A kolozsvári szecesszió virágzása: Lechner Károly kolozsvári villája

Szerző: Gál Zsófia

A jelenlegi kolozsvári gyermekneurológia épülete a város egyik legszebb és legértékesebb szecessziós stílusban épült villája. Az ingatlant hajdanán Lechner Ödön építész tervezte öccse, Lechner Károly pszichiáter professzor számára. A pompás villa a szecesszió európai virágzásának idején épült 1900-ban, s jelenlegi tudomásunk szerint ez az első ilyen stílusban tervezett épület Kolozsváron.[1]

A Lechner fivérek egy német származású Budapesten élő jómódú értelmiségi családból származtak. A legidősebb testvér, Gyula, iskolái végeztével jogi tanulmányokat folytatott, de hamar rájött, hogy a festészet, a szobrászat, és az irodalom az, ami igazán foglalkoztatja. Ödön, a második fiútestvér, a magyaros szecesszió megteremtőjeként a kor egyik legnagyobb hatású építészévé vált. A legkisebb fivér, Károly, a Budapesten és Bécsben töltött tanulóéveket követően orvosi pályán szerzett babérokat neurológus professzorként.[2]

Az épület oromzata az építkezés végét jelző 1900-as évszámmal, valamint a Lechner-címerrel. A szerző saját felvétele

Lechner Károly korai pályája

Lechner Károly első szakmai tapasztalatait külföldön szerezte, majd Budapestre hazatérve az Angyalföldi Országos Elmebeteg Ápolda elindításával és igazgatásával bízták meg 1883-ban.[3] Tudományos eredményeinek és jó szervezőkészségének köszönhetően 1889-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karának tanárává nevezték ki, az akkor létrehozott Ideg- és Elmegyógyászati Klinika élére.[4]

A kezdetleges infrastruktúra miatt az első itt töltött évtized számos kihívást tartogatott Lechner számára.

Ebben az időszakban a klinika öt erre a célra utólag kialakított lakóházban működött, összesen 22 rendelkezésre álló ággyal, melyekhez egyetlen 20 férőhelyes tanterem adódott.[5] Az áldatlan állapotok ellenére egy évtized alatt sikerült megteremtenie a klinika színvonalas működéséhez szükséges körülményeket. Lechner erőfeszítésének méltánylásaként Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter egy új, kifejezetten erre a célra tervezett épületegyüttes megvalósítását helyezte kilátásba.[6]

A Karolina Kórház két együttese

Az egyetemi klinikák épületegyüttese Kolozsvár dualizmus kori beruházásai közül az egyik legjelentősebbnek mondható, melynek puszta jelenléte egyértelműen sugallja a város korabeli fejlődésének lendületét.[7] A történelmi belvárostól nyugat fele, a Feleki-domb északi lejtőjén elterülő két, térben is elkülönülő komplexum a korabeli kórházépítészetben bevettnek számító pavilonrendszerben épült fel. Ennek a szervezési elvnek az értelmében az egyes funkciók (intézetek) különálló épületeket kaptak, ami egyrészt megakadályozta a ragályos betegségek terjedését, másrészt az etapizálás által megkönnyítette egy ilyen hatalmas beruházás kivitelezését.

Részlet a város 1902-es térképéből. Forrás: maps.hungaricana.hu

Első lépésként a klinikák úgynevezett alsó együttese épült fel három fázisban. A Hauszmann Alajos építész által elgondolt átfogó terv nyomán elsőként a Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karához tartozó Bonctani, Kórbonctani és Törvényszéki Orvostani Intézetének, valamint az Élettani és Közegészségtani Intézetének épülete valósult meg 1884 és 1889 között. Az egyetemi klinikák ‒ eredetileg szintén Hauszmann által tervezett ‒ további kilenc[8] pavilonjának tervét anyagi megfontolásból költséghatékonyabb formában Korb Flóris és Giergl Kálmán elgondolása nyomán építették fel egy évtizeddel később. Az együttes végül 1903 és 1909 között két kisebb méretű épülettel egészült ki.[9]

Az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika együttese. Jobbra az igazgató villája. Forrás: Lechner Károly: i. m.

Az úgynevezett felső együttes kizárólag az Ideg- és Elmegyógyászati Klinika számára épült 1900 és 1903 között, szintén Korb és Giergl tervei alapján. Az alsó együttestől némileg félreeső elhelyezésének oka az intézet késői alapításában keresendő: mivel a tervezési folyamat kezdetén az intézet még nem volt a Karolina Kórház szerves része, az alsó együttes megtervezésekor anyagi körülményekre hivatkozva eltekintettek az intézet számára szükséges épületek számbavételétől. Ily módon, az Ideg- és Elmegyógyintézet pavilonjai különálló egységet alkotnak egy kisebb kiterjedésű, az alsó együttestől délkeletre elterülő parcellán. Az igazgató villája az általa igazgatott intézet tőszomszédságában, attól délre kapott helyet. Kényelmi szempontból a választás mai szemmel is egyértelműnek és kézenfekvőnek tűnik, s Lechner befolyását egyértelműen jelzi, hogy a századelőn még perifériának számító környéken az igazgató villája még a felső kórházi együttes megvalósulása előtt, 1899 és 1900 között épült fel.

