Az épületek története 1909. október 31-én veszi kezdetét, amikor a Kolozsvár Belvárosi Római Katolikus Egyház választmánya jóváhagyja a plébánosi javadalom részét képező Fürdő utcai telek értékesítését – majd pontosítva, annak beépítését. A tervezéssel és a kivitelezés felügyeletével megbízott építész-vállalkozók kilétére […]
A kolozsvári Arany János utcai bérvillák Elolvasom >>
A kolozsvári dohánygyár a neoabszolutista korszak első állami gyáralapításai közé tartozik Erdélyben. 1851-ben létesítették, abban a korban, amikor a forradalmi hadiesemények rongálása következtében az erdélyi üzemek beszüntették vagy csökkenteni kényszerültek tevékenységüket, illetve a megnövekedett adók és infláció nagyban gátolták az
Sztrájk a kolozsvári Dohánygyárban Elolvasom >>
A 19. század második felében Kolozsvár fejlődése korántsem volt egyenletes. A Főkormányszék Szebenbe költöztetése, majd vissza, a tőke hiánya és a kedvezőtlen földrajzi viszonyok mind hozzájárultak a stagnáló állapotokhoz. A vasút megépítése sem hozta meg a várt gyors gazdasági fellendülést,
Az 1876-os kolozsvári tűzvész Elolvasom >>
November 10-én, egy szerdai napon megjelenik az Ellenzék 34. száma, melynek harmadik oldalán, legalul, „Lajdinánt ügy” kiemeléssel a következő rövid hír olvasható: „Gusztáv Ristov-nak hívják azon apró hadnagyot, ki az egy éves önkénteseket, itt Kolozsvártt állandólag »magyar kutyá«-nak nevezi. A
A nyakasság váratlan erénye – A Bartha–Ristow ügy Elolvasom >>
E téma megírásakor szomorúan tapasztalhattam a Budapesten fellelhető források hiányait, a kolozsvári közgyűlési jegyzőkönyvek, a városi hivatalok, polgári intézmények iratanyagának hiányos voltát. Ezen túlmenően azonban a könyvészeti irodalom is feltűnően szegényes. Már a két világháború közötti közgazdasági és jogi irodalom
Kolozsvár a századfordulón Elolvasom >>
Fejezetek egy székelyudvarhelyi polgári pályafutás történetéből. Nagysolymosi Koncz Ármin gyógyszerész. Nagysolymosi Koncz Ármin, mint gyógyszerész, vállalkozó és közéleti szereplő, Székelyudvarhely és egyben Udvarhelyszék emblematikus alakja volt a 19–20. század fordulóján. A 17. század első felében nemességet nyert Koncz családból értelmiségiek
“…mert nemcsak a nemesség, de az állás és vagyon is kötelez!” Elolvasom >>
