Archívum Művészettörténet Várostörténet

Amit a Marianumról tudni érdemes

Szerző: Gál Zsófia 

Szüleink, nagyszüleink és tanáraink emlékezéseit hallgatva meggyőződhettünk arról, hogy bizonyára nagy élmény lehetett a Marianum diákjának lenni. De vajon minek  köszönhette a hajdani Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézet hírnevét, patináját, ki volt az intézet megálmodója, s kinek köszönhető a korban ultramodernnek számító épülete?

Még mielőtt átlépnénk az iskola képzeletbeli küszöbét, barangoljunk vissza egy kicsit az időben. A Marianum történetének kezdetei összefonódnak a Monostori út és a Bem (ma George Coșbuc) utca sarkán álló Auguszteum iskola történetével. A Karolina Auguszta császárné támogatásával 1830-ban alapított, később pedig Hirschler József plébános által 1906-ban újjáalapított iskola mellett Hirschler egy leányiskolát létesített, melynek vezetésével a Temesvárról idehívott, Miasszonyunkról elnevezett iskolanővéreket bízta meg (innen az intézet neve, a Marianum). Mivel az Auguszteum épülete szűkösnek bizonyult a két intézmény számára, a leányiskolát átköltöztették a Ferenc József (ma Horea) úti Schütz-iskola épületébe.[1]

De Gerando Antonina. Kép: wikipedia.org

A polgári iskola működtetését Hirschler kiemelkedően fontosnak tartotta, egyrészt a Kőváry-telepi iskolahiány miatt, másrészt mivel az elemi osztályok végeztével a katolikus leányoknak nem volt más lehetősége katolikus iskolában továbbtanulni.[2] Ebben az időszakban különösen megnövekedett a felsőfokú leányoktatás iránti igény, 1895-től Wlassics Gyula határozatát követően vált ugyanis lehetővé a nők számára az egyetemen való továbbtanulás. Ennek érdekében hozták létre Kolozsváron 1898-ban a De Gerando Antonina által vezetett Felsőbb Leányiskolát is a Sétatér mellett (ma a BBTE Kémia kara).[3]

A tanintézet azonban rövidesen a Ferenc József úti épületet is kinőtte, melyet az iskolaszék lebontatott, s 1910-től egy új, impozáns, internátust is magába foglaló iskola építésébe kezdtek, amit 1913-től kezdődően egy új épületszárnnyal egészítettek ki, a főépület udvar felőli meghosszabbításában. 1916-ban ide költöztették át a főépületből a hálótermeket, átengedve a teret a tantermek számára. Hirschler plébános elképzelése nagyvonalú és igényes volt. A Ferenc József út közepén egy impozáns, a kor igényeinek megfelelő és a technikai vívmányokkal lépést tartó iskolát képzelt el annak érdekében, hogy semmi se akadályozhassa az intézményben folyó minőségi oktatást. Az épületegyüttes megtervezésével a Budapesten tevékenykedő Hübner Jenő műépítészt[4] bízták meg.

Marianum, kémia-előadó. Kép: Emléklapok a Marianum történetéből, 1927. mek.oszk.hu

Hübner impozáns kolozsvári épülete és annak környezete elég árulkodó, ezeket végigpásztázva könnyedén észlelhetjük a Marianum intézet által képviselt értékrendet. A barna téglaburkolattól enyhén komor főhomlokzat előtt egy barátságos előudvar áll, melyben hajdanán két szökőkút is működött (máig fennmaradt kőmedencéjük, jelenleg virágok  tarkítják). Az épület mögött, a hosszúkás teleknek köszönhetően egy tágas iskolaudvar kapott helyet, melyet télen jégpályává lehetett alakítani. Mára ebből mindössze az aszfaltlenyomat maradt meg. Már itt is megfigyelhetjük a szellemi mellett a fizikai nevelés biztosításának az igényét.

A hűvösebb, téli időszakban sem kellett fagyoskodni, a testnevelés órákat egy vegyes funkciójú tágas térben, a tornateremként, díszteremként és imateremként egyaránt szolgáló multifunkcionális teremben tartották. A szerepek ez a fajta csoportosítása nem volt újszerű a korban, számos iskola építésekor alkalmazták ez a módszert helytakarékosság céljából. Ami a Marianum esetén egyedi, az az imatermi funkció, mely egyértelműen az egyházi jellegből adódik. Szintén az egyházi jelleg tette szükségessé a nővérek kisebb méretű kápolnáját.

Marianum, díszterem, 1938. (magántulajdonban)

A földszinten és az első emeleten hajdani tantermekre, szertárakra, irodákra, nappali termekre illetve az iskolanővérek lakótereire bukkanhatunk. Egy szinttel fennebb, a második emeleten, hálótermeket és ebédlőket alakítottak ki a bentlakó diáklányok számára, melyeket később szintén tantermekké alakítottak. Az intézmény leánynevelő voltáról leginkább az egyik alagsori szolgálati tér árulkodott: a kamrák, fürdő- és mosóhelyiségek mellett egy nagy méretű konyha található, melyet úgy méreteztek, hogy elég nagy számú diákot is be tudjon fogadni. A háztartási tagozat diákjait ugyanis egyebek mellet a főzés rejtelmeibe is bevezették.

Marianum, alagsori konyha. Kép: Emléklapok a Marianum történetéből, 1927. mek.oszk.hu

A megrendelő illetve az építész igényességét és haladó gondolkodását tükrözik a modernnek számító vízöblítéses illemhelyek és az iskolafürdő kiépítése. A fürdő az első tanintézményben kialakított iskolafürdők egyikének számított, melyet nem csak a bentlakó diákok vehettek igénybe: bármily meglepő, hetente egy megszabott órában kötelező volt a tisztálkodás minden növendék számára.[5] Hasonlóan modern vívmánynak számított a fűtés és a szellőztetés központilag szabályozott, huzatmentes rendszere.

