Évfordulós történelmi filmek karantén idejére

Szerző: Tóth Gödri Iringó

Március 16-től kezdődően legkevesebb harminc napig tartó rendkívüli állapotot hirdetett Románia államfője. Ezalatt a harminc nap alatt olyan sok történelmi évforduló van, hogy legalább tíz kapcsán ajánlunk egy-egy filmet az unalmas bennülős napokra.

filmek

1. Március 23. Az első évforduló nem annyira történelmi, mint inkább filmtörténeti, hiszen ezen a napon született 1910-ben Akira Kurosova, a japán filmtörténet egyik legkiemelkedőbb, máig legismertebb alakja. A harmincas évek közepétől rendezett. Korai filmjei nacionalista témákkal foglalkoznak, a háborús japán propagandájaként tekintenek rájuk. A háború után magatartása megváltozott, filmjeiben a régi japán államot kritizálta. Egyedi stílusa az ötvenes évektől figyelhető meg: gyakran ihletődött az irodalomból, Shakespeare, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij műveiből. A hét szamuráj című 1954-es filmje egy igazi klasszikus (ez ihlette Quentin Tarantino Aljas nyolcas című 2015-ös filmjét is), melynek története a 16. századi, feudális Japánban játszódik. A hét rónin (azaz úr nélküli szamuráj) kalandjai izgalmasak és betekintés engednek egy a nyugati nézőnek kevésbé ismerős világba.

2. Március 27. Ezen a napon született 1785-ben XVII. Lajos, Lajos Károly néven francia trónörökös herceg. Ő volt Marie Antoinette és XIV. Lajos fia, akit csak a francia forradalom migránsai tekintettek uralkodónak, gyerekként, anyja kivégzése után nem sokkal gümőkórban meghalt. Anyja életéről számos filmet készítettek. 2006-ban Sofia Coppola rendezett egy életrajzi filmet, mely a francia királyné egyéni drámájára koncentrál. Az alkotás nem egy filmtörténeti remekmű, inkább laza, élvezhető alkotás. Az egyedi megközelítés ad egy olyan pluszt a filmnek, ami miatt történészként is illik megnézni, akkor is, ha néha fejcsóválva nézzük a túl habosra és túl rózsaszínre sikeredett látványvilágot.

3. Március 28. Marc Chagall orosz-zsidó festő, akinek stílusa, egyedi meseszerű világa a századeleji avantgarde egyik irányzatába sem sorolható be, pontosan 35 éve halt meg. Sajnos életét még nem rendezték meg fikciós filmben, de személye, illetve a művészetében állandóan jelenlevő, az orosz zsidó kultúrára jellemző elemek, jó apropót jelentenek, hogy ajánljunk egy igazi klasszikust, Norman Jewison 1971-es, Oscar-díjas musicaljét, a Hegedűs a háztetőnt. A Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye alapján készült alkotás története a huszadik század első évtizedében játszódik egy ukrajnai, zsidók és oroszok lakta faluban. A mű egy szerelmi és egy családi történet egyben, egy betekintés a kelet-európai zsidóság életébe. A zenés műfaj jellemzőiből is adódóan stílusa kissé romantikus, de azért felvillantja az ukrajnai zsidók életének árnyoldalait is. (Nem mellesleg a film alapjául szolgáló 1964-es broodway-i musical díszletét Boris Aronson Chagall festmények alapján készítette el).

4. Április 3. 86 éve született Jane Goodall, antropológus, primatológus, a csimpánzok szociális és családi életének híres kutatója. Életéről és munkásságáról egy 2017-ben megjelent, Brett Morgen által rendezett film mesél a legsokoldalúbban. Az Jane − Egy élet a csimpánzok között a National Geographic archívumából előkerült felvételeket is elénk tár. Goodall megfigyelései a csimpánzok társas viselkedése és eszközhasználata kapcsán a főemlősök kutatásának alappillérei.

5. Április 6. 1490-ben ezen a napon halt meg I. Mátyás magyar király. A negyvenhét éves uralkodó életének utolsó évében sokat betegeskedett, köszvény kínozta. A feljegyzések alapján halála előtt két napig szenvedett ágyban fekve. Bonfini „agy-gutaütésként” jegyezte le a korabeli orvosok diagnózisát. Természetesen, mint oly sokszor az uralkodók esetében, ezúttal is felmerült a mérgezés gyanúja, feleségét Beatrixot vádolták. Az évforduló kapcsán egyrészt kihagyhatatlan Mátyás, az igazságos 1985-ös rajzfilm, mely a Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat moziváltozata (rendezője és írója Újváry), ám egy másik csemegét is meg kell említeni, mégpedig a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? 1964-es alkotást. A Makk Károly által rendezett alkotás rendhagyó, nem egy klasszikus történelmi film, hiszen a krónikákból kihagyott epizódokra akar koncentrálni, a történelmi hűséget gyakran mellőzi, ám cserébe gyakran megnevetett.

