Ókor Hírek

Ritka régészeti felfedezés Gyulafehérváron

Szerző: T. Szabó Csaba

A gyulafehérvári Vauban erődítmény harmadik kapuja mellett, az egykori Katonai Tiszti Kör épületének restaurálása során ritka régészeti leletre bukkantak az ásatást vezető régészek – tájékoztat az Agerpres hírügynökség.

A 18. századi épület udvarán végzett nagyterületű ásatások során számos régészeti réteget sikerült azonosítani a Kr. u. 1. századtól egészen a késő török korig.  A 2016 júliusában kezdődött mentőásatások nemrég értek véget és számos új adalékkal szolgáltak Gyulafehérvár történetének alaposabb megismeréséhez.

A Radu I. Ota által vezetett ásatásoknak első ízben sikerült azonosítani a római erőd előtti, feltételezhetően dák kultúrához kötődő réteget. Az ásatásvezető régész beszámolója szerint a római erőd létrehozása előtti, mintegy 5 méter mélyen talált réteg olyan sajátos kerámia-anyagot hozott a felszínre, amelyet a szakirodalom a dákokkal azonosít. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az erőd létrehozása előtt a várdombon dákok is élhettek, úgy ez lesz az első biztos nyoma az egykori római Apulum dák előzményének. A feltárások során előkerült egy eredeti helyén megőrzött oltár, amelyet a római katonák állítottak a csapattestet védelmező géniusznak, valamint az 1658-as török-tatár támadásra utaló égésréteg is.

A leletekről részletes szakmai közleménnyel készülnek, a helyszínen pedig a majdani Fehér Megyei Tanács új központjában régészeti múzeumot fognak nyitni, ahol megtekinthetőek lesznek a feltárt régészeti kontextusok és leletek is.