A Korunk Akadémia Összeesküvéselméletek a magyar történelemben című előadás-sorozat keretén belül Hermann Róbert tartott előadást. A történész arra kereste a választ, hogy áruló volt-e Görgei Artúr, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka. Hermann Róbert történelmi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen […]
Áruló volt-e az 1848–49-es szabadságharc tábornoka? Elolvasom >>
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezésében Cieger András előadást tartott a dualizmuskori magyar parlamentarizmus történetéről. Az előadás során arra is fény derült, hogyan tükrözi az Országház tervrajza az épület rendeltetését. Cieger András történelmi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen végezte. 2003-ban védte
Cieger András előadása a dualizmuskori magyar parlamentarizmus történetéről Elolvasom >>
Az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás A cikk első része Ha az 1950-es évek elején nem történt lényeges változás az Unitárius Egyház vezetésében, az 1956-os forradalommal való rokonszenvezést már megtorolta a román pártállam. A bukaresti vezetés ekkor már
Politikatörténeti és egyháztörténeti bevezető 1944. augusztus 23-án I. Mihály király bejelentette, hogy Románia megszüntette a szövetségi kapcsolatait Németországgal, és csatlakozott az Egyesült Nemzetekhez. Ezzel egyidőben megkezdték azokat a hadműveleteket, amelyek Észak-Erdély visszafoglalását tűzték ki célul. 1944. augusztus 31-én a szovjet
A dualizmuskori magyar parlamentarizmus egyik legismertebb paralmenti vitája az 1888–1889-es véderővita volt. A javaslatot Tisza Kálmán miniszterelnök terjesztette elő a képviselőházban, amelyet két paragrafus tett híressé: a 14-es (az újoncozással az alkotmányt sértő) és a 25-ös (a nemzeti nyelveket, elsősorban
Véderővita a fővárosban, utcai harcok Kolozsváron 1889-ben Elolvasom >>
2021. október 8-án jelentős eseményre került sor a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépületének Aula Magna dísztermében, amelynek keretén belül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Doctor Honoris Causa címet adományozta, és tiszteletbeli doktorának fogadta prof. dr. Romsics Ignác akadémikust, nyugalmazott egyetemi tanárt, napjaink egyik
Romsics Ignác díszdoktorrá avatása Elolvasom >>
Dédnagyanyám, anyai nagyanyám édesanyja, Bordi Gizella 1925. október 18-án született a Bonyha községhez tartozó Héderfáján, a mai Maros megye területén. 1940-ben a székelyudvarhelyi Tanítóképző diákja volt. Abban az évben, az augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében Székelyudvarhely visszakerült Magyarországhoz,
Dédnagyanyám a politikai foglyok lágerében Elolvasom >>
