Termelés

Kősó

A kősó, mint jótékonysági gesztus I. Apafi Mihály uralkodása idején

Az Erdélyi Fejedelemségben I. Apafi Mihály uralkodása idején (1661–1690) belső-erdélyi, máramarosi és székelyföldi sókitermelésről beszélhetünk. A belső-erdélyi régióban Torda, Dés, Désakna, Kolozs, Szék és Vizakna településein,[1] Székelyföldön Sófalván, Máramarosban pedig Rónaszéken zajlott ásványkitermelés.[2] Torda a központi elhelyezkedése, a tekintélyes ásványkészlete […]

A kősó, mint jótékonysági gesztus I. Apafi Mihály uralkodása idején Elolvasom >>

„Cipeltessünk vele terheket.” A villanyáram bevezetése és hatása a kolozsvári ipar fejlődésére

Kolozsváron a villanyáramot csupán a 20. század első évtizedétől lehetett ipari célra használni, holott a helyi iparosok és a sajtó már évtizedekkel korábban követelte annak bevezetését. Az ez iránti igények hátterét az olcsó energia, a biztonságos és gazdaságos közvilágítás, valamint

„Cipeltessünk vele terheket.” A villanyáram bevezetése és hatása a kolozsvári ipar fejlődésére Elolvasom >>

renner_erdélyi_krónika

A kolozsvári gyáripar fejlődését gátló tényezők a dualizmus korában

A tanulmány elkészítését az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” című projekt támogatta. A kiegyezés első évtizede nem hozott lényegbeli változást Kolozsvár kezdetleges, éppen csak pislákoló gyáripara számára, mivel a fejlődést számos külső és belső

A kolozsvári gyáripar fejlődését gátló tényezők a dualizmus korában Elolvasom >>

Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején

Több évezredes múltra tekint vissza a különböző árucikkek szállításának története. Az említett folyamat jótékony hatásai az árucikkek egyik településről, régióból, országból egy másik helyszínre való eljuttatásában vizsgálhatóak. Az áruszállító útvonalak a származási helytől a felvevőpiacig tartottak, elsődlegesen olyan régiókba, ahol

Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején Elolvasom >>

Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690)

„Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő gazdasági potenciálját altalaji kincseinek a kitermelése és gazdasági forgalomba való helyezése határozta meg.

Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690) Elolvasom >>