A második világháború utáni igazságtétel egyik legkevésbé ismert fejezete a magyar–román kiadatási tárgyalások története. A kolozsvári népbíróság 1946-ban kilenc csoportos perben 504 vádlottat marasztalt el — közülük 445 magyar nemzetiségű volt, sokakat távollétükben ítéltek halálra vagy életfogytiglanra. Bukarest ezt követően […]
A tanulmány az NKFIH K 143767. sz. pályázat támogatásával készült. Létezik-e őszinte és önzetlen barátság a politika világában, ahol szinte minden cselekedet, gesztus a hatalom megszerzéséről vagy annak megtartásáról szól? Kétségkívül van rá példa: az egyik legismertebb a Franklin Delano Roosevelt
„Kedves Miniszterelnök Úr!” Kiss Elek unitárius püspök és Petru Groza barátsága Elolvasom >>
Az emberiségben általánosan jelen van a késztetés, hogy magyarázatot találjon a világrend alakulására. Samuel Huntington műve, rendszerparadigmaként, magyarázatot próbál adni számos jelenbeli folyamat megértéséhez. A civilizációs paradigma és annak fogadtatása választ ad arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok sajátos narratívái mi
Székelyföld a történelmi Erdélyen belül viszonylag homogén magyar lakosságú területnek tekinthető. A domináns magyar többség mellett azonban elsősorban a gazdasági vagy infrastrukturális szempontból fontosabb településeken kisebb népcsoportok, elsősorban örmények és zsidók is megjelentek. Már a 17. század második feléből vannak
Zsidók Székelyföldön Elolvasom >>
1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség és a vele szövetséges német
A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében Elolvasom >>
Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt a román csapatok ellen. Miután a Székely Hadosztály letette a
Luka László: a román szocializmus építője Elolvasom >>
Magyar szempontból különösen izgalmas annak vizsgálata, hogy mennyire volt eleve elrendeltetett az, ami az ország határaival történt. Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk először össze kell hasonlítani azt, ahogyan Magyarország és ahogyan Románia szervezte a háborúból történő kiválást. A politikai alapdilemma
A „mi lett volna ha…?” kérdése 1944. október 15-én Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom >>
Elhatároztam, hogy szakember (nem) leszek. Ezúttal. Mert szeretnék bár, de nem fog menni. S ha már a jó Shakespeare lenyúlta az „Országomat egy lóért” költői mondatot, akkor az alábbi kötet esetében csak utókezelésről, kétségbe pottyant megidézésről lehet talán szó, amikor
Visszatérés Erdélybe Elolvasom >>
A cikk az Azopan.ro és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában aláírták a második bécsi döntést, mely Erdély sorsát volt hivatott rendezni és a hónapok óta tartó román–magyar tárgyalásokra próbált pontot tenni. A német
Az 1940-es marosvásárhelyi bevonulás egy helyi zsidó szemszögéből Elolvasom >>
Az „Országos Magyar Párt“ (OMP) létrejöttével 1922 december 28. nemcsak a romániai magyarság többéves útkeresése ért véget, hanem a két világháború közötti periódus legmarkánsabb, legbefolyásosabb és tevékenységével mindmáig ható politikai pártja keletkezett. Ám mi is volt az OMP tulajdonképp? Miben
100 év után: mi is volt az Országos Magyar Párt? Elolvasom >>
„Dictatul de la Viena ‒ (30 august 1940), consecinţă a crimei organizate statal de către Ungaria şi a colaboraţionismului unor unguri din România” ‒ acesta este titlul bombastic al volumului publicat în 1996 de Neagu Cosma.[1] Cartea, a cărei teză
„Tulcean a nőkkel csak házasság után lehetett szexelni… bezzeg Váradon és Románia nyugati részén…” Romániában a nyugattól való teljes izoláció következtében a nőknek még a nyolcvanas években is az állam hivatalos nőképét illett követniük. A korabeli sajtóforrások a hivatalos nőképet
1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata,
A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom >>
Az 1940 és 1944 közötti „kis magyar világra” napjaink magyar társadalma felemás megítéléssel tekint vissza. Az idősebb generáció egy része nosztalgiával emlegeti, mint amikor a „magyar Erdély” eszméje, még ha rövid időre is, de ismét megvalósulhatott. Mások – igazodva a
A „magyar Erdély” eszméjének utolsó politikai letéteményese: az Erdélyi Párt Elolvasom >>
„Miféle gyűlést rendeztetek? Mit csináltatok? Kommunista forradalmat készíttek elő?!”[1] – kérdezgette indulatosan a MADOSZ gyűlésére Csíkménaságon[2] összegyűlteket a helyi állami igazgató-tanító, Ioanică[3] 1937. július 4-én. A felháborodott Ioanică nyomban szekérre pattant és meg sem állt a szomszédos Csíkszentgyörgyig, pontosabban az
Frontváltás Csíkménaságon? Egy félresikerült MADOSZ-gyűlés epizódja Elolvasom >>
Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön
Teológusból kommunista – Méliusz József életútja Elolvasom >>
Egy szeptemberi éjszakán a mezőségi Kissármás és Pusztakamarás közti Sóskút nevű határrész a holokauszt egy – eddig a magyarországi és az erdélyi közvélemény számára szinte teljesen ismeretlen – eseményének helyszíne lett. Kovács Szabolcs „A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16-17.)”
Nagysármásról és 2021 egyik legfontosabb könyvéről Elolvasom >>
A román megszállás előtt két nappal december 22-én vasárnap Kolozsváron hatalmas gyűlést tartottak a magyarok. A szervezők azt remélték több százezren lesznek, de a hideg és az utazási nehézségek miatt ez nem sikerült. Végül nagyjából 60 ezer ember hallgatta Apáthy István,
Az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nagygyűlés Elolvasom >>
