A cigányság története minden esetben adalékokkal szolgálhat egy korszak mentalitás- és társadalomtörténetéhez. Rövid tanulmányomban szeretném kibővíteni mindazokat az eredményeket, amelyeket a történetírás elért a marosvásárhelyi cigányság történetének feltárása során, szeretném az időhatárokat a 16. század elejétől kitolni egészen a 17. […]
Cigányok a 17. századi Marosvásárhelyen a peres iratok tükrében Elolvasom >>
A nagyvárosokban sétálva, sietve az ember általában csak félig-meddig figyel a környezetére, csak fél szemmel nézi, látja a körülötte sétálókat, az épületeket, a kirakatokat, csak háttérzajként halja kipuffugókat, a beszélgetések moraját. Számomra mindig kitűntek a nagyvárosi audiovizuális inger-tömegből a különböző
Több mint őr, de tényleg katona? Darabontok a kora újkori erdélyi városokban Elolvasom >>
1533-ban született Szilágysomlyón, nagy múltú nemesi családban. Apja, id. Báthory István 1530-1534 között erdélyi vajda volt. Fia születését követően alig félévre elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta a neveltetését. Az 1540-es években Bécsben, I. Ferdinánd udvarában volt apród. 1556-ban
Fejedelmek: Báthory István Elolvasom >>
360 éve gyilkolták meg Barcsay Ákos erdélyi fejedelmet. Személye és uralkodása eléggé ellentmondásos volt. Egyesek törökbarátnak, mások kiváló reálpolitikusnak tartották. Barcsay 1619-ben született. Születési helye nem ismert, de egy ősi nemesi család sarja, melynek birtokközpontja a Hunyad megyei Nagybarcsa, így
Fejedelmek: Barcsay Ákos Elolvasom >>
Bethlen Gábor 1580-ban született a Hunyad vármegyei Marosillyén, a nagymúltú „hattyús” Bethlen család sarjaként (becenevűket címerükről kapták, a „kígyós” Bethlenektől való megkülönböztetés végett). Apja, Bethlen Farkas kezdetben a Habsburgokat támogatta, de később János Zsigmond, majd annak halála után Báthory István
Fejedelmek: Bethlen Gábor Elolvasom >>
János Zsigmond 1540-ben született Budán. Apja I. (Szapolyai) János magyar király, anyja Jagelló Izabella királyné. Apja alig 10 nappal születése után elhunyt az erdélyi Szászsebesen, anélkül, hogy valaha is látta volna fiát. Még az év szeptemberében a Rákos mezején magyar
Fejedelmek: János Zsigmond Elolvasom >>
Székely Mózes 1553-ban született Udvarhelyszéken, bár pontos születési helye vita tárgya. Egyes források szerint Székelyudvarhelyen (Szamosközy István), míg más források szerint Lövétén látta meg a napvilágot. Apja udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró volt, anyja személye ismeretlen. Az ifjú Székely először az
Fejedelmek: Székely Mózes Elolvasom >>
Rákóczi Zsigmond 1544-ben született a felső-magyarországi Felsővadásziban, köznemesi családban. Már fiatalon katonai pályára lépett. Előbb Perényi Gábor abaúji főispán apródja lett, majd az egri várban szolgált. Perényi jóvoltából 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, majd 1587-ben Eger várkapitányává nevezték ki. Egy évvel
Fejedelmek: Rákóczi Zsigmond Elolvasom >>
„Özönvíz” a lengyel–litván államszövetségben, 1655 1655 őszén újabb rendkívül fontos esemény zaklatta fel a közép-európai politikusok kedélyeit: János Kázmér lengyel király szégyenszemre kénytelen volt elmenekülni a saját országából. Az 1648-ban kitörő ukrajnai kozákfelkelés ugyanis végül is odáig fajult, hogy 1654-ben
Erdély szerepe a közép-európai hatalmi politikában (1657–1658) Elolvasom >>
Az írásbeliség egyik legszemélyesebb műfaja a végrendelet, és annak ellenére, hogy általában egy szomorú eseményhez, az elkerülhetetlen elmúláshoz kötődik, az irodalom legszebb műfajai közé tartozik. A halál elkerülhetetlen, ez félelemmel járhat, hisz az ismeretlenbe vezető utolsó útra lépő hívő nem
