Palota és kunyhó

A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV.

A cikksorozat soron következő részében a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Szakiskola századfordulós oktatásának eddig kevésbé ismert valóságát mutatjuk be. Az intézmény kitűnik társai közül azzal, hogy páratlanul jól dokumentált, sokrétű és gazdag archív források mellett az iskolában készült tárgyak közül […]

A székely iskolaváros és a modern ipari szakoktatás – Az ipartól az iparművészetig IV. Elolvasom >>

Bernády György szerepe a marosvásárhelyi Fa- és Fémipari Szakiskola létrejöttében – Az ipartól az iparművészetig III.

A cikksorozat harmadik részében a marosvásárhelyi szakoktatás kezdeteit mutatjuk be, különös tekintettel a szakiskola és Bernády György polgármester kapcsolatára. Marosvásárhely két szempontból is eltért a hasonló lélekszámú és fejlettségű magyarországi városoktól, Budapest és Kolozsvár mellett itt működött az ország harmadik

Bernády György szerepe a marosvásárhelyi Fa- és Fémipari Szakiskola létrejöttében – Az ipartól az iparművészetig III. Elolvasom >>

Pákei Lajos és a kolozsvári Fa- és Fémipari Szakiskola – Az ipartól az iparművészetig II.

A cikksorozat második részében a kolozsvári szakoktatás kezdeteit mutatjuk be.  A kincses város kitűnt a többi szakiskolai központ közül korai kezdeményező szerepével. A jelentős iparosságra alapozva itt alakult ki először városi keretek között szervezett középfokú szakoktatás, amely elsősorban az építkezéseken

Pákei Lajos és a kolozsvári Fa- és Fémipari Szakiskola – Az ipartól az iparművészetig II. Elolvasom >>

Szakoktatás a századfordulós Erdélyben – Az ipartól az iparművészetig I.

Sorozatunkban a 19. század végén Erdélyben létesített ipari szakiskolák történetébe engedünk betekintést. Az első bevezető írás után az építészet, belsőépítészet és tárgykultúra szempontjából meghatározó ipari szakiskolák történetét mutatjuk be, sorra véve Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Zalatna emlékeit.[1] Szerkesztőségünk szívesen fogadja

Szakoktatás a századfordulós Erdélyben – Az ipartól az iparművészetig I. Elolvasom >>

Megvalósulatlan szobortervek Kolozsváron a dualizmus időszakában

Míg a 19. század első felében csupán egyetlen köztéren felállított világi emléket (Karolina-oszlop) találunk Kolozsváron, addig ezek száma az első világháborúig kilencre növekedett. 1867-ben Széchenyi Istvánnak állítottak mellszobrot, 1889-ben Mikó Imrének, 1896-ban a Szamosfalván kivégzett székely vértanúknak emeltek obeliszket, 1901-ben

Megvalósulatlan szobortervek Kolozsváron a dualizmus időszakában Elolvasom >>

A kolozsvári szecesszió virágzása: Lechner Károly kolozsvári villája

A jelenlegi kolozsvári gyermekneurológia épülete a város egyik legszebb és legértékesebb szecessziós stílusban épült villája. Az ingatlant hajdanán Lechner Ödön építész tervezte öccse, Lechner Károly pszichiáter professzor számára. A pompás villa a szecesszió európai virágzásának idején épült 1900-ban, s jelenlegi

A kolozsvári szecesszió virágzása: Lechner Károly kolozsvári villája Elolvasom >>

Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor

2019. szept. 16-20 között a Teleki László Alapítvány „Rómer Flóris tervének” anyagi támogatásával, az Arad Megyei Múzeumokkal (Complexul Muzeal Arad) szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével újabb falkutatásokra nyílt lehetőség a borosjenői (Arad megye) várban. Az először 1214-ben

Értékes kőfaragványokra bukkantak a borosjenői vár falkutatásakor Elolvasom >>

Trendteremtés Bonchidán

Az elmúlt években a fesztiválturizmus Nyugat-Európa mellett egyre nagyobb teret hódított a Kárpát-medencében is. A fesztiváloknak több jelentős hozadéka is lehet, hiszen hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlődéséhez, támogatják a helyi művészek, kézművesek munkáját, turistákat vonzanak az adott térségbe, kevésbé ismert

Trendteremtés Bonchidán Elolvasom >>

Kolozsvári szecessziós iskolák és akik mögöttük álltak

Annak gondolata, hogy a jó nevelés a legjobb nemzeti politika, már az 1825–27. évi magyar országgyűlésen megfogalmazódott. Az új nemzeti művelődési eszmény megfogalmazásában és kialakításában fő szerepet vállaló Széchenyi István, a közoktatás helyzetét felmérve többször szót emelt annak javítása érdekében,

Kolozsvári szecessziós iskolák és akik mögöttük álltak Elolvasom >>

Új perspektívák az épített környezet kutatásában. Beszámoló egy amerikai konferenciáról

A Szovátán hagyományosan megrendezett műemlékvédelmi konferenciával majdnem egy időben, 2018. április 18–22-e között Saint Paulban (Minnesota állam, Amerikai Egyesült Államok) is az épített örökségről, épített környezetről tanácskoztak a résztvevők az Építészettörténészek Társaságának (Society of Architectural Historians, a továbbiakban SAH) 71.

Új perspektívák az épített környezet kutatásában. Beszámoló egy amerikai konferenciáról Elolvasom >>

„Kapcsolatokat építünk és állítunk helyre” II.

Cikksorozatunk második részében [az első itt] két esettanulmány által a Cultural Heritage without Borders táborait, képzéseit igyekszünk közelebb hozni olyan erdélyi egyetemi hallgatókhoz és fiatal szakemberekhez, akiket érdekel a kulturális örökség kutatása, védelme, interpretációja és hasznosítása, ugyanakkor néhány hasznos információval

„Kapcsolatokat építünk és állítunk helyre” II. Elolvasom >>

„Kapcsolatokat építünk és állítunk helyre”

Beszámoló egy örökségvédelmi szakképzésről (Shkodra, Albánia, 2016. július 9–20.) Iskolai, egyetemi éveink során megtanulunk kritikusan viszonyulni az irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotásokhoz, előadásokhoz és filmekhez, és többé-kevésbé magabiztosan értelmezni, interpretálni is tudjuk ezeket. Más a helyzet a kulturális- és épített örökségünk

„Kapcsolatokat építünk és állítunk helyre” Elolvasom >>

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig

A második világháború utáni lakáshiány a nyugat-európai és a kelet-európai térséget is érintette, a problémára adott válaszok azonban több ponton különböztek. Nyugat-Európában piaci szereplők bevonásával, típustervek, kedvező adózási formák és különböző állami ösztönzők bevezetésével, a piac élénkítésével, kölcsönökkel próbálták felpörgetni

Élet egy nagyváradi lakótelepen a beköltözéstől 1989-ig Elolvasom >>

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben

A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként

A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>

„Ez az élet, amely művészeknek van teremtve egyedül” – Vida Árpád Párizsban (1910−1911)

Vida Árpád 1910‒1911-re tehető párizsi tartózkodásáról és tanulmányairól máig nincsenek adataink és néhány szűkszavú levél kivételével személyes feljegyzések sem állnak rendelkezésünkre. Jelen tanulmány főként a kortársak élménybeszámolóinak, visszaemlékezéseinek felhasználásával, valamint a művész fennmaradt vagy épp fényképen rögzített párizsi munkáin keresztül

„Ez az élet, amely művészeknek van teremtve egyedül” – Vida Árpád Párizsban (1910−1911) Elolvasom >>