Középkor

Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében

Szent László és a leányrabló kun legendája a magyar középkori mondakincs egyik legismertebb darabja, a magyar történelmi emlékezet kiemelkedő része. Jankovics Marcell animációs sorozatának[1] képsorai szórakoztató módon, de a 14. századi miniatúrák és freskók képi világát követve, idézik fel a […]

Székely hadiviselet egy 14. századi képregény tükrében Elolvasom >>

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán

Toldi Miklós a középkori magyar (had)történelem talán egyik legismertebb alakja. Sokan őt, mint az Arany János költeményében szerény sorból felemelkedő, szinte népmesei alakot ismerik, a valóságban azonban egy nemzetközi karriert is befutó, magyar királyi tisztségviselővel van dolgunk. Neve és életútja

Toldi Miklós és a magyar zsoldosok Itáliában a 14. század derekán Elolvasom >>

Székelyek és eszekelek. Megfontolások a székely őstörténet kapcsán

A székelység eredetkutatásának könyvtárnyi irodalma van.[1] Lényegét tekintve két nézet küzd egymással, az egyik szerint a székelyek önálló, a magyartól független – gyakran megjelenő motívumként: eredetileg török nyelvű – nép, a másik szerint pedig a magyarságon belül kialakult, sőt kialakított

Székelyek és eszekelek. Megfontolások a székely őstörténet kapcsán Elolvasom >>

A Szentmihályi-fiúk esete az erdélyi püspökkel avagy egy késő középkori sikkasztási per története és tanulságai

Lator volt, meg holth[1] Problémafelvetés Mivel a középkorban a kolozsmonostori bencés monostor hiteleshelyként, azaz amolyan közjegyzői hivatalként is működött, az általa kiadott okiratok szövegeit bemásolták egy protokollumba, vagyis jegyzőkönyvbe, azért, hogy szükség esetén hiteles másolatokat lehessen kiállítani a jogosult személyeknek.Az

A Szentmihályi-fiúk esete az erdélyi püspökkel avagy egy késő középkori sikkasztási per története és tanulságai Elolvasom >>

Régészeti mítoszok nyomában: a bukaresti Tei tó mellett előkerült állítólagos „honfoglalás kori magyar harcos sírról”

1959-ben egy negyed oldal erejéig Sebastian Morintz és D. V. Rosetti – saját megfogalmazásukban – egy 10. századi, a bolgárok elleni harcban elesett „magyar harcos” sírja leletanyagának publikálására is sort kerítettek. A leletanyaghoz tartozó tárgyak: szablya, balta, zabla és egy

Régészeti mítoszok nyomában: a bukaresti Tei tó mellett előkerült állítólagos „honfoglalás kori magyar harcos sírról” Elolvasom >>

Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból

Ha Kolozsvár történetének kezdeteit keressük, a figyelmünket nem a történelmi városmagra, hanem valamivel odébb, a ma Kálvária-tetőnek nevezett dombtetőre kell összpontosítanunk. Itt emelték az első Árpád-házi királyaink – vélhetően még Szent István korában –, azt az ispánsági várat, ahonnan a király

Károly Róbertnek a kolozsvári polgároknak adott kiváltságlevele 1316-ból Elolvasom >>

A középkori Kolozsvár a régészet tükrében

A november 10-13. között lezajlótt nemzetközi történész-konferencia a 700 éve szabad királyi városi rangot kapott Kolozsvár múltjába tekintett vissza, bemutatva a kutatás legújabb eredményeit, érintve a várostörténet számos, eddig nem kutatott aspektusát. Hasonlóan a 2000-ben megszervezett nagyszabású konferenciához, amely Kolozsvár

A középkori Kolozsvár a régészet tükrében Elolvasom >>