Ókor

A római kori orvoslás, testápolás és szépítkezés nyomai Erdélyeben

Ha azt is állítjuk, hogy mi sokkal előrehaladottabbak vagyunk őseinknél, nem feledkezhetünk meg arról, hogy rengeteg tudományág, amely már az ókorban kibontakozott, nem tartana ott, ahol most van, ha nem dolgoztak volna olyan nagyszerű elmék, mint Arkhimédész, Arisztotelész, Ptolemaiosz stb. E tudományágak közül az orvoslás sem kivétel, amely a görög […]

A római kori orvoslás, testápolás és szépítkezés nyomai Erdélyeben Tovább olvasom

A dunai provinciák régészete

A cikk  az OTKA PD NKFI-8 nr. 127948 posztdoktori projekt keretében készült. A dunai provinciák, mint fogalom egy modern, historiográfiai találmány, amely a Római Birodalom egyik jelentős makro-régióját jelöli. A fogalom a 18. század óta létezik az európai történeti irodalomban, elsősorban a Habsburg Monarchia által létrehozott, sajátságosan közép-kelet-európai régióra vonatkozóan

A dunai provinciák régészete Tovább olvasom

A dunai provinciák: egy modern fogalom története

A cikk  az OTKA PD NKFI-8 nr. 127948 posztdoktori projekt keretében készült A „dunai provinciák” mint fogalom egy modern, historiográfiai találmány, amely a Római Birodalom egyik jelentős makro-régióját jelöli. A fogalom a 18. század óta létezik az európai történeti irodalomban, elsősorban a Habsburg Monarchia által létrehozott, sajátságosan közép-kelet-európai régióra vonatkozóan

A dunai provinciák: egy modern fogalom története Tovább olvasom

Bodor András és a tudományos ismeretterjesztés

Bodor András (1915-1999) az erdélyi ókortudomány egyetlen jeles, nemzetközi hírű képviselője volt, a 20. századi kolozsvári és erdélyi magyar közművelődés és egyetemi élet kiemelkedő alakja. Hatalmas, mintegy négyszáz publikációt felölelő munkássága nemcsak ókortudósi, műfordítói és tanári tevékenységéről tanúskodik, hanem rámutat a történész ma már kevésbé népszerű, vagy egyesek által egyenesen

Bodor András és a tudományos ismeretterjesztés Tovább olvasom

Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI.

A Kr.u. 106 és Kr.u. 271 közötti időszak és Erdély rómaiak által történt meghódítása nemcsak azért volt szerencsés történelmi pillanata ennek a régiónak, mert ezáltal bekerült egy addig talán soha nem látott globális politikai, gazdasági és kulturális körforgásba és egy ma már európainak, mi több, globálisnak mondható örökséget hagytak ránk,

Istenek és hősök: a római vallás emlékei – az ókori Kolozsvár VI. Tovább olvasom

Mobilitás és lakosság Napoca városában – az ókori Kolozsvár V.

Szerző: T. Szabó Csaba A Római Birodalom közel kétezer városi közössége a mediterrán világ olvasztótégelyeként működött: a birodalom anyagi kultúrájának legjava ezekben a nagy városi agglomerátumokban készült, a városok között létrejött intenzív gazdasági, katonai és nemegyszer vallási vagy kulturális kapcsolatrendszer pedig lehetővé tette, hogy ezen városok lakossága számos alkalommal kicserélődjön,

Mobilitás és lakosság Napoca városában – az ókori Kolozsvár V. Tovább olvasom

Szentélyek a római Daciában

Dacia provincia Kr.u. 106 nyarán, a második dák-római háború befejezését követően hivatalosan is a Római Birodalom része lett, és mintegy 165 éven át, 271-ig egy dinamikus és rendkívül szövevényes társadalmi, gazdasági és katonai hálókkal összefont birodalom része maradt. Ez a valamivel kevesebb, mint 165 év gyökeresen megváltoztatta e térség szociális

Szentélyek a római Daciában Tovább olvasom

Egy colonia születése – az ókori Kolozsvár IV.

A Római Birodalomban közel kétezer városi településén hangosan zajlott az élet. A több millió embernek otthont adó és egymással állandó kereskedelmi, katonai és kulturális kapcsolatban lévő városok közötti gazdag hálózat adta a birodalom állandó lüktetését, ez töltötte meg élettel a három kontinenst összekötő római világot. A Római Birodalomban, különösen a

Egy colonia születése – az ókori Kolozsvár IV. Tovább olvasom

Mithras kultusza a római Daciában

Mithras alighanem az egyik legismertebb ókori istenség a 21. század embere számára. Bár a köztudat és a hagyományos tankönyvek nem a klasszikus, görög–római panteon istenalakjai között tartják számon, Mithras kultusza majdnem minden elemében klasszikus: görög (hellenisztikus) és római. Népszerűsége ma annak is köszönhető, hogy Indiában még mindig él az avestai

Mithras kultusza a római Daciában Tovább olvasom

Bodor András hagyatéka

Egy új kutatási projekt indult, amely Bodor András ókortörténész hagyatékát fogja feldolgozni az elkövetkező szűk egy év leforgása alatt. Bodor András (1915-1999) a magyar és egyetemes ókortudomány kiemelkedő erdélyi képviselője volt. A két világháború közötti időszakban teológiai pályán induló, majd a klasszika-filológia és az ókor iránt érdeklődő tudós kolozsvári majd

Bodor András hagyatéka Tovább olvasom

Hadrianus városa. Az ókori Kolozsvár III.

