Történész, PhD, az Erdélyi Krónika munkatársa
A második világháború utáni igazságtétel egyik legkevésbé ismert fejezete a magyar–román kiadatási tárgyalások története. A kolozsvári népbíróság 1946-ban kilenc csoportos perben 504 vádlottat marasztalt el — közülük 445 magyar nemzetiségű volt, sokakat távollétükben ítéltek halálra vagy életfogytiglanra. Bukarest ezt követően […]
A bölény Európa legnagyobb növényevő emlőse, mely valaha az eurázsiai kontinens nagy részét benépesítette. Jelentős populációja élt a Kárpát-medencében és kiemelten az erdélyi Kárpátokban is. Az ember és a bölény együttélése sajátos színfoltja a térség történelmének, mely sajnos hosszabb távon
Az erdélyi bölény: történeti áttekintés és vadászati vonatkozások Elolvasom >>
„Megindult szívvel állok itt az országzászló előtt, amely minden időkben hirdetni fogja a magyarság, összetartozását, egységét, közös akaratát, hitét és erejét.”[1] 1940. augusztus 30-án, a második bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. A Magyar Királyi Honvédség szeptember
Országzászló avatás Marosvásárhelyen 1942-ben Elolvasom >>
Székelyföld a történelmi Erdélyen belül viszonylag homogén magyar lakosságú területnek tekinthető. A domináns magyar többség mellett azonban elsősorban a gazdasági vagy infrastrukturális szempontból fontosabb településeken kisebb népcsoportok, elsősorban örmények és zsidók is megjelentek. Már a 17. század második feléből vannak
Zsidók Székelyföldön Elolvasom >>
1944. augusztus 23-án Bukarestben puccsal megbuktatták az ország diktátorát, Ion Antonescu marsallt, az ország pedig oldalt váltott és a Szovjetunió oldalán folytatta a háborút. A bukaresti események hatására 1944 szeptember 5-én a Magyar Királyi Honvédség és a vele szövetséges német
A II. világháború Sármáson id. Teleky Dezső naplójának tükrében Elolvasom >>
Luka László a romániai magyarság történetének ellentmondásos alakja. A Háromszéken született, nagyszebeni árvaházban felnőtt fiú már 17 évesen önként jelentkezett az Osztrák-Magyar Hadseregbe, 1919-ben pedig a Székely Hadosztály soraiban harcolt a román csapatok ellen. Miután a Székely Hadosztály letette a
Luka László: a román szocializmus építője Elolvasom >>
„Kemény kézzel kell bánni az ellenséggel, s a végrehajtás miatt nem lehet érzékenykedni. A háború nem emberbaráti intézmény.”[1] 1944. augusztus 23-án Románia kiugrott a háborúból és átállt a szövetségesek oldalára. Ez megnyitotta az utat a szovjet Vörös Hadsereg előtt a
Etnikai atrocitások Erdélyben (1944) Elolvasom >>
A Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ)[1] 1944-1953 között létezett. A szervezet tevékenysége egy sajátos történelmi kontextusban teljesedett ki. Az 1944. augusztus 23-i fordulatot[2] követően hatalmi harcok bontakoztak ki a jobboldali Nemzeti Parasztpárt és Nemzeti Liberális Párt,[3] valamint a Román Kommunista
A Magyar Népi Szövetség a történetírásban a rendszerváltás előtt és után Elolvasom >>
A cikk az Azopan.ro és az Erdélyi Krónika együttműködéséből született 1940. augusztus 30-án a bécsi Belvedere palotában aláírták a második bécsi döntést, mely Erdély sorsát volt hivatott rendezni és a hónapok óta tartó román–magyar tárgyalásokra próbált pontot tenni. A német
Az 1940-es marosvásárhelyi bevonulás egy helyi zsidó szemszögéből Elolvasom >>
1533-ban született Szilágysomlyón, nagy múltú nemesi családban. Apja, id. Báthory István 1530-1534 között erdélyi vajda volt. Fia születését követően alig félévre elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta a neveltetését. Az 1540-es években Bécsben, I. Ferdinánd udvarában volt apród. 1556-ban
Fejedelmek: Báthory István Elolvasom >>
360 éve gyilkolták meg Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet. Személye és uralkodása eléggé ellentmondásos volt. Egyesek törökbarátnak, mások kiváló reálpolitikusnak tartották. Barcsay 1619-ben született. Születési helye nem ismert, de egy ősi nemesi család sarja, melynek birtokközpontja a Hunyad megyei Nagybarcsa, így
Fejedelmek: Barcsay Ákos Elolvasom >>
1947-ben, Kurkó Gyárfás bukását követően a romániai magyarság érdekképviseleti szervének számító Magyar Népi Szövetség tevékenysége jelentős mértékben átalakult. Míg Kurkó a szervezet népfrontos átalakítását tartotta volna célszerűnek, egy ízben kijelentve, hogy „Minden magyar az MNSZ-hez tartozik. Azontúl lehet kommunista, szociáldemokrata,
A Magyar Népi Szövetség és a romániai békepapok mozgalma Elolvasom >>
Nelovánkovics József néven született Temesváron, szerb eredetű családban. A Méliusz nevet kezdetben írói álnévként használta, majd felvette hivatalosan is. A középiskolát szülővárosában, a Piarista Gimnázium reál szakán végezte el. Az érettségit viszont Budapesten tette le, 1928-ban, majd tanulmányait is külföldön
Teológusból kommunista – Méliusz József életútja Elolvasom >>
Kurkó Gyárfás 1909. december 2-án született a székelyföldi Csíkszentdomokoson, egyszerű gazdálkodó szülők gyermekeként. Anyai ágon unokatestvére volt Márton Áronnak, a későbbi erdélyi püspöknek. Fiatalon a lakatos szakmát tanulta ki, majd – mint a korszakban sokan mások Székelyföldről – 1927-ben Brassóba
Kurkó Gyárfás, egy domokosi székely kommunista életútja Elolvasom >>
Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István
Fejedelmek: Bethlen Gábor Elolvasom >>
Kessler Edgár néven született 1906-ban, Temesváron. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon felvidéki magyar felmenői voltak. A középiskolát édesanyja szülővárosában, Pozsonyban végezte el, és a trianoni békeszerződést követően is Csehszlovákiában maradt. 1924 után a prágai német nyelvű egyetem filozófia karán
Balogh Edgár – szerkesztő, újságíró, a Bolyai Egyetem egykori rektora Elolvasom >>
János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar
Fejedelmek: János Zsigmond Elolvasom >>
Bányai László a 20. századi magyar baloldali mozgalmak egyik fontos szereplőjének tekinthető. A két világháború közötti időszakban és a II. világháború alatt – illegális kommunistaként és MADOSZ főtitkárként – inkább elszenvedője, mintsem alakítója volt az eseményeknek. 1945 után viszont kulcsfontosságú
Katolicizmustól a sztálinizmusig: Bányai László életútja Elolvasom >>
Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az
Fejedelmek: Székely Mózes Elolvasom >>
A romániai rendszerváltás új korszakot nyitott a helyi történetírás fejlődésében. A Ceaușescu-rendszer bukásával véget ért a történetírásra gyakorolt megkérdőjelezhetetlen állami befolyás, ezzel párhuzamosan pedig könnyebbé vált a nyugati intézményekkel és szakemberekkel való kapcsolattartás, a román történészek számára lehetőség nyílt nyugati
A román történetírás útkeresése 1990 után Elolvasom >>
