Erdély, Bánság és Partium városainak a dualizmus korára érvényes szakszerű várospolitikai vizsgálatával mindmáig adós a történetírás, jóllehet számos esetben a források rendelkezésre állnak, az elvégezhető munkához pedig hozzáférhetőek a magyarországi minták. E dolgozatban Kolozsvár polgármestereinek idővonalát tekintem át 1867 és
51 év a város szolgálatában. Kolozsvár polgármesterei a dualizmusban Elolvasom >>
Különös nyárutó Kolozsváron Ha hihetünk a helyi sajtó társasági rovatának, Kolozsvár közvéleménye nem készült katasztrófára 1918 nyarán. A Kolozsvári Hírlap augusztus derekán összegezte nyaralási szezon tapasztalatait, s arról közölt összeállítást, hogy Erdély fürdői nem eléggé látogatottak és hadikereskedelmen felkapaszkodott kolozsvári
„Mi a fegyvert letettük.” Erdély 1918-1919-ben Elolvasom >>
Jelent írás az MTA Trianon100 Lendület Kutatócsoport keretében készült Az 1918–1919-es uralomváltás szatmárnémeti mozzanatai csak részben ismertek. Jelen írásban sem vállalkozunk a folyamat részletes bemutatására, hanem csak azon napok eseményeiből villantunk fel pár momentumot, amikor a Tanácsköztársaság rendezkedett be a
Az abszurditás 27 napja – Az 1919-es Tanácsköztársaság momentumai Szatmárnémetiben Elolvasom >>
„A Bécsi Diktátum (1940. aug. 30.), a Magyarország által államilag szervezett bűntett és egyes romániai magyarok kollaboracionizmusának következménye” ‒ ezzel a hatásvadász címmel jelent meg 1996-ban Neagu Cosma, az 1990 előtti romániai kommunista diktatúra titkosszolgálata, a hírhedt Securitate egyik vezetőjének
Románia 20. századi történelmében fontos szerepet játszottak az erdélyi származású román politikusok, köztük Petru Groza (1884‒1958) és Alexandru Vaida-Voevod (1872‒1950). Mindketten a dualizmus kori Erdélyben születtek, ott szocializálódtak, és életük végéig szoros szálak fűzték őket a magyarsághoz. Mégis egymástól teljesen
„Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, hogy 1654-ben
Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Elolvasom >>
A bécsi Belvedere palota aranytermében 1940. augusztus 30-án Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen kihirdette a második bécsi döntést. Ennek értelmében a trianoni békeszerződés által Romániának ítélt 103 093 km2-nyi terület mintegy 2/5-e, 43 104 km2 –
A Horthy-kori magyar kormányok külpolitikájának sarokpontja a revízió kérdése volt, ami meghatározta az egész korszakot. A Trianoni békeszerződés előírásai, illetve az ország diplomáciai elszigeteltsége miatt a revízió gyakorlati megvalósulására csak az 1930-as évek második felében vált kézzelfoghatóvá, szoros összefüggésben az
A második bécsi döntés. Előzmények–következmények Elolvasom >>
A magánéleti tragédiát – legyen szó családi viszályról vagy egy balesetről – minden ember nehezen dolgozza fel. A nemzeti tragédiákkal ugyanígy vagyunk. Egyrészt nehéz megbarátkozni az új, a korábbinál előnytelenebb helyzettel, másrészt nem könnyű elkerülni a felelősségáthárító magyarázatok csapdáit. A
Az első világháború kitörésekor, 1914-ben Románia formálisan szövetséges volt a központi hatalmakkal, de a közvélemény szemében – főleg az erdélyi románok elnyomásáról folyamatosan érkező, gyakran felnagyított hírek hatására – az Osztrák–Magyar Monarchia rendkívül népszerűtlen volt. „Erdély, Erdély kell nekünk, Erdély!”
Every society experiences traumatic events in its history. In modern Hungarian history the Trianon peace treaty of 1920 represents such a case, one that has continued to occupy Hungarian society from the time of its signature up until the present.