Marianum, fürdő. Kép: Emléklapok a Marianum történetéből, 1927. mek.oszk.hu

Az épület berendezésének egy része helyi mesterek nevéhez köthető, s szintén az innovativitás jellemezte őket. A Bak Bálint és Sándor kolozsvári mesterek által készített iskolapadok például, melyek dr. Rigler Gusztáv orvos, egyetemi tanár szabadalmát képzeték, olyan nagy sikert arattak, hogy a drezdai tanszerkiállításon kitüntetésben részesültek, s ezt követően „tanügyi körökben olyan tetszésre találtak, hogy a legtöbb tanintézet most ilyen padokat szerez be.”[6] A nagy szenzációt valószínűleg a külön mozgatható olvasólapok illetve a gyermekek életkorához való igazodás jelentette, ami ebben a korban még korántsem számított egyértelműnek. Ezekről a padokról mára csupán képek alapján lehet elképzelésünk. Marianum épülete és berendezése tehát úgy technikai, mint egészségügyi szempontból a kor színvonalának csúcsán állt.

Az intézménybeli szigorról és a megkövetelt puritán életről a bútorok egyszerűsége és a szinte spártai visszafogottságú mosdók és zuhanyzók beszélnek. A minden fölösleget mellőző, csupán a legszükségesebb elemekre korlátozódó berendezésről számos, a mellékelthez hasonló korabeli képeslap maradt fenn, melyeken egyszerű, de praktikus Thonet székeket, vaságyakat láthatunk.

Marianum, főhomlokzat. Kép: Emléklapok a Marianum történetéből, 1927, mek.oszk.hu

A berendezéshez hasonlóan a belső terek is mindenekelőtt az ésszerűség követelményeinek felelnek meg. A belső dekoráció visszafogott, s az építész egyedi, konzervatívabb szecessziós stílusa jellemzi akárcsak az épület külső megjelenését. A figyelmes sétáló azonban az udvaron és a folyosókon járva-kelve észrevehet néhány kedves részletet: a lépcsősorok korlátjait stilizált emberi arcok díszítik, az udvarra néző homlokzaton pedig különböző szörnyalakok és stukkóbaglyok láthatóak.

Az épület az 1948-as államosítást követően cserélt gazdát. Ezt követően már csak az állami elemi iskolában indult be a tanítás, az épület többi tantermét a Bolyai Tudományegyetem Filológia karának a birtokába került. Az intézmény kezdetben csak a főépület termeit foglalta el, majd az 1960-as ’70-es évek fordulóján fokozatosan bekebelezte az internátus termeit is. A hajdan leánynevelő intézetnek épült együttes termeiben a mai napig az egyetem Bölcsészkara működik. A felsőoktatási intézmény állami jellegéből adódóan néhány helyiség az eredetihez képest új funkciót kapott. Ilyen a hitgyakorlathoz kötődő imaterem és a nővérek kápolnája, előbbi szakkönyvtárként, utóbbi alapos átalakításokat követően amfiteátrumként van jelenleg használatban.

Marianum, imaterem. Kép: Emléklapok a Marianum történetéből, 1927. Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár

A második legszembetűnőbb változás az internátushoz kapcsolódó funkciók, a zuhanyzók, az élelmiszerraktárak illetve a konyha felszámolása. A felsőoktatás igényeinek megfelelően a termek beosztását módosították, számos kisebb szemináriumi termet és irodahelyiséget alakítottak ki. Észrevehetjük, hogy az épület jelenleg viszonylag jó állapotban van, s eredeti részletei eléggé nagy arányban fennmaradtak. Ez főként az oktatási funkció folyamatosságának és az épület folyamatos használatának köszönhető.

89
A Marianum hátsó udvara. Kép: R.A.K, Kvár.

Jegyzetek

[1] A „Miasszonyunk”-ról elnevezett Szegény Iskolanővérek vezetése alatt álló kolozsvári Római Katholikus óvoda, elemi és polgári leányiskola értesítője az 1908–1909. iskolai évről. Szent Bonaventura, Kvár. 1909. 3.

[2] Hirschler József levele Majláth Gusztáv Károly püspöknek. 1908. június 8. Gyűjt. Szent Mihály-plébánia iratai, 1908. 97. doboz.

[3] Bővebben lásd: Nagy Adrienn: Felsőbb leányiskolák, mint érettségit adó középfokú szakiskolák a XX. század elején. In: Neveléstörténeti Tanulmányok, IX(2011). 1-2 sz. 8. Online forrás: http://epa.oszk.hu/02600/02641/00002/pdf/EPA02641_kepzes_es_gyakorlat_2011_01-02_007-020.pdf

[4] Székesfehérváron született 1863-ban, egyetemi tanulmányait Bécsben folyatta. Historizáló és szecessziós épületeket egyaránt alkotott. A Marianummal stílus szempontjából rokon épületei a székesfehérvári Árpád fürdő, valamint a budapesti Üllői út 119. alatti bérház.

[5] Riegler Gusztáv: A Marianum egészségügyi szempontokból. 1910. május 28. In: A „Miasszonyunk”-ról elnevezett Szegény Iskolanővérek vezetése alatt álló kolozsvári R. Kath. óvoda, elemi és polgári leányiskola értesítője az 1909–1910. iskolai évről. Stief Jenő és Társa, Kvár. 1910. 5–9. Riegler az elsőként említi, hivatkozás nélkül. Ugyanakkor ebben az időszakban a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében felépülő iskolák egy részében is kialakítottak iskolafürdőt.

[6] Ellenzék, 1911. július 15.

%d blogger ezt kedveli: