A városvezetés egy ideig halogatta vagy helyileg próbálta megoldani a felmérést, de így csak egy megközelítőleges pontosságú hálózatot tudtak kialakítani. Amikor új utcát kellett a városi rendszerbe beilleszteni, az illetékes földmérő mérnök mindig egy új „szabályozási vonalféle” alapján mérte meg […]
A kolozsvári szintjelzők és a város geodéziai felmérése a 19. század végén Elolvasom >>
A dualizmus kori választások a helyi közösségek életében rendkívüli jelentőséggel bíró eseményeknek számítottak, amelyek során a lakosság széles rétege – függetlenül attól, hogy rendelkezett-e választójoggal – aktívan részt vett a politikai eseményekben. E választások gyakran feszült légkörben zajlottak, és nem
Az 1899-es választási zavargás Kolozsváron Elolvasom >>
Bokros Elek 1875-ben lépett be az országos politikai életbe, amikor a Kolozsvár II. kerületében tartott országgyűlési választásokon képviselővé választották. Bár ekkor vált országosan ismertté, Kolozsvár társadalmi életében már ezt megelőzően is aktívan jelen volt, és fokozatosan a város egyik meghatározó
Bokros Elek országgyűlési képviselő ifjúkora Elolvasom >>
Erdély 1848-49 évi története kicsiben tükrözi a magyarországi eseményeket. Az átalakulás kezdeti lelkesedését 1848 késő tavaszától (összefüggésben Erdély és Magyarország uniójával) egyre inkább a nemzetiségi feszültségek kiéleződése követte, párhuzamosan a cs. kir. katonai hatóságok egyre csökkenő együttműködési hajlandóságával. Mindez 1848
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben Elolvasom >>
Syko Kanuth nem tartozik a magyar, vagy az erdélyi történelem legnagyobb alakjai közé, még a családnak sem ő volt a legnevesebb tagja. Ám életútja, céljai és elért eredményei egyfajta röntgenképként világítják át az erdélyi nemzetiségi kapcsolatok bonyodalmait, a kormányzati hozzáállás
Syko Kanuth és a dualizmuskori nemzetiségi kérdés Elolvasom >>
Arra a kérdésre, hogy Székelyföldön hogyan tükröződött le a dualizmuskori magyar politika, és a közjogi kérdések mentén formálódott tömbök hogyan éreztették hatásukat ebben a régióban, úgy érzem, tökéletes példát tud adni a Gyergyószentmiklós központú választókerületben lezajlott események sorozata az 1910-es
Országgyűlési választások a gyergyószentmiklósi választókerületben 1910-ben Elolvasom >>
A magyar sajtót 1897 januárjában zavaros értesítések járták be az aninai munkástelep dolgozóinak sztrájkjáról s az ezt követő csendőri fellépésről. A sztrájk okairól nagyrészt egyetértés volt: egyértelműen a nyugdíjszabályozás megváltoztatása miatt vonultak ki a dolgozók. A csendőrség fellépésének jogosságát illetően
Az aninai zendülés története, 1897-1898 Elolvasom >>
A fürdőhelyekhez való viszonyulás Nagybányán 1901–1918-ban Az erdélyi, partiumi és bánsági fürdők az Osztrák–Magyar Monarchia idején élték virágkorukat. A Nagybányai Gazdasági Egylet által fenntarott hetilap, a Nagybánya és vidéke hasábjain az 1899-es és 1900-as évfolyamokban gyakran tárgyalták a fürdőügyeket, majd
A garbonáci Kővárfüred fürdőhely kialakítása a dualizmus korában Elolvasom >>
Földra (román nevén Feldru) egy – 1890-ben összeírt 2111 lakosával nem is annyira kicsi – község volt Beszterce-Naszód vármegye óradnai járásában,[1] a Nagy-Szamos egyik kanyarulatában. Színromán település, mely ekkor még elenyésző számú német kisebbséggel rendelkezett.[2] Felekezeti összetételére nézve ezidőtájt román
A földrai mészárlás története – 1890 Elolvasom >>
Tusnádfürdő, vagy a korabeli forrásokban Csík-Tusnádként emlegetett, akkoriban még falu, ma Románia egyik legkisebb városaként számontartott település, Hargita megyében, az Olt szorosában, a Komlós- és Szurdok-tetők nyugati lejtőin található.[1] 1842-ben alapították és 1968-ban emelkedett városi rangra.[2] A kisvárost gyógyvize tette
