A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. Míg az üzlet első éveiben 2000 és 6000 dollár között változott egy személy […]
Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában Elolvasom >>
Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megfelelő törvényt fogadott el, amely – miután április 11-én kihirdették – késedelem nélkül
A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban Elolvasom >>
A humor, a szatíra, a groteszk és a karikatúra nem voltak idegen elemek a századelőn élő marosvásárhelyiek számára sem. Ahogyan Magyarországon (elsősorban a fővárosban) az 1867-es kiegyezést követő időszakban a politikai nyomás enyhült, így megjelenhettek az első vicclapok. Ezekből „táplálkozott”
Humor Marosvásárhelyen, a 20. század elején Elolvasom >>
A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték el a bűncselekményeket. A bűnügyi híradásoknál az újság mindig törekedett a rövid, és
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon III. Elolvasom >>
Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes bűnesetekkel és térbeli eloszlásával foglalkozunk. Ahhoz, hogy jobban megértsem a nyilvánosságban megjelenő bűnözőkép
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon II. Elolvasom >>
Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan alakult mindez a 19. század második felében és mit gondoltak erről a Nagyváradiak?
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I. Elolvasom >>
A kolozsvári dohánygyár a neoabszolutista korszak első állami gyáralapításai közé tartozik Erdélyben. 1851-ben létesítették, abban a korban, amikor a forradalmi hadiesemények rongálása következtében az erdélyi üzemek beszüntették vagy csökkenteni kényszerültek tevékenységüket, illetve a megnövekedett adók és infláció nagyban gátolták az
Sztrájk a kolozsvári Dohánygyárban Elolvasom >>
November 10-én, egy szerdai napon megjelenik az Ellenzék 34. száma, melynek harmadik oldalán, legalul, „Lajdinánt ügy” kiemeléssel a következő rövid hír olvasható: „Gusztáv Ristov-nak hívják azon apró hadnagyot, ki az egy éves önkénteseket, itt Kolozsvártt állandólag »magyar kutyá«-nak nevezi. A
A nyakasság váratlan erénye – A Bartha–Ristow ügy Elolvasom >>
