Szerző: Tóth Gödri Iringó

A hetvenes évek nem a történelmi filmek aranykora volt. A hollywoodi filmgyártás új irányokat vett: az akciófilmek, az izgalmas tűzharcok és az explicit szexualitás került előtérbe, kedveltek lettek a keleti harcművészetekkel foglalkozó filmek. Olyan rendezők „dobbantottak”, mint Martin Scorsese, Francis Ford Coppola, George Lucas, Woody Allen vagy Robert Altman. Az új generációs gengszterfilmek (A keresztapa) és a horrorfilmek (kifejezetten a slasher filmek) jól megfértek egymás mellett a korszakban. Egyre több speciális effektet, technikai újítást vetettek be. A Steven Spielberg által rendezett, 1975-ös Cápa egy korszak kezdetét jelentette. Az európai filmkészítés legfontosabb alkotói Wim Wenders, Hans-Jürgen Syberberg, Werner Herzog, Bernardo Bertolucci, Ingmar Bergman és Szabó István voltak. A közép-kelet európai filmgyártás a vasfüggöny mögött próbálta kiteljesíteni magát – egész sikeresen. A filmalkotások átlépték azokat a határokat, amiket az embereknek nem szabadott, Makk Károly Szerelem című filmje 1971-ben Cannes-ban Arany Pálmát nyert, Szabó István 1980-as Mephistoja pedig elnyerte az első magyar Oscar-díjat.

Kelly hősei

Clint Eastwood, Telly Savalas és Donald Sutherland neve már borítékolta a sikert, persze ehhez még jött egy izgalmas történet is a Normandiai partraszállás kapcsán, hírszerzőkkel, aranyrudakkal. Az amerikai-jugoszláv koprodukcióként jegyzett alkotás nem egy patetikus háborús film magasztos eszmékkel és célokkal. Főszereplői nem hősök a szó megszokott értelmében, hanem egyszerű emberek, akik valamiben jók, más valamiben meg nem – egyik néha össze-vissza beszél, a másik kapzsi és így tovább. A filmet Jugoszláviában forgatták, az egyik kultikus helyszín egy Vižinada nevű falucska. Jugoszlávia azért is ideális helyszín volt, mert itt jó néhány amerikai kölcsönbe adott tank segített hitelesebbé tenni a filmet.

Finzi-Continiék kertje

Az olasz-NSZK alkotás Vittorio De Sica, híres olasz rendező egyik kevésbé ismert, kései műve (inkább az olyan filmekért ismerjük, mint a Házasság olasz módra vagy az Egy asszony meg a lánya). A film, mely elnyerte a Berlini Filmfesztivál fődíját, megkapta a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart-díjat és a filmkritikusok azóta is az évtized egyik legfontosabb filmjének tartják, melynek cselekménye a második világháború idején játszódik. Finzi-Continiék egy gazdag, ferrarai zsidó család, akiknek életét, mindennapjai 1938-tól követhetjük nyomon Mussolini egyre inkább zsidó-ellenes Olaszországban. De Sica filmje nem egy szokványos második világháborús film tankokkal, csatákkal vagy épp koncentrációs táborokkal. Többnyire a gazdag család szinte erődként elzárt pompás otthonában zajlanak az események vagy az olasz városka bájos utcáin, és apró dolgok, jól megszerkesztett mondatok, gesztusok, szimbólumok jelzik a történelem nagy eseményeit, folyamatait.

Vitéz Mihály

Sergiu Niculaescu alkotása nem csak azért kapott helyet a listán, mert egy erdélyi portálon a „hazai” kifejezett figyelmet érdemel, hanem azért is mert a korszak egyik fontos, európai vagy inkább közép-kelet európai viszonylatban igencsak grandiózus alkotása. A több mint három órás alkotás a híres havasalföldi fejedelem, törökverő hős „kalandjairól” szól.  A román filmintézet adatai szerint elkészülte óta 13.321.377 néző látta, amivel bronzérmes a legnézettebb román filmek versenyében.  A film alkotói történelmi hitelességre törekedtek, ám apróbb bakikat vagy eltéréseket így is találhatunk. Ezekre Marius Diaconescu professzor egy interjúban részletesen felhívta a nagyközönség figyelmét.