Tusnádfürdő a dualizmus korában Elolvasom >>
Előpatak földrajzi elhelyezkedés szempontjából szerencsés, hiszen mondhatni a mai Románia szívében van, de egykoron nem volt ilyen centrális helyzete, mégis sok embert vonzott. Barcaság és Háromszék határán húzódik, más nevezetes fürdőhelyek szomszédságában, mint például Tusnádfürdő, vagy a vulkanikus Szent Anna
Erdély „fiatalság forrása”: az előpataki fürdőtelep a 19. században Elolvasom >>
Napjainkban, ha azt halljuk, hogy Borszék, akkor a kellemesen pezsgő palackozott borszéki vízre gondolunk, mely szinte minden becsületes kisbolt polcán megtalálható. Viszont a 18. és a 19. században itt több mindenről volt szó. Legendák keringtek arról, hogy pontosabban ki is
Az erdélyi ásványvizek királynéja: Borszék a 19. században Elolvasom >>
A jellegzetes sósfürdők sorában fontos megemlíteni Tordát.[1] Szabad királyi városi ranggal rendelkezett,[2] a Turi-patak és az Aranyos-folyó között fekszik.[3] Kolozsvártól három órányi kocsiútra helyezkedik el egy 1853-as kiadvány szerint, [4] napjainkban gépkocsival viszont ez mindössze félórányi út. Torda-Aranyos vármegyének a
A tordai fürdők virágkora Elolvasom >>
A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással az alkotmányt sértő) és a 25-ös (a nemzeti nyelveket, elsősorban
Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben Elolvasom >>
A cikksorozat soron következő részében a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskola századfordulós oktatásának eddig kevésbé ismert valóságát mutatjuk be. Az intézmény kitűnik társai közül azzal, hogy páratlanul jól dokumentált, sokrétű és gazdag archív források mellett az iskolában készült tárgyak közül
A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV. Elolvasom >>
A cikksorozat harmadik részében a marosvásárhelyi szakoktatás kezdeteit mutatjuk be, különös tekintettel a szakiskola és Bernády György polgármester kapcsolatára. Marosvásárhely két szempontból is eltért a hasonló lélekszámú és fejlettségű magyarországi városoktól, Budapest és Kolozsvár mellett itt működött az ország harmadik
A pesti események Várad lakosságát is lázba hozták. Sántha György alispán négy nappal a forradalom kitörését követően 1848. március 20-ra hívta össze a vármegyei közgyűlést, amelynek az eredetileg barokk stílusban épült, de azóta már többször átépített a város központjában található
„Nagyvárad békés forradalma” Elolvasom >>
Előző cikkünkben bemutattuk, hogy miként öltözködtek az erdélyi zsidók a holokauszt előtti évtizedekben. Jelen cikkben a politikához való viszonyukat tekintjük át. Sokaknak, akik Magyarország és Erdély történelmét kicsit is ismerik, a politika és a zsidó szavak összekapcsolása valószínűleg a kommunista
Szabadelvűek, cionisták és kommunisták – avagy kire szavaztak az erdélyi zsidók? Elolvasom >>
A cikksorozat második részében a kolozsvári szakoktatás kezdeteit mutatjuk be. A kincses város kitűnt a többi szakiskolai központ közül korai kezdeményező szerepével. A jelentős iparosságra alapozva itt alakult ki először városi keretek között szervezett középfokú szakoktatás, amely elsősorban az építkezéseken
Sorozatunkban a 19. század végén Erdélyben létesített ipari szakiskolák történetébe engedünk betekintést. Az első bevezető írás után az építészet, belsőépítészet és tárgykultúra szempontjából meghatározó ipari szakiskolák történetét mutatjuk be, sorra véve Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Zalatna emlékeit.[1] Szerkesztőségünk szívesen fogadja
Szakoktatás a századfordulós Erdélyben – Az ipartól az iparművészetig I. Elolvasom >>