A kolozsvári Lechner-villa

Lechner Károly kolozsvári villája egyértelműen tükrözi a professzor társadalmi rangját és elismertségét, ugyanakkor jól illusztrálja azt, hogy a századfordulón a magas képzettség és a színvonalas szakmai teljesítmény anyagi biztonságot és kényelmet ígért, könnyedén lehetővé téve egy ilyen méretű villa felépítését.[10] A villa tulajdonképpen egy családi ház funkcióját töltötte be, ehhez mérten elég tágasnak mondható, Lechner társadalmi rangjához és anyagi lehetőségeihez azonban egyértelműen illett. A kortársak visszaemlékezései szerint azonban jól jöttek a tágas, reprezentatív terek, ugyanis az igazgató otthona az irodalom- és művészetkedvelő barátok gyakori találkozóhelye volt.[11]

Archív felvétel a Péntek Gyugyi György által készített kapuval. Forrás: Vámos: i. m.

A családi villa tömegében rendkívül változatos, aszimmetrikus homlokzatát a szintén Lechner Ödön által tervezett budapesti Zala-villával és a Sipeki-villával szokás párhuzamba állítani. Építészeti eszköztárára jellemző a játékos téglaszalagok használata, melyek többek közt a pár évvel korábban tervezett budapesti Földtani Intézet díszítésével rokoníthatók. Lechner művészetében szintén elterjedt megoldás a pécsi Zsolnay gyárban készített színes tetőcserepek és virágkehely formájú kéménydíszek használata. Az összművészeti alkotások szellemében az építész figyelme a legapróbb részletekre is kiterjedt. A kacskaringósan ívelő oromzatokhoz és párkányokhoz igényes bádogosmunka illeszkedik, a jobbára eredeti formájukban fennmaradt ajtó- és ablakkeretek felületein a népművészet eszköztárának és geometrizáló szecesszió formavilágának finom vegyítése figyelhető meg.

Téglaszalagok és igényes bádogosmunka. A szerző saját felvétele

A belső terekben néhány eredeti lambéria és bútor is fennmaradt, illetve a főlépcső díszes korlátja, melyek ugyanezt az egyszerű, ám igényes formavilágot viszik tovább.

A főlépcső korlátja. A szerző saját felvétele

Mostani, jellegtelen vasbeton elemekből rakott kerítése helyett eredetileg a villa esztétikájához igazodó fából készült kerítése és kapuja volt, melyet az ismert kalotaszegi asztalosmester, Péntek Gyugyi György faragott.[12] Az épület mögötti kertet hajdanán elegáns virágágyások díszítették, melyeket maga az építész tervezett. A villát övező növényzet karbantartására a korabeli források szerint Lechner Károly saját kertészt foglalkoztatott, aki számára a villa alagsorában egy elkülönülő lakrészt alakított ki.[13] A villa és a zöldövezet közötti kapcsolatot egy hátsó terasz teremtette meg, mely közvetlenül a kertből is megközelíthető volt.

A villa északi oldalhomlokzatának korai rajza. Balra látható a kert felőli terasz eredeti kialakítása. Forrás: szecessziosmagazin.hu

Lechner Károly közel két évtizedig lakta a villát, az impériumváltást követően a Szegedre költöző egyetemet követve maga is Magyarországon telepedett le. Otthonát azonban lényegében már sokkal, 1902-ben eladta az egyetemnek,[14] s ennek következtében hosszú ideig az elmegyógyintézet igazgatóinak lakhelyeként szolgált, napjainkban gyermekkórház működik benne.

A főbejárat részlete. A szerző saját felvétele

Jegyzetek

[1] A kolozsvári szecessziós építészetről lásd: Pál Emese‒László Miklós: Szecesszió Kolozsváron. Komp-Press ‒ Kolozsvár Társaság, Kolozsvár, 2012.

[2] Iványi János: Lechner Károly, a kolozsvári, majd a szegedi Elme- és Ideggyógyászati klinika első igazgatója. Orvostudományi Értesítő. 2008. 81. kötet, 2. sz.

[3] Uo.

[4] Dr. Lechner Károly: Ideg- és Elmegyógyászati Klinika. In: Emlékkönyv. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek Orvosi és Természettudományi Intézetei. 1903, 384.

[5] Uo.

[6] Iványi: i.m.

[7] A klinikákról bővebben lásd: Gheorghe Vais: Clujul eclectic. Programe de arhitectură în perioada dualistă 1867−1918. UT Press, Cluj-Napoca, 2009, 192‒285.

[8] Ekkor valósult meg a az Igazgatóság központi épülete, a Sebészeti Pavilon, a Belgyógyászati Klinika, a Szülészeti és Nőgyógyászati Pavilon, a Bőr- és Bujakórtani Pavilon, a Szemészeti Pavilon, a Gazdasági épület, a Gépház, valamint a kápolna, illetve a hullaház.

[9] Az Apácák Pavilonja és a Tüdőbetegek Pavilonja.

[10] Halász Csilla‒Ludmann Mihály‒Viczián Zsófia: Lechner összes. (Opera lui Lechner). Látóhatár Kiadó, Budapest, 2017, 155.

[11] Uo. 156.

[12] Vámos Ferenc: Bartók Béla és Lechner Ödön faragóművésze Péntek Gyugyi György. In: Művészet. 1968, 9. évf. 6. sz. 21.

[13] Lechner Károly: i.m., 403.

[14] Uo. 384.

Categories: Modern kor, Palota és kunyhó

Tagged as: ,