Aguirre, Isten haragja

Werner Herzog 1972-es alkotása nem egy „tucat” történelmi film az amerikai filmipar központjából, hanem egy nyugatnémet mestermű. A film 1560-ban, a spanyol hódítások korában játszódik. A konkvisztádorok az Amazonas őserdejében keresik, El Doradót, az Aranyvárost. Aguirre, a konkvisztádorok egyik csapatának vezetője istennek tartja magát, és hatalommániája miatt csapatát elpusztítja a természet és a bennszülöttek, ő pedig magára marad tébolyával. A film tulajdonképpen nem történelmi film, sokkal inkább az emberi természetről, gyarlóságról, egoizmusról szól, ám a történelmi hitelesség tekintetében is megállja a helyét. A film azon alkotások közé tartozik, melyek azáltal is híressé váltak, hogy forgatásuk bonyolult, nehézségekkel teli volt: többek között a főszereplőt alakító Klaus Kinski is többször ott akarta hagyni a stábot.

Az elnök emberei

Az elnök emberei nem egy történelmi film a szóhagyományos értelmében, inkább egy kortárs politikai thriller, témája a Watergate-botrány. Az 1972-es ügy okozta Richard Nixon lemondását. A film főszereplői, Bob Woodward (Robert Redford) és Carl Bernstein (Dustin Hoffman), a Washington Post újságírói, akik próbálják kinyomozni az elnök lemondásának valódi okát, és meglepő dolgokra derítenek fényt. A film forgatókönyve a két valós újságíró visszaemlékezései, illetve könyve alapján született.

A híd túl messze van

Richard Attenborough angol rendező klasszikusnak számító háborús filmje a Market Garden hadműveletet, a második világháború legnagyobb, legmerészebb ejtőernyős hadműveletet állítja a középpontba. A történet a második világháború végén játszódik, amikor a német csapatokat már folyamatosan szorítják vissza a szövetségesek. A hadművelet lényege az volt, hogy több ezer amerikai, lengyel és angol ejtőernyős, akit Hollandiába dobnak le, kiépítsen néhány bázist, amíg megérkezik az erősítés. Többek között három hidat kell elfoglalniuk, melyek közül az egyik, a Rajnán található Arnhem-híd, kulcsfontosságú stratégiai szempontból. Ha nem lenne elég az izgalmas történet, a korszak nagyjai vonultak fel a filmben: Dirk Bogarde, Michael Caine, Sean Connery, Gene Hackman, Anthony Hopkins, Robert Redford és Laurence Olivier is.

80 huszár

Sára Sándor 1978-as alkotása az egyik „alapmű”, ha magyar történelmi filmekről beszélünk. A film témája az 1948–49-es forradalomnak és szabadságharc, amit a Lenkey huszárszázad történetén keresztül mutat be (illetve annak történetéből indul ki). A filmben Lenkey János helyet Paál Farkas a huszárszázad kapitánya, aki embereivel közösen úgy dönt a forradalom kitörésének hírére, hogy hazatérnek Galíciából Magyarországra, elhagyva az osztrák köteléket. A hosszú út viszontagságokkal, kalandokkal, drámákkal és dilemmákkal teli. Látni kell!

+1 Woodstock

A hét történelmi film listáját még ki kell egészíteni egy történelmi dokumentumfilmmel 1970-ből, mely az 1969-es woodstocki fesztivált mutatja be. A három órás filmet Michael Wadleigh rendezte, és egy igazán izgalmas és egyúttal szórakoztató kordokumentum, másfelől egy jó koncertfilmnek is tekinthető. A film realistán mutatja be a hippeket, a fesztivált, nem csak a csodás „flower powert” látjuk, hanem egy sokkal összetettebb világ bontakozik ki.