Gyulafehérvár Erdély egyik legfontosabb települése. Történelmi szerepet játszott már a kora Árpád korban, amikor az erdélyi vajdák székhelye és az erdélyi püspökség központja volt, de a Fejedelemség korában is, amikor Erdély fővárosaként volt számon tartva. Mindez azonban leginkább annak köszönhető, […]
Apulum, az ókori Gyulafehérvár digitális térképe Elolvasom >>
A dák kultúra fővárosaként számon tartott Sarmizegetusa Regia (Gredistye, Hunyad megye) jelenleg az egyetlen, régészeti világörökségi helyszíne Romániának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 18. század óta a kincskeresők, utazók és régészek érdeklődésének középpontjában került: német, magyar és
Sarmizegetusa Regia rekonstruált szentélyei Elolvasom >>
A régészetnek számos altudománya, tudományága van, amelyek nagy részét viszonylag egyszerű meghatározni, céljait és kutatási tárgyát körvonalazni. Az epigráfia a feliratok kutatásával, az archaeobotanika a régmúlt idők növényvilágának maradványaival, a fizikai antropológia az emberi test sajátosságaival foglalkozik. A 20. században
A közönségrégészet története Elolvasom >>
Györke Zoltán volt prefektus-helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával – többek között Elena Ceauşescuval – Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municípiumi fennállásának alkalmából a város
Cluj és Napoca: egy névcsere története Elolvasom >>
A városok döntő többsége – különösen Európa, a mediterrán világ, India és a Távol Kelet környékén – több évszázados, olykor évezredes múltra tekintenek vissza. A longue durée, azaz a hosszú távú történelmi folyamatok az urbánus terekben sokkal határozottabban érvényesülnek, és a
Régészet a városban: a romániai városi és közönség-régészet kortárs perspektívái Elolvasom >>
Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, múzeum-alapítóra és botanikusra. Történt ez annak ellenére, hogy Cserni nevét a 19. század fordulóján
Cserni Béla, az erdélyi városi régészet atyja Elolvasom >>
A nemrég megjelent, monumentális három kötetes Székelyföld történetének első része ugyan röviden érinti a régészeti forrásokat (107-122, 146-150 oldalak), az eddigi Erdély történetével foglalkozó monográfiákkal vagy a már elavultnak számító, de még számos székely család által lapozott Orbán Balázs féle
Dákok, rómaiak és a székelyek esete Elolvasom >>
Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított magyarra. Mégis, az idén száz éve, 1915. augusztus 5 – én született Bodor András
Bodor András, az elfeledett ókortudós Elolvasom >>
A gyulafehérvári Vauban erődítmény harmadik kapuja mellett, az egykori Katonai Tiszti Kör épületének restaurálása során ritka régészeti leletre bukkantak az ásatást vezető régészek – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget
Ritka régészeti felfedezés Gyulafehérváron Elolvasom >>
Köleséri Sámuel, az erdélyi aranybányászatról irt munkájában 300 évvel ezelőtt arról számolt be, hogy egy kolozsvári állampolgár egy óriási kincsleletet talált. A kolozsváriak körében futótűzként terjedt a hír, hogy rátaláltak Darius kincsére, Decebal legendás aranyára. A városi legendának a valós
Tárgyi örökségünk és a feketepiac Elolvasom >>
A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár
A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Elolvasom >>
A romániai műemlékvédelem jelenleg mélyreható változásokon, mondhatni paradigmaváltáson megy keresztül. A 2014-ben létrehozott, de idén ősztől működő Nemzeti Limes Bizottság, a fiatal és dinamikus csapattal rendelkező Nemzeti Régészeti Bizottság valamint a számos megyében megújhodó, ám problémáktól nem mentes Műemlékvédelmi Bizottságok
Hova tovább, romániai műemlékvédelem? Elolvasom >>
Mihai Bărbulescu neves román régész, a Román Tudományos Akadémia levelező tagja és a római Román Akadémia volt elnöke az Idea kiadónál publikált új kötete „Régészet ma, Romániában” címmel jelent meg. A Giorgio de Chirico „Régészek” festményével díszített borító szem, száj
Régészet Romániában. Megjegyzés egy könyvbemutató margójára Elolvasom >>
Hétvégén került megrendezésre a Pósta Béla Régészeti Egyesület és a Maros Megyei Múzeum szervezésében az Archaeologia Transylvanica elnevezésű nemzetközi konferencia, ahol magyarországi és romániai régészek előadásai hangzottak el Bajusz István, az erdélyi magyar régészet doyenjének tiszteletére. A neves kolozsvári régész
Erdélyi Régészet – egy konferencia margójára Elolvasom >>
