Fejedelmek

1533-ban született Szilágysomlyón, nagy múltú nemesi családban. Apja, id. Báthory István 1530-1534 között erdélyi vajda volt. Fia születését követően alig félévre elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta a neveltetését. Az 1540-es években Bécsben, I. Ferdinánd udvarában volt apród. 1556-ban […]

360 éve gyilkolták meg Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet. Személye és uralkodása eléggé ellentmondásos volt. Egyesek törökbarátnak, mások kiváló reálpolitikusnak tartották. Barcsay 1619-ben született. Születési helye nem ismert, de egy ősi nemesi család sarja, melynek birtokközpontja a Hunyad megyei Nagybarcsa, így

Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István

János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar

Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az

Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki. Egy évvel