Le passé qui ne passe pas. The treaty of Trianon and its repercussions Elolvasom >>
Alábbi cikkünkben a korabeli Bihar vármegye területének impériumváltását mutatjuk be. Kitérünk a térségben zajlott ütközetekre és azok következményeire, valamint – Nagyvárad, Nagyszalonta és a Magyarországon maradt bihari térség példáján – a megszállás hétköznapjainak bemutatására is. Harcok a térségben Az I.
Impériumváltás Bihar megyében Elolvasom >>
Az I. világháborút követő impériumváltás számos tulajdonjogi változással járt Erdélyben, mely következtében többnyire a magyar és szász közösség könyvelhetett el vagyoni vesztességet. A változások alól nem volt mentes az erdélyi (gyulafehérvári) római katolikus püspökség sem, amely többek között a Kolozsvár
A kolozsvári minorita templom átadása a görögkatolikus egyháznak Elolvasom >>
Sztálin halálát követően látványos „desztalinizáció” vette kezdetét, mely során a hatalmon lévő politikai elit rákényszerült saját tevékenységének felülvizsgálatára. Bulgáriában a helyi munkáspárt főtitkára, Valko Cservenkov 1954-ben megbukott, az 1949-1953 között elítéltek egy részét fokozatosan rehabilitálták. Lengyelországban a házi őrizetben tartott
Az 1956-os magyarországi forradalom hatása Erdélyben Elolvasom >>
Marosvásárhely politikai élet szempontjából mindig kiemelkedő helyen szerepelt. Erdély hovatartozásától függetlenül a helyi politikai életet meghatározták az országos folyamatok, ebből kiindulva pedig a 19. század végén, 20. század elején számos országos jelentőségű politikus köthető a városhoz. Ezek közül egyesek a
A székelység történetét már sokan és számos különböző szempont szerint vizsgálták, mint például eredet-, társadalom- és önkormányzat-történet[1], azonban még ezeken a kérdéskörökön belül is maradtak kiegészítésre váró fejezetek. Ezek lehetőséget nyújtanak újabb kutatások elvégzésére, melyek által Székelyföld kisebb történeti régióit
A miklósvárszéki önkormányzat működése a 19. század első felében Elolvasom >>
1918. december 24-én Kolozsvár lakosai, nemzetiségi összetételüktől függően[1] történelmi pillanatot éltek meg. A Román Királyi Hadsereg egységei a magyar csapatok visszavonulása után bevonultak a városba. A magyar lakosság természetesen tragédiaként, a világháború elvesztése utáni sorscsapásként élte meg az eseményeket, míg
Megszállt karácsony – A román hadsereg bevonulása Kolozsvárra Elolvasom >>
A kommunista hatalom berendezkedésével egy új értékrendszert igyekszik bevezetni a román kormány, amelynek egyik velejárója az utcanevek és a szimbolikus terek átalakítása. Az ilyen intézkedések hatással voltak a város arculatára, és emlékezetpolitikai szempontból nagyon határozott lépéseket jelentenek. Milyen személyek feladata
Széchenyitől Sztálinig. Emlékezetpolitika Marosvásárhelyen Elolvasom >>
A dualizmuskori Magyarországon a törvényhatóságoknak két csoportja létezett: a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok. Közigazgatási hatáskör és szervezet tekintetében a vármegyék egyöntetűek voltak, a törvényhatósági joggal felruházott városok viszont egymás közt is lényeges eltérést mutattak, ami a szervezetet, a
Kolozsvár önkormányzata a dualizmusban Elolvasom >>
Kolozsvár város levéltárában őrzött jegyzőkönyvek alapján[1] a malompert kiváltó konfliktus 1576 telén kezdődött. Egy ezen év május 13-án bejegyzett tanúmeghallgatásról készített jegyzőkönyvből értesülünk a konfliktust elidéző okról: Ferenczi Antal kolozsvári főbíró és Iwreg Antal királybíró[2] kérésére a városi hatóság tisztviselői
A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper Elolvasom >>