6. Április 8. A sort egy művészettörténetes évfordulóval folytatjuk, hiszen ezen a napon hunyt el 1973-ban Pablo Picasso. A malagai festő a huszadik századi avantgard egyik legismertebb alakja, akit a kubizmus megteremtőjeként tartanak számon (most nem megyünk bele a vitákba, hogy ő vagy Braque volt előbb). Életéről 1996-ban James Ivory rendezett filmet, Túlélni Picassót címmel. Az Anthony Hopkins, Natascha McElhone és Julianne Moore főszereplésével készült film főként a Guernica alkotójának nőügyeivel foglalkozik. Ezen kívül egy 1978-as svéd filmet is meg kell említeni, Tage Daniellson szürrealista vígjátékát, Picasso kalandjai címmel. A film egy tágabb betekintést nyújt a festő életébe, mint az előző alkotás, a kor művészfiguráit, személyiségeit is felvonultatja, ám a történelmi hitelességtől gyakran (szándékosan) eltekint. Mindkettőt érdemes megnézni.

7. Április 9. Ezt a napot tekintik az amerikai polgárháború végének, ugyanis 1865-ben ezen a napon tette le a fegyvert Robert. E. Lee konföderációs tábornok Appomatoxnál. A valóságban persze nem egyik pillanatról a másikra értek véget a harcok, május hónap folyamán még sorra adták meg magukat a kisebb csapatok. Az évforduló apropóján Edward Zwick 1990-es történelmi drámáját ajánlanánk, Az ötvennegyedik hadtestet (Matthew Broderickkel, Denzel Washingtonnal és Morgan Freemannel a főszerepben). A film a legendás 54. hadtest alakulását, megszervezését mutatja be, melyben főleg szökött rabszolgák és önkéntes polgárok álltak hadba (természetesen az északiak oldalán). A film nem egy katartikus alkotás, de a háborús filmek rajongóinak egy kötelező darab.

8. Április 11. 120 éve született Kassán, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik, azaz Márai Sándor magyar író. Bár művei irodalmunk alapját jelentik, kevés jelentős filmes alkotás született belőlük. Sipos József rendező Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György és Törőcsik Mari főszereplésével vitte filmvászonra az Eszter hagyatéka című művét. A film tökéletesen könyvhű – épp ezért a filmes szakma, illetve a kritika igencsak negatívan nyilatkozott róla, hiányolva a kreativitást, a játékot. Ám épp ezért megvan az az előnye, hogy, akinek kimaradt ennek a romantikus regénynek az elolvasása, egy laza másfél órás filmnézéssel bepótolhatja. A történet egy szép melodráma – nem egy mai lovestory – megvan a maga bája és varázsa.

9. Április 12. Franklin Delano Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke 1945. április 12-én hunyt el Warm Springsben. A New Yorkban született, három elnöki mandátumot is megélt politikus 1945. március 29-én vonult vissza Georgia állambeli otthonába, az úgy nevezett Kis Fehér Házba, hogy pihenjen pár napot az Egyesült Nemzetek Szövetségének alapító konferenciája előtt. 12-én fejfájásra panaszkodott, majd összeesett. Halálát agyvérzés okozta. Életéről Margaret Nagle készített filmet Warm Springs címmel, Kenneth Branagh, Cynthia Nixon és Kathy Bates főszereplésével. A film főként az elnök életét végigkísérő betegségére koncentrál (melyet gyermekbénulás következményeként fellépő paralízisként diagnosztizáltak, ám újabban Guillain-Barré szindrómát szoktak emlegetni a neve kapcsán). Az alkotók igyekeztek történelmileg hiteles művet alkotni, kiemelten figyeltek a díszletekre, arra, hogy eredeti helyszíneken forgassanak.

10. Április 15. A sort egy másik amerikai elnök, Abrehem Lincoln halálával zárjuk. Az Egyesült Államok 16. és egyben első republikánus elnöke merénylet áldozata lett. John Wilkes Booth, a kor egy ismert színésze 1864. április 14-én a washingtoni Ford Színházban, az elnök páholyában lőtte fejbe őt A mi amerikai kuzinunk című színdarab alatt. Lincoln másnap reggel halt bele sérülésébe. Az elkövető elmenekült, de néhány nappal később egy farmer lelőtte. A merénylő, kinek társai is voltak a Konföderáció elkötelezett híve volt, és úgy gondolta Lincoln veszélyezteti azt, ezért félre akarta állítani. Lincoln életéről 2012-ben jelent meg film, Lincoln címmel, Steven Spielberg rendezésében, Daniel Day-Lewis-szal a címszerepben. A film bezsebelt jó néhány díjat és jelölést. Bár egy patetikus, igazi hazaszerető filmdráma ez, ami nem mindenkinek lesz a kedvence, történészeknek illik megnézni. (És persze ha valaki úgy érzi más műfajra vágyik, megnézheti a Timur Bekmambetov által rendezett szintén 2012-es Abraham Lincoln, a vámpírvadász című horrort is… De azért a cikk írója nem vállal felelősséget.)