Emberek

A kollektív emlékezet peremén. Magyar civilek szovjet fogságba hurcolása Erdélyben,1944–1945-ben

A közelmúlt bizonyos szegmenseit olykor titokzatosabb homály fedi, mint a régmúlt történelmét. Elmondható, hogy a mohácsi vészről, Rákóczi szabadságharcáról, vagy akár 1848 márciusának dicsőséges napjairól többet tudunk, mint a második világháború végén szovjet fogságba hurcolt erdélyi magyar civilek tízezreinek sorsáról. […]

A kollektív emlékezet peremén. Magyar civilek szovjet fogságba hurcolása Erdélyben,1944–1945-ben Elolvasom >>

A cigány etnicitás és identitás történeti problémái Temesvár példáján

Írásom problémafelvető esszé. A cigány etnicitás és identitás relativitásának kérdését vetem fel történeti aspektusban, Temesvár példáján. Annak, hogy éppen Temesvárt választottam, elsősorban az a magyarázata, hogy az 1930-as években az itteni muzsikusok sajátos identitáskeresésével találkozunk. Arra kerestem választ, hogy milyen

A cigány etnicitás és identitás történeti problémái Temesvár példáján Elolvasom >>

Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából

Az alábbi képsorozatban a dualizmus kori Kolozsvár egy vasárnapját fogom rekonstruálni és bemutatni. A képaláírásokat a történelmi tények figyelembe vétele alapján írtam, ám helyenként szükség volt fiktív – ugyanakkor a korabeli valóságnak megfelelő – szövegelemek bevonására. A képeket igyekeztem úgy összeállítani,

Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából Elolvasom >>

„Bűnöző gyermekek” – Betekintés az Erdélyi Pártfogó Egyesület tevékenységébe

Lopás, rongálás, tűzvész okozása, súlyos testi sértés, hatóság elleni erőszak, titkos kéjelgés, gondatlanságból elkövetett emberölés – ezek a vádak 12–18 éves gyermekek tettei a 20. század eleji Erdélyből. A bűnözéshez való viszonyulás a század elején megváltozott. Az áttörést a deviáns

„Bűnöző gyermekek” – Betekintés az Erdélyi Pártfogó Egyesület tevékenységébe Elolvasom >>

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben Elolvasom >>

Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben

1901 augusztus elsején, csütörtökön, a hajnali órákban Kolozsváron két részeg rendőr hirtelen felindulásból rátámad egy nemkülönben ittas honvédőrmesterre, majd pár napra rá utcai zendülés tör ki, amely a belváros néhány épületén és a sétatéri világítótesteken véghezvitt pusztításba torkollik. Az események

Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben Elolvasom >>

Erdélyi magyar katonasors

Nagyapám, Kovács Ferenc 1929-ben született a Csík megyei Csíkzsögödben.[1] Bár gyerekkorában kifejezetten értelmiségi pályára készült (történelemtanári vágyálmokat dédelgetett), számításait a második világháború keresztülhúzta. A háború és az azt követő évek eredményeként nagyapám élete összefonódott a katona-léttel. Ez a rövid írás

Erdélyi magyar katonasors Elolvasom >>

Mozaikok Marosvásárhely és Marosszék cigányságának múltjából

Erdély több szempontból is különleges színtere az európai, illetve magyarországi cigány népesség történetének. Egyfelől a cigány népesség zömének erős integrálódottsága miatt, másfelől pedig az államok feletti demográfiai folyamatokban betöltött sajátos helyzete miatt. A Balkán és a Kárpát-medence közötti migrációnak meghatározó

Mozaikok Marosvásárhely és Marosszék cigányságának múltjából Elolvasom >>

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig

A második világháború utáni lakáshiány a nyugat-európai és a kelet-európai térséget is érintette, a problémára adott válaszok azonban több ponton különböztek. Nyugat-Európában piaci szereplők bevonásával, típustervek, kedvező adózási formák és különböző állami ösztönzők bevezetésével, a piac élénkítésével, kölcsönökkel próbálták felpörgetni

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig Elolvasom >>

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron

Az 1989−90-es rendszerváltás idején Kolozsvár is kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok sorában. Ez több szempontból magyarázható: itt található az erdélyi hadsereg központja, amely a forradalomkor fontos szerepet játszott. Ugyanakkor, mint kulturális központ, a román és magyar országos értelmiségi

„Azt tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem tudjuk, hogy addig mi lesz”− 1989 –es decemberi események Kolozsváron Elolvasom >>

Kolozsvár cigány népessége II. József korában

Abból az időszakból, amikor Erdély Magyarországtól elválasztva, külön politikai szervezettel és országgyűléssel tartozott a Habsburg Birodalomhoz, jelenleg egyetlen olyan összeírást[1] ismerünk, amelyik kifejezetten azért történt, hogy a Gubernium alá tartozó cigány népességet megszámolják. A Főkormányzóság 1781. január 18-án rendelte el

Kolozsvár cigány népessége II. József korában Elolvasom >>

Szabadkőművesség és korabeli kritikája Marosvásárhelyen

A szabadkőművesség történetéről született szakirodalom és publicisztika nagyrészt megosztott, általában két szélsőség között. Az egyik szélsőséges álláspont a szabadkőművességet „misztikus társaságként” állítja be, amely legtöbb esetben hazafiatlan, ateista, túlnyomó részt zsidó tagokból áll és egyik jellemzője a korlátlan hataloméhség, valamint

Szabadkőművesség és korabeli kritikája Marosvásárhelyen Elolvasom >>