Emberek

„Bűnöző gyermekek” – Betekintés az Erdélyi Pártfogó Egyesület tevékenységébe

Lopás, rongálás, tűzvész okozása, súlyos testi sértés, hatóság elleni erőszak, titkos kéjelgés, gondatlanságból elkövetett emberölés – ezek a vádak 12–18 éves gyermekek tettei a 20. század eleji Erdélyből. A bűnözéshez való viszonyulás a század elején megváltozott. Az áttörést a deviáns

„Bűnöző gyermekek” – Betekintés az Erdélyi Pártfogó Egyesület tevékenységébe Elolvasom >>

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben Elolvasom >>

Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben

1901 augusztus elsején, csütörtökön, a hajnali órákban Kolozsváron két részeg rendőr hirtelen felindulásból rátámad egy nemkülönben ittas honvédőrmesterre, majd pár napra rá utcai zendülés tör ki, amely a belváros néhány épületén és a sétatéri világítótesteken véghezvitt pusztításba torkollik. Az események

Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben Elolvasom >>

Erdélyi magyar katonasors

Nagyapám, Kovács Ferenc 1929-ben született a Csík megyei Csíkzsögödben.[1] Bár gyerekkorában kifejezetten értelmiségi pályára készült (történelemtanári vágyálmokat dédelgetett), számításait a második világháború keresztülhúzta. A háború és az azt követő évek eredményeként nagyapám élete összefonódott a katona-léttel. Ez a rövid írás

Erdélyi magyar katonasors Elolvasom >>

Mozaikok Marosvásárhely és Marosszék cigányságának múltjából

Erdély több szempontból is különleges színtere az európai, illetve magyarországi cigány népesség történetének. Egyfelől a cigány népesség zömének erős integrálódottsága miatt, másfelől pedig az államok feletti demográfiai folyamatokban betöltött sajátos helyzete miatt. A Balkán és a Kárpát-medence közötti migrációnak meghatározó

Mozaikok Marosvásárhely és Marosszék cigányságának múltjából Elolvasom >>

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig

A második világháború utáni lakáshiány a nyugat-európai és a kelet-európai térséget is érintette, a problémára adott válaszok azonban több ponton különböztek. Nyugat-Európában piaci szereplők bevonásával, típustervek, kedvező adózási formák és különböző állami ösztönzők bevezetésével, a piac élénkítésével, kölcsönökkel próbálták felpörgetni

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig Elolvasom >>

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron

Az 1989−90-es rendszerváltás idején Kolozsvár is kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok sorában. Ez több szempontból magyarázható: itt található az erdélyi hadsereg központja, amely a forradalomkor fontos szerepet játszott. Ugyanakkor, mint kulturális központ, a román és magyar országos értelmiségi

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron Elolvasom >>

Kolozsvár cigány népessége II. József korában

Abból az időszakból, amikor Erdély Magyarországtól elválasztva, külön politikai szervezettel és országgyűléssel tartozott a Habsburg Birodalomhoz, jelenleg egyetlen olyan összeírást[1] ismerünk, amelyik kifejezetten azért történt, hogy a Gubernium alá tartozó cigány népességet megszámolják. A Főkormányzóság 1781. január 18-án rendelte el

Kolozsvár cigány népessége II. József korában Elolvasom >>

Szabadkőművesség és korabeli kritikája Marosvásárhelyen

A szabadkőművesség történetéről született szakirodalom és publicisztika nagyrészt megosztott, általában két szélsőség között. Az egyik szélsőséges álláspont a szabadkőművességet „misztikus társaságként” állítja be, amely legtöbb esetben hazafiatlan, ateista, túlnyomó részt zsidó tagokból áll és egyik jellemzője a korlátlan hataloméhség, valamint

Szabadkőművesség és korabeli kritikája Marosvásárhelyen Elolvasom >>

Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában

A Román Kommunista Párt az 1950-es évektől igyekezett anyagi hasznot húzni az ország nagyszámú zsidó lakosságából – először előnyös gazdasági befektetésekért, később valutáért bocsátotta áruba zsidó állampolgárait. Míg az üzlet első éveiben 2000 és 6000 dollár között változott egy személy

Zsidók felhasználása propaganda célokra a kommunista Romániában Elolvasom >>