Erdély, Bánság és Partium városainak a dualizmus korára érvényes szakszerű várospolitikai vizsgálatával mindmáig adós a történetírás, jóllehet számos esetben a források rendelkezésre állnak, az elvégezhető munkához pedig hozzáférhetőek a magyarországi minták. E dolgozatban Kolozsvár polgármestereinek idővonalát tekintem át 1867 és […]
51 év a város szolgálatában. Kolozsvár polgármesterei a dualizmusban Elolvasom >>
Evenimentele prezentate în textul de față lipsesc chiar și din cele mai ample lucrări ce tratează istoria Clujului în perioada dualistă, în ciuda faptului că crima și revolta clujeană din 1901 au constituit un important reper moral la începutul anilor
Crimă, revoltă și stare de asediu. Reforma poliției clujene în toamna anului 1901 Elolvasom >>
Az 1870. évi XLII. és az 1886. évi XXI. törvény szerint képviselői mandátummal megválasztható volt bármely magyar állampolgárságú, írni-olvasni tudó férfi, aki 24. életévét betöltötte, nem állt gondnokság alatt, a törvényhatóság területén lakott és adót legalább két éve fizetett, olyan
Önkormányzati képviselő-választások Kolozsváron a dualizmus korában Elolvasom >>
Élt egyszer egy nagy, lomha kétfejű sas, saját elképzelése szerint egy szívvel és egy gyomorral. Egyik feje németül, másik magyarul tudott, viszont valamiért sem külön, sem együtt nem akartak tudomást venni arról, hogy a sasnál sokkal erősebb és fürgébb madarak
1901 augusztus elsején, csütörtökön, a hajnali órákban Kolozsváron két részeg rendőr hirtelen felindulásból rátámad egy nemkülönben ittas honvédőrmesterre, majd pár napra rá utcai zendülés tör ki, amely a belváros néhány épületén és a sétatéri világítótesteken véghezvitt pusztításba torkollik. Az események
Gyilkosság és ostromállapot. A kolozsvári rendőrség reformja 1901-ben Elolvasom >>
Zágoni Balázs: A püspök reggelije: Márton Áron első ötven éve – dokumentumfilm Az 1980-ban elhunyt Márton Áron a hagyományos erdélyi társadalomszervező csoportokra egyformán hatást gyakorló, rendkívül konszenzusos személyiség. Ilyen szempontból alakja és emlékezete egyes önmagában gyűjtőmedencéje az erdélyi magyar lelkek közösségi
A püspök reggelije: Márton Áron első ötven éve Elolvasom >>
A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal felruházott városok viszont egymás közt is lényeges eltérést mutattak, ami a szervezetet, a
Kolozsvár önkormányzata a dualizmusban Elolvasom >>
Jóllehet a kutatók váltig arról csacsognak, hogy a kollektív emlékezet idővel képes lesz az emberiség önpusztító reflexén változtatni (netán egyenest meg is szüntetni azt), lépten-nyomon az derül ki, hogy szinte semmiben nem különbözik a személyes memóriától. Idővel ugyanúgy hajlamos a
Továbbra is változatlan Elolvasom >>
Cseres Tibor 20 éven keresztül kutatta a bácskai események három napjának körülményeit, mígnem megírta Hideg napok című dokumentarista regényét, amely 1963-ban jelent meg. Rögtön erős visszhangot kapott, sokan nehezteltek rá, amiért ilyen nyíltan „kiteregette a szennyest”, bár a Kádár-korszak politikai
Békésy Károly a dualizmuskori Kolozsváron úgymond „középkategóriás” közéleti személyiségnek számított. A kor rangítélete szerinti „magas” állami vagy helyi közigazgatási állást nem töltött be, ám középszerűként korántsem jellemezhető buzgalma a kispolgári származás dacára tekintélyes állásokba juttatta és városszerte becsülték. Az 1870-80-as
Szemelvények Békésy Károly kolozsvári újságíró önéletrajzából Elolvasom >>
Vélhetően így biztatta 1841-ben Kovács Miklós erdélyi püspök, a Gubernium tagja cenzori minőségében az alig huszonegy esztendős Kőváry Lászlót, amikor az ifjú néprajzkutató megjelenés előtt álló Székelyhonról című kéziratából kivágta a konzervatív fület sértő passzusokat. A később magyar tudományos akadémiai
„Sajnálom, fiam: liberális vagy, semmire sem fogsz menni!” Kőváry László életútja Elolvasom >>
A kolozsvári dohánygyár a neoabszolutista korszak első állami gyáralapításai közé tartozik Erdélyben. 1851-ben létesítették, abban a korban, amikor a forradalmi hadiesemények rongálása következtében az erdélyi üzemek beszüntették vagy csökkenteni kényszerültek tevékenységüket, illetve a megnövekedett adók és infláció nagyban gátolták az
Sztrájk a kolozsvári Dohánygyárban Elolvasom >>
November 10-én, egy szerdai napon megjelenik az Ellenzék 34. száma, melynek harmadik oldalán, legalul, „Lajdinánt ügy” kiemeléssel a következő rövid hír olvasható: „Gusztáv Ristov-nak hívják azon apró hadnagyot, ki az egy éves önkénteseket, itt Kolozsvártt állandólag »magyar kutyá«-nak nevezi. A
A nyakasság váratlan erénye – A Bartha–Ristow ügy Elolvasom >>
