A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található […]
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
Az ideológia éberségéről. Fejezetek a nagyváradi magyar kulturális intézmények cenzúrájáról címmel jelent meg dr. Plainer Zsuzsa antropológus, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársának kötete. A gondolatébresztő munka az 1960 utáni nagyváradi színjátszás és sajtó történetét a cenzúra és a nézői emlékezet
Az ideológia éberségéről – cenzúra a váradi színházban Elolvasom >>
1989-ig Romániában nem alakult ki, országos szintű ellenállás, de lokális szinten, így Nagyváradon is sor került kommunistaellenes megnyilvánulásokra. Az alábbiakban három helyi szintű antikommunista megmozdulás történetét foglaljuk össze. A kommunizmus elleni nyugtalanság a társadalom minden rétegében, így a „favorizált” csoportokban
Antikommunista ellenállás Nagyváradon Elolvasom >>
A férj és feleség viszonyát egyesek érzelemmentes, rideg és tekintélyelvű intézményként élték meg, míg mások a családi élet bensőséges és örömteli oldalát is megtapasztalták. Bármilyen kimenetellel is bírt az elmúlt évszázadok során a házaspárok élettörténete, a közös életük, a családi
Írásunkban az 1570. augusztus 16-án a Rajna-vidéki Speyer városában megkötött egyezmény nyomán mesterségesen létrejött Partium, másnéven Részek régió kialakulását és közjogi átalakulását mutatjuk be. „Erdély és Magyarország része” A 16. században az Oszmán Birodalom hódításának következtében három részre szakadt a
Partium a századok sodrában Elolvasom >>
A Márton Áron életével és munkásságával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről, a román állam és az egyház 1945 utáni viszonyáról dr. Nagy Mihály Zoltán történésszel, a Bihar megyei állami levéltár főlevéltárosával beszélgettünk. Beszéljünk először a kezdetekről: miért éppen a történészi pályát
Márton Áron és a népszolgálat – Interjú Nagy Mihály Zoltán történésszel Elolvasom >>
Kérlek, mutatkozz be az olvasóknak. Imre Zoltán kultúrantropológus vagyok. Az elmúlt négy évben az Ady Endre Emlékmúzeum muzeológusa voltam. 2014-ben vettem át az intézményt. Korábban Budapesten éltem, ahol középiskolai tanár voltam. Több tantárgyat is oktattam a képzőművészettel kapcsolatban. Nem tartott
Ady szellemisége Nagyváradon – Interjú Imre Zoltán muzeológussal Elolvasom >>
Bokor Zsuzsa: Testtörténetek. A nemzet és a nemi betegségek medikalizálása a két világháború közötti Kolozsváron. Kolozsvár, 2013. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. 256 p. Az Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék (ELTE BTK) doktori iskolájában doktori fokozatot szerzett Bokor Zsuzsa, aki jelenleg
A beteg és egészséges testről Elolvasom >>
Miért a történészi hivatást választottad, és ezen belül mi irányította figyelmedet a régészet felé? Édesapámnak is történészi végzettsége van. Ő még a régi Bolyai Egyetemen végzett 1958-ban. Az övék volt az utolsó évfolyam. Igaz, hogy ő utána újságíró lett, amit
„A váradi vár az egy nagyon régi szerelem” – Interjú Mihálka Nándor régész-történésszel Elolvasom >>
Doros Gábor szerint „a prostitúció oka nem veleszületett hajlam és nem öröklött bűn, hanem a társadalmi adottságok és körülmények olyan tragikus láncolata, amely csak kismértékben függ az áldozatul esett prostituált lényétől”.[1] Az orvos e sorokat az 1930-as években fogalmazta meg.
Prostitúció Magyarországon a dualizmus korában Elolvasom >>
Írásomban egy olyan mára már nagyrészt eltűnt világba kalauzolom el az olvasót, ahol a férfiak és a nők szerepét meghatározó írott és íratlan normák eltértek a maiaktól. Oda, ahol a falusi vagy a munkásosztálybeli városi nők társadalmi mobilitása, a szegényebb,
„Erkölcsileg igen romlottak.” Kéjnők a dualizmus kori Magyarországon Elolvasom >>
Hogyan jutottál el a történelem iránti érdeklődéshez? Miért a történészi hivatást választottad? Az olvasmányélmények vezettek a történelem iránti érdeklődéshez. Meghatározó volt Hermann Gusztáv személye is, aki az általános iskola 5-6. osztályában történelemtanárom és osztályfőnököm is volt. Nagyon jó órákat tartott.
A modernizálódó Nagyvárad bűnőzéstörténetét bemutató sorozatunk utolsó részében arra keressük a választ, hogy milyen volt a nyilvánosság bűnözőképe. Milyen társadalmi státusszal rendelkező személyek és társadalmi csoportok követték el a bűncselekményeket. A bűnügyi híradásoknál az újság mindig törekedett a rövid, és
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon III. Elolvasom >>
Előző írásunkban a Nagyvárad napilap vizsgálatán keresztül a nyilvánosság és a bűnözés kérdéskörét jártuk körbe (lásd: Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I.). Ezúttal a városi bűnözés modernizációjával, az egyes bűnesetekkel és térbeli eloszlásával foglalkozunk. Ahhoz, hogy jobban megértsem a nyilvánosságban megjelenő bűnözőkép
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon II. Elolvasom >>
Életünket a társadalom által megalkotott írott és íratlan normák, illetve szabályok határozzák meg. Ami ezektől eltér az a bűnözés, a társadalom által deviánsnak tekintett viselkedés. De hogyan alakult mindez a 19. század második felében és mit gondoltak erről a Nagyváradiak?
Hétköznapi bűnözés Nagyváradon I. Elolvasom >>
Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2015. A népszámlálás előzetes eredményeit Kiss Tamás és Barna Gergő korábban már közétették[1], de ez nem teszi fölöslegessé
Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Elolvasom >>
