Szent László és a leányrabló kun legendája a magyar középkori mondakincs egyik legismertebb darabja, a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő része. Jankovics Marcell animációs sorozatának[1] képsorai szórakoztató módon, de a 14. századi miniatúrák és freskók képi világát követve, idézik fel a szent lovagkirály küzdelmét a pogány ellenséggel, aki a székelyek hívására, […]
Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében Tovább olvasom
Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja szorosan összefonódik a magyar fegyverforgató réteg egyik korai nemzetközi szerepvállalásával
Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Tovább olvasom
A székelység eredetkutatásának könyvtárnyi irodalma van.[1] Lényegét tekintve két nézet küzd egymással, az egyik szerint a székelyek önálló, a magyartól független – gyakran megjelenő motívumként: eredetileg török nyelvű – nép, a másik szerint pedig a magyarságon belül kialakult, sőt kialakított foglalkozási csoport. Annak, hogy a kutatás még ebben az alapvető
Székelyek és eszekelek. Megfontolások a székely őstörténet kapcsán Tovább olvasom
Amikor megkaptam a megtisztelő és ötletes felkérést, hogy a tojás középkori felhasználásáról írjak,[1] két tojásos élményem villant át a gondolataimon: az egyik a mennyiséghez, a másik a változatossághoz kapcsolódik. 12 éves lehettem, amikor az olvasási szokásaimat nagy mértékben befolyásoló Cini könyvtáros néni a kezembe adta Móricz Zsigmond Úri muriját. S
Adalékok a tojás középkori felhasználásához Tovább olvasom
Lator volt, meg holth[1] Problémafelvetés Mivel a középkorban a kolozsmonostori bencés monostor hiteleshelyként, azaz amolyan közjegyzői hivatalként is működött, az általa kiadott okiratok szövegeit bemásolták egy protokollumba, vagyis jegyzőkönyvbe, azért, hogy szükség esetén hiteles másolatokat lehessen kiállítani a jogosult személyeknek.Az Úr 1524. évében valaki több vonallal is kihúzott egy ilyen
1959-ben egy negyed oldal erejéig Sebastian Morintz és D. V. Rosetti – saját megfogalmazásukban – egy 10. századi, a bolgárok elleni harcban elesett „magyar harcos” sírja leletanyagának publikálására is sort kerítettek. A leletanyaghoz tartozó tárgyak: szablya, balta, zabla és egy kengyel.[1] A szűk kommentárból azonban nem derül ki, hogy a
Walter Pohl: The Avars. A Steppe Empire in Central Europe, 567‒822. Cornell University Press, Ithaca – London, 2018. Walter Pohl bécsi professzornak, a jelenkori avarológia egyértelműen legfontosabb kortárs személyiségének kötete nem csak méreteiben, hanem tudományos dimenzionalitásában és a különféle diszciplínák igazán eredeti integrálásában is alapműnek számítható. Legalább ennyire fontos, hogy
Néhány gondolat egy igazán nagy kötetről Tovább olvasom
Szerző: T. Szabó Csaba A régészetnek számos altudománya, tudományága van, amelyek nagy részét viszonylag egyszerű meghatározni, céljait és kutatási tárgyát körvonalazni. Az epigráfia a feliratok kutatásával, az archaeobotanika a régmúlt idők növényvilágának maradványaival, a fizikai antropológia az emberi test sajátosságaival foglalkozik. A 20. században azonban létrejött egy olyan segédtudomány is,
A közönségrégészet története Tovább olvasom
Szerző: Bélfenyéri Tamás Várad, mint ahogy a helynév (a vár főnév + d kicsinyítő képző) is mutatja, egy, a 11. század második felében már biztosan létező kisméretű földvárból nőtte ki magát önálló településsé. A 14. századi krónikakompozícióból (amelynek egy változata az úgynevezett Képes Krónika), valamint az ebből forrást merítő Thuróczy
Várad, mint középkori egyházi központ Tovább olvasom
Szerző: Lupescu Radu Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király nevében az ispánok igazgatták Kolozs megyét, különösen
Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Tovább olvasom
Szerző: T. Szabó Csaba A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár 1000 éve címmel később kötetben is
A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Tovább olvasom
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net
Cím: 400486 Kolozsvár, Sólyom utca, 24/A.
Email: info@erdelyikronika.net