Fejedelmek: János Zsigmond

János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar királlyá választották II. János néven, de a tényleges hatalom ekkor még az özvegy királyné és Utyeszenics Martinuzzi Fráter György váradi püspök kezében összpontosult.

1541-ben a török csapatok csellel elfoglalták Budát. Izabella és az alig egy éves János – a szultán jóváhagyásával – a Maros menti Lippára, majd Gyulafehérvárra költözött. Ez lett később az Erdélyi Fejedelemség központja. 1551-ben Fráter György – a nyírbátori megállapodás értelmében – átjátszotta Erdélyt I. Habsburg Ferdinánd kezére. János Zsigmond kárpótlásként megkapta a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségeket. A császári uralom 1556-ig tartott. A török nyomásnak engedelmeskedve (és az 1552. évi, lényegében sikeres török hadjáratot követően) az erdélyi rendek János Zsigmondot visszahívták. Míg nagykorú lett, az államügyeket Izabella és Csáky Mihály intézték. Utóbbinak a nevéhez fűződik az intézményesített államapparátus alapjainak lefektetése (pl. Erdélyi Kancellária).

1562-ben hadjáratot indított a Habsburg uralom alatt lévő Felső-Magyarország elfoglalására, de a Báthory István vezette csapatok a hadadi csatában vereséget szenvedtek. Ezzel párhuzamosan a közszékelyek is fellázadtak a fejedelem ellen, ezt azonban az erdélyi csapatok leverték. A segesvári országgyűlést követően a közszékelyeket adófizetsére kötelezték, és felépült Székelyudvarhelyen a Székelytámadt, a háromszéki Feketeügy partján pedig a Székelybánja vár.

1570-ben a speyeri szerződés zárta le Zsigmond és a Habsburgok közti konfliktust. János Zsigmond lemondott a királyi címről, felvéve az Erdély fejedelme címet. Cserében a Habsburgok elismerték Erdély különállását és az erdélyi határokat.

1571. március 14-én hunyt el Gyulafehérváron. Halálát követően megkezdődtek a fejedelmi címért folyó háttércsatározások, ezért halálát sokáig titokban tartották, a látszat fenntartásáért időnként még a szobája ablakába is kiállították. Csak május 23-án temették el a gyulafehérvári székesegyházban.