Erdélyi fejedelmek – Székely Mózes

Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az 1575-ös kerelőszentpáli csatában tűnik fel. A csatát megelőző napon kardját a foga közé szorítva Radnótnál átúszott a Maroson, és az ellenség katonáit párbajra hívva kettőt közülük leterített. A győztes csatát követően Báthory kinevezte testőrsége parancsnokává. Mikor Báthoryt lengyel királlyá koronázták, Székely követte Lengyelországba és – jórészt székely lovasaival – részt vett a fejedelem összes hadjáratában (korábbi ellenlábasával, Bekes Gáspárral vállvetve harcolva). 1582-ben hazatért Erdélybe, szolgálataiért jutalmul birtokokat kapott Siménfalván és Lövétén, egyben a sófalvi sóbánya kamaraispánjává is kinevezték.

Székely később Báthory Zsigmond és András oldalán is harcolt. A sellenberki csatában ő volt a vereséget szenvedett erdélyi csapatok fővezére. Bár a székelyek többsége Mihály vajdát (Mihai Viteazu) támogatta, ő az Erdélybe visszatérő Báthory Zsigmond mellé állt. Azonban 1601. augusztus 3-án Báthory Székely által is vezetett serege a goroszlói csatában vereséget szenvedett, így Zsigmond lemondott a fejedelmi címről és elhagyta Erdélyt.

Székely a temesvári pasa oltalma alá menekült, majd 1602-ben a szultán jóváhagyásával hadjáratot indított Erdély visszafoglalására (ahol ekkor gyakorlatilag Giorgio Basta császári hadvezér uralkodott). Seregében harcolt az ifjú Bethlen Gábor is. Székely csapatai elsőként Karánsebest foglalták el, majd benyomultak Dél-Erdélybe. 1603. április 15-én Hátszegen az oldalán harcoló erdélyi rendek fejedelemmé választották, majd Gyulafehérvár elfoglalását követően be is iktatták.

Uralma azonban nem tartott sokáig. 1603 júliusában Radu Șerban havasalföldi fejedelem (Habsburg támogatással) a Tömösi-szoroson keresztül benyomult Erdélybe. Székely a brassói papírmalom mellett vállalt csatát a havasalföldi sereggel. A csata súlyos erdélyi vereséggel végződött, a fejedelem maga is elesett, mintegy 3000 katonájával együtt. Radu a fejedelem fejét levágatta, és a brassói piactéren kiállította közszemlére. Testét Michael Weiss brassói bíró titokban a saját kertjében temette el.