Autor: T. Szabó Csaba Transilvania era în istorie un teritoriu inter-imperial, o zonă între centru și periferie, având legături comerciale, culturale și politice intense cu Vest și Est încă din epoca neolitica. Această dualitate a regiunii a rămas o caracteristică specială a Transilvaniei și azi a devenit un brand cultural. Începând din paleolitic, Europa …
Transilvania, o regiune istorică în constantă schimbare Elolvasom
Szerző: T. Szabó Csaba Bodor András (1915-1999) az erdélyi ókortudomány egyetlen jeles, nemzetközi hírű képviselője volt, a 20. századi kolozsvári és erdélyi magyar közművelődés és egyetemi élet kiemelkedő alakja. Hatalmas, mintegy négyszáz publikációt felölelő munkássága nemcsak ókortudósi, műfordítói és tanári tevékenységéről tanúskodik, hanem rámutat a történész ma már kevésbé népszerű, …
Szerző: T. Szabó Csaba A Kr.u. 106 és Kr.u. 271 közötti időszak és Erdély rómaiak által történt meghódítása nemcsak azért volt szerencsés történelmi pillanata ennek a régiónak, mert ezáltal bekerült egy addig talán soha nem látott globális politikai, gazdasági és kulturális körforgásba és egy ma már európainak, mi több, globálisnak …
Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI. Elolvasom
Szerző: T. Szabó Csaba Szabó Máté: Repülés a múltba. A légirégészet története. ZiMédia Kiadó, Pécs, 2018. A Pécsi Légirégészeti Téka és a PTE BTK Régészet Tanszék munkatársa, az erdélyi kutatásai és légirégészeti felmérései révén is jól ismert Szabó Máté új kötete az első színes, és kortárs eredményekre támaszkodó összefoglalója a …
Szerző: T. Szabó Csaba Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a valamivel kevesebb, mint 165 év gyökeresen …
Szerző: T. Szabó Csaba Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma annak is köszönhető, hogy Indiában még …
Szerző: T. Szabó Csaba Szexről, szexualitásról beszélni még ma, a 21. század második évtizedében is kelendő marketing-fogás, mi több, egyre inkább hangsúlyosan van jelen társadalmunkban az iparosított, áruba bocsájtott szexualitás jelensége. Erre a folyamatra már Michel Foucault, a szexualitás történetének jeles kutatója is felfigyelt, aki az 1970-es években már arról …
Szerző: T. Szabó Csaba Görög és latin források sokasága említi, hogy közvetlenül a római hódítás előtt a mai Erdély területén a trákokkal és gétákkal rokon népesség, a dákok éltek. A „rokonságról” talán eleget mond az, hogy az ókori görög szerzők többségének olyan általános és nemegyszer felületes tudása volt az Európa …
Szerző: T. Szabó Csaba Kolozsváron 1574-ben pestis pusztított. A fekete halál félelemben tartotta a várost és a számos halott között ott találjuk Heltai Gáspár nevét is. Szamosközy István ekkor négyéves kolozsvári kisfiúként a csodával határos módon élhette túl a szörnyű járványt. Szülővárosában sétálva az ifjú Szamosközy láthatta az éppen akkor …
Szerző: T. Szabó Csaba A római adminisztráció és hadsereg valamikor Kr.u. 270 körül elhagyja a mai Erdély és Olténia területét és ezzel a mi vidékünk hivatalosan is megszűnik a Római Birodalom része lenni. Ennek ellenére, a rómaiak jelenléte és kultúrájának öröksége – Dacia provincia emlékezete – nem tűnt el a …
Szerző: T. Szabó Csaba Erdély területének nagy hányada Kr. u. 106–ban a Római Birodalom része lett. Dacia provinciában a római kultúrát a birodalom minden részéről ide sereglett és telepített közösségek képviselték. Nem kizárt, hogy Mithras kultusza is már a traianusi korszakban meghonosodik, ám első biztos forrásaink csak Hadrianus császár uralkodásának végéről származnak (117-138). A kultusz a …
Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról Elolvasom
Szerző: T. Szabó Csaba Nemrég a Farkas utcai Református Templomban jártam, amikor a gyönyörűen felújított kerengő egyik ablakfülkéjében a vakító napfényben megpillantottam egy ókori istennőt. Nem egy posztmodern prodigiumról van szó, bár akár az is lehetne, hisz az ókor és a régészet szerelmese számára igen ritka pillanat római kori domborművekre …
Szerző: T. Szabó Csaba Gyulafehérvár Erdély egyik legfontosabb települése. Történelmi szerepet játszott már a kora Árpád korban, amikor az erdélyi vajdák székhelye és az erdélyi püspökség központja volt, de a Fejedelemség korában is, amikor Erdély fővárosaként volt számon tartva. Mindez azonban leginkább annak köszönhető, hogy a betelepülő magyar törzsek a …
Szerző: T. Szabó Csaba A dák kultúra fővárosaként számon tartott Sarmizegetusa Regia (Gredistye, Hunyad megye) jelenleg az egyetlen, régészeti világörökségi helyszíne Romániának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 18. század óta a kincskeresők, utazók és régészek érdeklődésének középpontjában került: német, magyar és román régészgenerációk sokaságát vonzotta a dák …
Szerző: T. Szabó Csaba A régészetnek számos altudománya, tudományága van, amelyek nagy részét viszonylag egyszerű meghatározni, céljait és kutatási tárgyát körvonalazni. Az epigráfia a feliratok kutatásával, az archaeobotanika a régmúlt idők növényvilágának maradványaival, a fizikai antropológia az emberi test sajátosságaival foglalkozik. A 20. században azonban létrejött egy olyan segédtudomány is, …
Szerző: T. Szabó Csaba Györke Zoltán volt prefektus-helyettes közölt egy dokumentumot, amely azóta bejárta a román sajtót. Az 1974 október 15-i közgyűlésen Nicolae Ceauşescu rövid párbeszédet folytatott hat párttársával – többek között Elena Ceauşescuval – Kolozsvár (Cluj) 1850 éves municípiumi fennállásának alkalmából a város nevének megváltoztatásáról. A párbeszéd több jelenségre …
Szerző: T. Szabó Csaba A városok döntő többsége – különösen Európa, a mediterrán világ, India és a Távol Kelet környékén – több évszázados, olykor évezredes múltra tekintenek vissza. A longue durée, azaz a hosszú távú történelmi folyamatok az urbánus terekben sokkal határozottabban érvényesülnek, és a város fennállásának hosszú története miatt nemcsak …
Régészet a városban: a romániai városi és közönség-régészet kortárs perspektívái Elolvasom
Szerző: T. Szabó Csaba Cserni Béla neve 1916-os halálát követően sokáig a feledésbe merült, csak néhány kollégája és a később újraalapított gyulafehérvári múzeum néhány román munkatársa emlékezett a nagynevű régészre, múzeum-alapítóra és botanikusra. Történt ez annak ellenére, hogy Cserni nevét a 19. század fordulóján Európa legnevesebb latin epigráfusai, régészei és …
Szerző: T. Szabó Csaba A nemrég megjelent, monumentális három kötetes Székelyföld történetének első része ugyan röviden érinti a régészeti forrásokat (107-122, 146-150 oldalak), az eddigi Erdély történetével foglalkozó monográfiákkal vagy a már elavultnak számító, de még számos székely család által lapozott Orbán Balázs féle Székelyföld leírásával ellentétben, egyetlen szóval sem …
Szerző: T. Szabó Csaba Erdélynek kevés olyan történésze akadt, aki Oxfordban tanulhatott az 1930-as években. Ugyancsak kevés olyan szülötte, aki több, mint egy tucat ókori és modern kori szerzőt fordított magyarra. Mégis, az idén száz éve, 1915. augusztus 5 – én született Bodor András ókortörténész nevéről idén méltatlanul elfeledkezett a …