjeinknek, hogy kötelességüket teljesítsék becsülettel és hűséggel mindhalálig!” A kérésnek eleget tett a két törvényhatóság elöljárója, Mikó László főispán és Marton Zsigmond alispán, valamint Mályay Ferenc polgármester. A zászló adományozásáig azonban alapvető változások következtek be az ország életében, 1944. március 19-én a német hadsereg megszállta az országot, a Kállay kormány lemondott. Helyi szinten is több változás történt a közigazgatásban. A német megszállás következményeként megindult a zsidó lakosság deportálása. Maros-Torda vármegyében 1944 áprilisában lemondott Mikó László főispán, tiltakozva a kormány zsidópolitikája ellen, helyette Joós Andort nevezték ki. Ezzel egyidőben a városban megjelent a Gestapo, majd május elejétől egy SS alakulat is a városba települt a főtér – akkor még álló – Ferences-temploma melletti palotába. A homlokzatra kitűzték a horogkeresztes, majd később az SS zászlót is. Feltehetően a zsidó lakosság deportálásának megszervezése miatt érkeztek, 1944. április 28-án a városban megbeszélés folyt a deportálás gyakorlati részleteinek tisztázása ügyében.
Ilyen változások közepette zajlott a hadapródiskola csapatzászlójának avató ünnepsége. Beszámolók szerint az ünnepség az 1940. szeptember 10-i bevonulási ünnepségre emlékeztetett külsőségeiben.
A város főterén ezúttal is egy székely kaput állítottak fel, ennek két oldalán helyezkedtek el az iskola növendékei. Az iskola fontosságára való tekintettel a Honvédség és a kormányzat is magas szinten képviseltette magát. A kormányzót Veress Lajos altábornagy, vezérkari főnök, a kormányt Kozma István vezérőrnagy, a Székely Határvédelmi Erők parancsnoka képviselte, utóbbit júniusban, németellenes nézetei miatt leváltották. A német haderőt Ernst Georg von Eisenhart-Rothe vezérőrnagy képviselte. Az ünnepség kezdetén Mályay Ferenc polgármester mondott hazafias beszédet, majd megtörtént a csapatzászló átadása. Ezt követte a szalagok felkötése, elsőként az ún. zászlóanya, Altorjai Jenő alezredes, a hadapród iskola parancsnoka felesége helyezte el, majd a vármegye és város szalagja került fel. Ezt követte a zászlószegek beverése. Minden elöljáró, az egyházak képviselői – P. Imecs Károly római katolikus és dr. Koncz Sándor református lelkészek –, a kormány, Honvédség, valamint a német tábornok is bevert egy-egy szeget. Az avató ünnepségről nemcsak a helyi, hanem az országos lapok is beszámoltak, több fénykép, filmfelvétel is fennmaradt. Az itt bemutatott két kép közül az elsőn P. Imecs Károly római katolikus tábori lelkész látható, amint beveri a zászlószeget, a háttérben az ünnepség részletei, a homlokzatra kitűzött SS zászló is látható. A második kép a zászló „bemutatását” ábrázolja, háttérben a dísztribünnel.
További képek az eseményről