A bizonytalan eredetű, de magyar nyelvű székelyek a honfoglalást követő évtizedekben a történeti Magyarország különböző peremvidékein éltek, és határvédelmi feladatokat láttak el. Mai szállásterületükre – az ún. Székelyföldre – a 12-13. században kerültek részben Biharból, részben Dél-Erdélyből. A minden bizonnyal
Magyar rebellisek: székely lófők és közszabadok Elolvasom >>
Kolozsvár város levéltárában őrzött jegyzőkönyvek alapján[1] a malompert kiváltó konfliktus 1576 telén kezdődött. Egy ezen év május 13-án bejegyzett tanúmeghallgatásról készített jegyzőkönyvből értesülünk a konfliktust elidéző okról: Ferenczi Antal kolozsvári főbíró és Iwreg Antal királybíró[2] kérésére a városi hatóság tisztviselői
A Gyerőffyek és Kolozsvár. Egy 16. századi malomper Elolvasom >>
A kora-újkori Erdélyben, felekezettől függetlenül, a temetési szertartások igen fontos társadalmi eseménynek számítottak. Miközben a gyakori csecsemőhalálozás miatt a keresztelőt gyorsan, szűk családi körben ülték meg, a házasságnak valamint a temetésnek már komoly reprezentációs szerepe volt. A temetések lebonyolítására valóságos
Főúri végtisztesség a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Több évezredes múltra tekint vissza a különböző árucikkek szállításának története. Az említett folyamat jótékony hatásai az árucikkek egyik településről, régióból, országból egy másik helyszínre való eljuttatásában vizsgálhatóak. Az áruszállító útvonalak a származási helytől a felvevőpiacig tartottak, elsődlegesen olyan régiókba, ahol
Sószállítás és kereskedelem Erdélyben I. Apafi Mihály uralkodása idején Elolvasom >>
A kolozsvári Mária-oszlop az erdélyi barokk szobrászat egyik meghatározó emléke, melynek jelentőségét már régóta felismerte a korszak erdélyi művészetével foglalkozó művészettörténeti kutatás. Ez elsősorban művészi színvonalának köszönhető, hiszen a szoborcsoportot faragó Anton Schuchbauert az erdélyi barokk szobrászat egyik legtehetségesebb mestereként
A kolozsvári Mária-oszlop. Egy közép-európai emléktípus a 18. századi Erdélyben Elolvasom >>
Bethlen Miklós 1720-ban született, mint Bethlen Ádám és Bánffy Klára fia. Iskoláit, testvéreihez (Gábor és Ádám) hasonlóan a Marosvásárhelyi Kollégiumban végezte. Daniel István írása szerint 1752-ben fia, valamint gróf Bethlen Miklós és báró Korda György is „a legkegyelmesebb császári fejedelemasszony
Reformátusból katolikus. Bethlen Miklós vallási dilemmái Elolvasom >>
„Minden dolgozásnál nagyobb az sóvágás.”[1] Gazdaságtörténeti szempontból a bányászat kiemelkedő szerepet játszott a Kárpát-medence gazdasági életében. Erdély, mint területi egysége a Magyar Királyságnak a középkortól kezdve fő gazdasági potenciálját altalaji kincseinek a kitermelése és gazdasági forgalomba való helyezése határozta meg.
Sóbányászat I. Apafi Mihály fejedelemsége idején (1661-1690) Elolvasom >>
Bethlen Gábor egy nagymúltú, erős református hagyományokkal rendelkező család sarjaként született. Apja, Bethlen Ádám, Bethlen Sámuel és Borsai Nagy Borbála fia. Fehér vármegyei főispán (1730-tól), guberniumi tanácsos (1730-tól), a Rendek Elnöke (1742.április 12-től), a Marosvásárhelyi Kollégium főgondnoka (1745) volt. Anyja,
A református Bethlen Gábor hitehagyása Elolvasom >>
Apja, Bethlen Sámuel, Küküllő vármegyei főispán (Bethlen Miklós kancellár testvére), anyja borsai Nagy Borbála volt. Apja korán meghalt, így anyja öt kiskorú árvát nevelt. A Rákóczi szabadságharc idején a család Szebenbe menekült, ahol az özvegy feleségül ment Haller Istvánhoz, a
Árva Bethlen Kata élete Elolvasom >>
Erdély történetében a 18. század, a Rákóczi szabadságharcot leszámítva a békés átalakulás százada. A politikai, gazdasági és társadalmi változások együtt jártak egy vallási és kulturális metamorfózissal is. A szokások, a gondolkodásmód, de még az erkölcsök is kicserélődnek vagy fellazulnak. Egy
Macskási Krisztina botrányos élete Elolvasom >>
