Archívum Jelenkor Oktatás Portré

Tanár, szerkesztő és titkár. György Lajos, egy elfeledett kolozsvári polihisztor élete

Szerző: Horváth Csaba

Az évszázadok folyamán több olyan jeles és kiemelkedő személyiség élt és alkotott Kolozsváron, akiknek emléke kikopni látszik a Kincses Város köztudatából. Ezen személyiségek közé tartozik György Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár is.

György Lajos 1890. április harmadikán született Marosvásárhelyen egy ott szolgáló csíki születésű cselédlány szerelemgyermekeként. Iskoláit Csíkszentmártonban, Csíksomlyón, valamint a kolozsvári piarista főgimnáziumban végezte. 1907 és 1912 között a Ferenc József Tudományegyetemen tanult magyar-latin szakon.

György Lajos
György Lajos

Pedagógusi pályáját korán kezdte, ugyanis kisebb testvéreinek nevelésébe is bekapcsolódott. 1912 és 1916 között előbb a fővárosban, a Trefort utcai gyakorlógimnáziumban, illetve a mezőkövesdi római katolikus főgimnáziumban tanárkodott. A világégés kellős közepén került vissza a Kolozsvárra, ahol a helyi katolikus leánynevelő intézetben, a Marianumban lett tanár. Utóbb, 1922 és 1923 között a Marianumhoz kapcsolódó tanárképzőintézetet (Paedagogiumot) igazgatta, valamint az intézet helyettes igazgatója volt (1923‒24).

203
A Marianum. Kép: R.A.K., Kolozsvár.

Ezt követően hosszú időn át nem tanított. Az 1920-as évek végén ő lett a magyar felekezetek által életre hívott Tanulmányi és Felügyelői Bizottság igazgatója. Ez az intézmény arra volt hivatva, hogy egyrészt javítsa a Kolozsváron elő fiatalok tanulmányi és szociális helyzetét, másrészt pedig az egyetemisták számára, ún. szemináriumok által továbbképzési lehetőséget biztosítson.

1940-től a városba visszatérő Ferenc József Tudományegyetemen, utóbb a Bolyain oktatott, illetve két éven át igazgatta a humán tudományterületek fellendítésére létrehozott Erdélyi Magyar Tudományos Intézetet. 1945 után rövid ideig a magyar egyetem rektorhelyetteseként is tevékenykedett.

György Lajos aktívan bekapcsolódott az Erdélyi Múzeum-Egylet (EME) vérkeringésébe. 1930 és 1939 között a főtitkári teendőket látta el, ezzel párhuzamosan pedig az Egylet által megjelentetett kiadványok (Erdélyi Múzeum, Erdélyi Tudományos Füzetek, az EME vándorgyűléseinek anyagát tartalmazó évkönyvek) szerkesztője volt. 1940 és 1947 között ő irányította (szakosztályelnöki minőségben) az Egylet Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályát. Ezen tevékenységein kívül két munkában megírta az Egylet történetét is.

György tagja volt az Erdélyi Római Katolikus Státus (utóbb Egyházmegyei Tanács) igazgatótanácsának. A második világégést követően az intézmény világi elnöke volt. Barátságot ápolt Erdély későbbi híres római katolikus püspökével, az úgyszintén csíki származású Márton Áronnal, akivel közösen szerkesztették 1933-tól 1939-ig az Erdélyi Iskola című (rövid ideig Iskola néven is megjelent) lapot. György Lajos továbbá az Erdélyi Katolikus Akadémiának tagja, valamint főtitkára volt.

Kolozsvár
Státuspaloták, Kolozsvár. Kép: R.A.K, Kolozsvár

1929-től az 1948-ban bekövetkezett államosításig György Lajos volt egykori iskolájához, a kolozsvári piarista főgimnáziumhoz kötődő Lyceum-könyvtár megbízott kezelője, igazgatója. Papírra vetette és megjelentette az általa irányított könyvtár történetét, igazgatósága utolsó éveiben pedig fizetés hiányában is ellátta ezen hivatalát.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy lapszerkesztőként is jelentős szerepet játszott a kolozsvári közéletben. A már említett Erdélyi Múzeumon és Erdélyi Iskolán kívül ő szerkesztette a Pásztortűz (1924‒1927), illetve az Erdélyi Irodalmi Szemle (felelős szerkesztő, 1926‒1929) című folyóiratokat.

27
A piarista templom és az egyetem. Kép: R.A.K, Kolozsvár

Tudományos síkon György Lajos a magyar nyelvű regénnyel és annak az irodalomtörténetben betöltött helyével foglalkozott behatóbban. Emellett írt erdélyi magyar nyelvű könyvészetet, könyv- és levéltártörténeti, valamint az anekdótakincset feldolgozó munkákat is. 1931-től levelező, utóbb (1942-től) a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja volt.

Hosszú betegség után, az 1950-es esztendő utolsó napján hunyt el Kolozsváron. Sírja a Házsongárdban, a Lutheránus temetőben található. Róla nevezték el a BBTE keretén belül működő Római Katolikus Teológia Kar egyik termét, továbbá neve a Házsongárdi temetőben levő Akadémikusok emléktábláján is olvasható.