Legutóbbi írásunkban Kolozsvár római történetének legkorábbi, Traianus korabeli  időszakával foglalkoztunk, amikor a mai félmilliós város környékén feltehetőleg még őshonos dákok, vagy dák törzsek, népcsoportok éltek, egy Napouka (latinosan Napoca) nevű falusias településen, melyet sajnos egyelőre nem sikerült megnyugtatóan azonosítani Kolozsvár területén. Ez a kicsi település azonban bármilyen misztikus is legyen korai,

Hadrianus városa. Az ókori Kolozsvár III. Tovább olvasom

Szexualitás az ókori Rómában

Szerző: T. Szabó Csaba Szexről, szexualitásról beszélni még ma, a 21. század második évtizedében is kelendő marketing-fogás, mi több, egyre inkább hangsúlyosan van jelen társadalmunkban az iparosított, áruba bocsájtott szexualitás jelensége. Erre a folyamatra már Michel Foucault, a szexualitás történetének jeles kutatója is felfigyelt, aki az 1970-es években már arról

Szexualitás az ókori Rómában Tovább olvasom

Hová lettek a dákok? – az ókori Kolozsvár II.

Görög és latin források sokasága említi, hogy közvetlenül a római hódítás előtt a mai Erdély területén a trákokkal és gétákkal rokon népesség, a dákok éltek. A „rokonságról” talán eleget mond az, hogy az ókori görög szerzők többségének olyan általános és nemegyszer felületes tudása volt az Európa perifériáján élő népességekről, hogy

Hová lettek a dákok? – az ókori Kolozsvár II. Tovább olvasom

A rómaiak nyomában – az ókori Kolozsvár I.

Kolozsváron 1574-ben pestis pusztított. A fekete halál félelemben tartotta a várost és a számos halott között ott találjuk Heltai Gáspár nevét is. Szamosközy István ekkor négyéves kolozsvári kisfiúként a csodával határos módon élhette túl a szörnyű járványt. Szülővárosában sétálva az ifjú Szamosközy láthatta az éppen akkor kiszélesített és felújított Malomárkot,

A rómaiak nyomában – az ókori Kolozsvár I. Tovább olvasom

A római Dacia kutatásának rövid története

A római adminisztráció és hadsereg valamikor Kr.u. 270 körül elhagyja a mai Erdély és Olténia területét és ezzel a mi vidékünk hivatalosan is megszűnik a Római Birodalom része lenni. Ennek ellenére, a rómaiak jelenléte és kultúrájának öröksége – Dacia provincia emlékezete – nem tűnt el a régió lakosainak köztudatából. A

A római Dacia kutatásának rövid története Tovább olvasom

Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról

Erdély területének nagy hányada Kr. u. 106–ban a Római Birodalom része lett. Dacia provinciában a római kultúrát a birodalom minden részéről ide sereglett és telepített közösségek képviselték. Nem kizárt, hogy Mithras kultusza is már a traianusi korszakban meghonosodik, ám első biztos forrásaink csak Hadrianus császár uralkodásának végéről származnak (117-138). A kultusz a 2. század végére a

Cautes bikafejjel – egy ritka római szobor Gyulafehérvárról Tovább olvasom

Róma öröksége a padláson

Szerző: T. Szabó Csaba Nemrég a Farkas utcai Református Templomban jártam, amikor a gyönyörűen felújított kerengő egyik ablakfülkéjében a vakító napfényben megpillantottam egy ókori istennőt. Nem egy posztmodern prodigiumról van szó, bár akár az is lehetne, hisz az ókor és a régészet szerelmese számára igen ritka pillanat római kori domborművekre

Róma öröksége a padláson Tovább olvasom

Apulum, az ókori Gyulafehérvár digitális térképe

Szerző: T. Szabó Csaba Gyulafehérvár Erdély egyik legfontosabb települése. Történelmi szerepet játszott már a kora Árpád korban, amikor az erdélyi vajdák székhelye és az erdélyi püspökség központja volt, de a Fejedelemség korában is, amikor Erdély fővárosaként volt számon tartva. Mindez azonban leginkább annak köszönhető, hogy a betelepülő magyar törzsek a

Apulum, az ókori Gyulafehérvár digitális térképe Tovább olvasom

Sarmizegetusa Regia rekonstruált szentélyei

Szerző: T. Szabó Csaba A dák kultúra fővárosaként számon tartott Sarmizegetusa Regia (Gredistye, Hunyad megye) jelenleg az egyetlen, régészeti világörökségi helyszíne Romániának. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már a 18. század óta a kincskeresők, utazók és régészek érdeklődésének középpontjában került: német, magyar és román régészgenerációk sokaságát vonzotta a dák

Sarmizegetusa Regia rekonstruált szentélyei Tovább olvasom

A közönségrégészet története

Szerző: T. Szabó Csaba A régészetnek számos altudománya, tudományága van, amelyek nagy részét viszonylag egyszerű meghatározni, céljait és kutatási tárgyát körvonalazni. Az epigráfia a feliratok kutatásával, az archaeobotanika a régmúlt idők növényvilágának maradványaival, a fizikai antropológia az emberi test sajátosságaival foglalkozik. A 20. században azonban létrejött egy olyan segédtudomány is,

A közönségrégészet története Tovább olvasom

KÉRJÜK TÁMOGASSON MINKET ADÓJA 3,5%-VAL!