Bartha Zoltán

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben

Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem

A végrendelet, mint a felekezeti hovatartozást meghatározó elem a 17–18. századi Erdélyben Elolvasom >>

A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper

Kolozsvár város levéltárában őrzött jegyzőkönyvek alapján[1] a malompert kiváltó konfliktus 1576 telén kezdődött. Egy ezen év május 13-án bejegyzett tanúmeghallgatásról készített jegyzőkönyvből értesülünk a konfliktust elidéző okról: Ferenczi Antal kolozsvári főbíró és Iwreg Antal királybíró[2] kérésére a városi hatóság tisztviselői

A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper Elolvasom >>

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben

A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos

Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>

Árva Bethlen Kata élete

Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a

Árva Bethlen Kata élete Elolvasom >>