Nemrég látott napvilágot Mihai Bărbulescu ókortörténész, régész, a Román Akadémia rendes tagjának monumentális, közel 840 oldalas kötete (Civilizația Romană în Dacia, Editura Școala Ardeleană, Bucuresti, 2025), amely Dacia római provincia római civilizációját, annak tárgyi, szellemi és történelmi emlékeit és hosszú […]
Egy monumentális Dacia monográfiáról Elolvasom >>
Immár két évtizede annak, hogy Trencsényi Balázs neves történész, a CEU egyetemi tanára 2000-ben megírta híres tanulmányát „A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve” címmel[1]. A tanulmány a maga korában paradigmatikus volt, mert először összegezte az 1990 utáni román
Új szelek a román történetírásban Elolvasom >>
Transilvania era în istorie un teritoriu inter-imperial, o zonă între centru și periferie, având legături comerciale, culturale și politice intense cu Vest și Est încă din epoca neolitica. Această dualitate a regiunii a rămas o caracteristică specială a Transilvaniei și azi a devenit un
Transilvania, o regiune istorică în constantă schimbare Elolvasom >>
The recent stage of Mithraic studies are dealing with a change of paradigm, orienting the focus of the research from the iconography and from the quest for the origins, to the local and archaeological aspects of the cult. The intense
Notes on the Mithraic small finds from Sarmizegetusa Elolvasom >>
A cikk az OTKA PD NKFI-8 nr. 127948 posztdoktori projekt keretében készült. A dunai provinciák, mint fogalom egy modern, historiográfiai találmány, amely a Római Birodalom egyik jelentős makro-régióját jelöli. A fogalom a 18. század óta létezik az európai történeti irodalomban,
A dunai provinciák régészete Elolvasom >>
A cikk az OTKA PD NKFI-8 nr. 127948 posztdoktori projekt keretében készült A „dunai provinciák” mint fogalom egy modern, historiográfiai találmány, amely a Római Birodalom egyik jelentős makro-régióját jelöli. A fogalom a 18. század óta létezik az európai történeti irodalomban,
A dunai provinciák: egy modern fogalom története Elolvasom >>
Bodor András (1915-1999) az erdélyi ókortudomány egyetlen jeles, nemzetközi hírű képviselője volt, a 20. századi kolozsvári és erdélyi magyar közművelődés és egyetemi élet kiemelkedő alakja. Hatalmas, mintegy négyszáz publikációt felölelő munkássága nemcsak ókortudósi, műfordítói és tanári tevékenységéről tanúskodik, hanem rámutat
Bodor András és a tudományos ismeretterjesztés Elolvasom >>
A Kr.u. 106 és Kr.u. 271 közötti időszak és Erdély rómaiak által történt meghódítása nemcsak azért volt szerencsés történelmi pillanata ennek a régiónak, mert ezáltal bekerült egy addig talán soha nem látott globális politikai, gazdasági és kulturális körforgásba és egy
Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI. Elolvasom >>
Szabó Máté: Repülés a múltba. A légirégészet története. ZiMédia Kiadó, Pécs, 2018. A Pécsi Légirégészeti Téka és a PTE BTK Régészet Tanszék munkatársa, az erdélyi kutatásai és légirégészeti felmérései révén is jól ismert Szabó Máté új kötete az első színes,
Repülés a múltba. A légirégészet története Elolvasom >>
Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a
Szentélyek a római Daciában Elolvasom >>
A Római Birodalomban közel kétezer városi településén hangosan zajlott az élet. A több millió embernek otthont adó és egymással állandó kereskedelmi, katonai és kulturális kapcsolatban lévő városok közötti gazdag hálózat adta a birodalom állandó lüktetését, ez töltötte meg élettel a
Egy colonia születése – az ókori Kolozsvár IV. Elolvasom >>
Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma
Mithras kultusza a római Daciában Elolvasom >>
Egy új kutatási projekt indult, amely Bodor András ókortörténész hagyatékát fogja feldolgozni az elkövetkező szűk egy év leforgása alatt. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője volt. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd
Bodor András hagyatéka Elolvasom >>
Legutóbbi írásunkban Kolozsvár római történetének legkorábbi, Traianus korabeli időszakával foglalkoztunk, amikor a mai félmilliós város környékén feltehetőleg még őshonos dákok, vagy dák törzsek, népcsoportok éltek, egy Napouka (latinosan Napoca) nevű falusias településen, melyet sajnos egyelőre nem sikerült megnyugtatóan azonosítani Kolozsvár területén.
Hadrianus városa. Az ókori Kolozsvár III. Elolvasom >>
Szexről, szexualitásról beszélni még ma, a 21. század második évtizedében is kelendő marketing-fogás, mi több, egyre inkább hangsúlyosan van jelen társadalmunkban az iparosított, áruba bocsájtott szexualitás jelensége. Erre a folyamatra már Michel Foucault, a szexualitás történetének jeles kutatója is felfigyelt,
Szexualitás az ókori Rómában Elolvasom >>
Görög és latin források sokasága említi, hogy közvetlenül a római hódítás előtt a mai Erdély területén a trákokkal és gétákkal rokon népesség, a dákok éltek. A „rokonságról” talán eleget mond az, hogy az ókori görög szerzők többségének olyan általános és
Hová lettek a dákok? – az ókori Kolozsvár II. Elolvasom >>
Kolozsváron 1574-ben pestis pusztított. A fekete halál félelemben tartotta a várost és a számos halott között ott találjuk Heltai Gáspár nevét is. Szamosközy István ekkor négyéves kolozsvári kisfiúként a csodával határos módon élhette túl a szörnyű járványt. Szülővárosában sétálva az
A rómaiak nyomában – az ókori Kolozsvár I. Elolvasom >>
A római adminisztráció és hadsereg valamikor Kr.u. 270 körül elhagyja a mai Erdély és Olténia területét és ezzel a mi vidékünk hivatalosan is megszűnik a Római Birodalom része lenni. Ennek ellenére, a rómaiak jelenléte és kultúrájának öröksége – Dacia provincia
A római Dacia kutatásának rövid története Elolvasom >>
Erdély területének nagy hányada Kr. u. 106–ban a Római Birodalom része lett. Dacia provinciában a római kultúrát a birodalom minden részéről ide sereglett és telepített közösségek képviselték. Nem kizárt, hogy Mithras kultusza is már a traianusi korszakban meghonosodik, ám első biztos forrásaink csak Hadrianus
Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról Elolvasom >>
Nemrég a Farkas utcai Református Templomban jártam, amikor a gyönyörűen felújított kerengő egyik ablakfülkéjében a vakító napfényben megpillantottam egy ókori istennőt. Nem egy posztmodern prodigiumról van szó, bár akár az is lehetne, hisz az ókor és a régészet szerelmese számára
Róma öröksége a padláson Elolvasom >>
