Legutóbbi írásunkban Kolozsvár római történetének legkorábbi, Traianus korabeli időszakával foglalkoztunk, amikor a mai félmilliós város környékén feltehetőleg még őshonos dákok, vagy dák törzsek, népcsoportok éltek, egy Napouka (latinosan Napoca) nevű falusias településen, melyet sajnos egyelőre nem sikerült megnyugtatóan azonosítani Kolozsvár területén. […]
Hadrianus városa. Az ókori Kolozsvár III. Elolvasom >>
Az 1944 utáni Romániában a háborús bűnösség fogalmának meghatározásában két tényező játszott kiemelt szerepet: a megszálló szovjet hatóságok által támogatott Román Kommunista Párt térnyerése és az ezzel párhuzamosan kibontakozó hatalmi harcok, valamint Észak-Erdély katonai visszahódítása után a helybéli magyarsághoz való
Az első világháború harmadik évében még javában zajlottak a hadműveletek, elkeseredett küzdelmek folytak a különböző harctereken. Az Osztrák-Magyar hadsereg hadtestei állandó nyomás alatt álltak, úgy tűnt, az együttes olasz és orosz támadások hamarosan térdre kényszerítik a megtépázott birodalmat. A román
Erdély megszállása 1916-ban – A kolozsvári sajtó tükrében Elolvasom >>
Az 1940 őszén meghozott második bécsi döntés kettéosztotta az addig egységes erdélyi magyar lakosságot. Míg az észak-erdélyi magyar lakosság 1918-at követően ismét többségi léthelyzetbe került, a dél-erdélyi részen maradottak kénytelenek voltak magukat kényszerközösségként újradefiniálni. Azonban az 1940-es újrakezdés sokkal nehezebb
A dél-erdélyi magyar lakosság 1940 utáni helyzete a ’hűségnyilatkozatok’ tükrében Elolvasom >>
„Nehéz és küzdelmes volt a polgármesteri székben eltöltött újabbi több mint két és fél év, sokat szenvedtem […], lelkileg, rengeteget fáradtam fizikailag […],s mindezek dacára hálás vagyok a Mindenhatónak azért, hogy módot és erőt adott nekem arra […], hogy ezt
Bernády György polgármesteri tevékenysége 1926−1929 között Elolvasom >>
Az 1989−90-es rendszerváltás idején Kolozsvár is kulcsfontosságú szerepet töltött be az erdélyi nagyvárosok sorában. Ez több szempontból magyarázható: itt található az erdélyi hadsereg központja, amely a forradalomkor fontos szerepet játszott. Ugyanakkor, mint kulturális központ, a román és magyar országos értelmiségi
Az első világháború 1916. évi erdővidéki és udvarhelyszéki, valamint fogarasi eseményeibe nyújtanak betekintést Balázs Béla baróti ezermester, illetve Iacob Popa fogarasi görög katolikus érseki helynök feljegyzéseinek alább olvasható részletei. Iacob Popa 1872. december 11-én született Tövisen (Alsó-Fehér, ma Fehér megye).
Erdély, 1916. Magyar és román naplótöredékek Elolvasom >>
A romániai Népbíróság megalakulása és tevékenysége a baloldali erők és a történelmi pártok közötti politikai harc időszakában ment végbe. Így a népbíróságok tevékenységét erősen befolyásolta a Román Kommunista Párt befolyásnövelése és ideológiája. Az igazságszolgáltató intézmény tevékenységét ily módon nem lehet
A kolozsvári népbíróság Elolvasom >>
Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király
Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Elolvasom >>
Közismert, hogy az 1848. évi március 15-i Tizenkét pont 7. pontja előírta az úrbéri viszonyok megszüntetését. És néhány nap múlva, március 18-án a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés megfelelő törvényt fogadott el, amely – miután április 11-én kihirdették – késedelem nélkül
A jobbágyfelszabadítás Erdélyben 1848-ban Elolvasom >>
A II. világháborút követően a hat év alatt elkövetett súlyos atrocitások, a hatalmas mértékű emberveszteségek és a holokauszt közösen ahhoz a felismeréshez vezettek, hogy a háború alatti politikai- és katonai vezetőket és a bűncselekmények felelőseit nem csak morális síkon lehet
„Bűnösek az ország tönkretételében és háborús bűnökben…” Elolvasom >>
